Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Egyesült Államok elnöke kijelentette, hogy a játszmának vége, s megállítják Szaddam Huszeint. Az elnök üdvözölné, ha a Biztonsági Tanács egy újabb határozatban erősítené meg eltökéltségét Irak ügyében, ám ha az ENSZ tétlenkedik, az USA és szövetségesei fogják lefegyverezni a közel-keleti országot. Bush szerint az Egyesült Államok információkkal rendelkezik arról, hogy az iraki diktátor nemrégiben felhatalmazta hadseregének parancsnokait vegyi fegyverek bevetésére. Olyan fegyverek bevetésére, amelyekről azt állította, hogy nincsenek neki - fogalmazott az elnök. Szavai nyomán meglódult az olajár, az amerikai alaptípus a New York-i árutőzsde zárás utáni elektronikus kereskedésében 1,2 százalékkal 34,58 dollárra drágult, ami 26 havi csúcsot jelent. Az amerikai hordónkénti árszint a háborús félelmek nyomán az elmúlt három hónapban már 33 százalékkal szökött feljebb.
Az iraki helyzet miatti bizonytalanság következtében csökkentek már a vezető tengerentúli tőzsdeindexek is, egyedül a Nasdaq Composite tartotta magát. A Dow Jones ipari átlag 0,7 százalékos veszteséggel 7 929,30 ponton zárt, az S&P-500 0,6 százalékkal 838,15 pontra süllyedt, a Nasdaq ugyanakkor hajszálnyi, negyed pontos erősödéssel 1 301,73 ponton fejezte be a kereskedést.
Akár lesz háború, akár nem, bármi jobb mint a jelenlegi bizonytalan helyzet - így foglalható össze a piaci szereplők véleménye egy nappal Colin Powell beszéde után, amelynek nyomán legalább még egy hétig, azaz február 14-éig, a fegyverzetellenőrök újabb ENSZ előtti beszámolójáig folyhat a találgatás a jövőt illetően. Az sem hatott éppen megnyugtatóan, hogy Észak-Korea közölte, megelőző csapást mérhet, amennyiben az Egyesült Államok tovább erősíti katonai jelenlétét Dél-Koreában.
Hasonló aggályok motiválták Tokiót is, ahol a Nikkei 225 0,42 százalékos csökkenés után 8448,16 ponton fejezte be a napot, folytatva az előző napi trendet. Szorongva várják emellett az USA ma megjelenő munkanélküliségi adatát is, amelynek nagy hatása lehet a japán exportőrök esélyeinek megítélésére.
Az elmúlt két évben a tőzsdei befektetők a magyar GDP kétszázszorosának megfelelő összeget, 13 ezer milliárd dollárt buktak, persze csak elméletben – írja a Magyar Hírlap a London Business School és az ABN Amro tanulmányát idézve. A tőzsdei befektetők összvesztesége közel 30 százalékkal meghaladja az USA éves GDP-jét; ha pedig egyenletesen oszlana el a világ lakosai között, akkor minden egyes földlakóra 2000 dolláros veszteség jutna.
Mielőtt túlzottan megijednénk, elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a gigászi összeg egy része tulajdonképpen virtuális pénz: az a befektető például, aki öt évvel ezelőtt 1 dollárért vette azt a részvényt, amely két évvel ezelőtt még 5 dollárt ért, ma viszont már csupán 2 dollárt, bár bizonyos tekintetben valóban bukott 3 dollárt, ám szigorúan nézve még mindig 1 dolláros pluszban van.
Az elmúlt két év ennek ellenére nyugodtan nevezhető a mindenkori tőzsdei történelem második leggyengébb időszakának: a nagy gazdasági világválság óta nem volt példa ilyen mértékű, s egyben ennyire hosszú tőzsdei lejtmenetre. Az elmúlt két év egy vonatkozásban ráadásul még az 1929-es nagy krach időszakát is felülmúlhatja: az LBS várakozásai szerint akár 15 esztendő is eltelhet, míg a tőzsdei árfolyamok ismét elérik zuhanás előtti szintet.
Hogy kedvezőbb legyen az összkép, a tanulmány felhívja például a figyelmet arra, hogy a tőzsde a fentiek ellenére a legnagyobb megtérülést hozó, hosszú távú befektetés: az amerikai börzék átlagos éves hozama az elmúlt 103 esztendőben 6,3 százalékponttal múlta felül az inflációt, szemben az amerikai államkötvények 1,9 százalékpontos többletével.
