Az Egyesült Államokban szerdán számos makroadat látott napvilágot: mindegyik a gazdasági recesszióból való kilábalást sugallta. Bár akadt olyan mutató - mint például a Michigan-egyetem fogyasztói bizalmi indexe -, mely alatta maradt az elemzői várakozásoknak, az összkép elég jó volt ahhoz, hogy bizalmat sugározzon a befektetőkbe az Atlanti-óceán mindkét oldalán.
Londonban az is eufóriát okozott, hogy a brit gazdaság teljesítménye két éve a legnagyobb mértékben nőtt a harmadik negyedévben és az ütem jócskán felülmúlta az eurózóna legnagyobb államaiét. A második negyedévi 0,6-ról a harmadik negyedévben 0,8 százalékra gyorsult a brit GDP bővülése háromhavi, és 1,6-ról 1,8 százalékra éves összehasonlításban.
Az amerikai olajkészletek csökkenése megdobta a nyersolaj árát, s vele együtt emelkedett a kitermelő cégek részvényeiknek értéke is: a BP árfolyama 4,3, a Shell-é 3,1 százalékkal emelkedett. Rövid időre lejtmenetbe váltottak vezető nyugat-európai tőzsdéken a bankpapírok azt követően, hogy a hatodik legnagyobb brit bank, az Abbey National profitriadót fújt, ráadáasul közölte, hogy csökkenti az osztalékot, miközben negyedmilliárd fontot pumpál skót életbiztosítási cégébe. A bessz azonban átmeneti volt, a nap végére az Abbey papírja is 4,5 százalékkal hízott.
Lapértesülések szerint a francia kormány kilencmilliárd eurós mentőövet dobna a France Télécomnak s 2003 tavaszáig elhalasztaná a társaság már régóta várt tőkeemelését. A piac kitörő örömmel fogadta az újsághírt, az FT-papírok kurzusa több mint 13 százalékkal szökött feljebb, a keddi, közel 10 százalékos zuhanás után.
