Közel 281 ezer alkalmazott veszítette el állását a tavalyi évben a technológiai szektorban. A bombabiztosnak hitt IT-karrier ma már egyre kevésbé garantál stabilitást, miközben a rövid távú, projektalapú, úgynevezett gig-pozíciók egyre inkább teret nyernek.

A RationalFX kutatása szerint a trend 2025-ben is folytatódik, ugyanis az év eleje óta több mint 11 ezer munkavállaló került az utcára. A legnagyobb leépítéseket a Meta, a Microsoft és az Amazon hajtotta végre, a költségek optimalizálására és a mesterséges intelligenciára való átállásra hivatkozva.

  • Az idei év eddigi legnagyobb leépítését a Facebook anyavállalata, a Meta jelentette be. A vállalat a munkaerő mintegy 5 százalékát, azaz nagyjából 3,6 ezer alkalmazottat készül leépíteni.
  • Hasonló teljesítményalapú elbocsátásokat jelentett be a Microsoft is, a cégnél várhatóan 2 280 munkavállalótól válnak meg.
  • Az Amazonnál a kommunikációs osztályon a feltételezések szerint 2 ezer fős létszámcsökkenés várható.

Legjelentősebb mértékben az amerikai Szilícium-völgy vállalatai járulnak hozzá a globális elbocsátási hullámhoz. A mesterséges intelligencia (AI) teljesen átalakított a munkaerőpiaci helyzetet, különösen a technológiai szegmensben. Az AI szélesebb körű alkalmazása miatt számos hagyományos pozíció feleslegessé válik, mindez pedig a szervezeti struktúrák radikális átalakulásához vezet. Eközben újfajta szakértelmet igénylő állások is megjelennek.

Németország, Dél-Korea, Kína, Japán és India követi a rangsorban az Amerikai Egyesült Államokat a technológiai szektorban történt elbocsátások számában. Ugyanakkor ezek a nagy gazdaságok is lényegesen le vannak maradva az USA-tól, utóbbiban közel 158 ezer ember érintett, míg a rangsor második helyezettje (Németország) kevesebb mint 20 ezerrel követi a Szilícium-völgy országát.

Miért nem kell a teljes munkaidős dolgozó?

A hagyományos, hosszú távú alkalmazotti státusz helyett egyre többen kényszerülnek szabadúszóként, szerződéses vagy projektalapú munkavállalóként (gig-munka) dolgozni. Az Upwork és a McKinsey elemzései szerint a globális munkaerőpiacon a technológiai iparban tevékenykedő szabadúszók aránya 2023-ról 2025-re 20 százalékkal növekedhet.

A gig-gazdaság olyan munkaerőpiacot jelent, amely a hagyományos, teljes munkaidős pozíciók helyett ideiglenes és részmunkaidős állásokra támaszkodik, és ezeket szabadúszók, valamint független vállalkozók töltik be.

Ennek oka az AI például, ami miatt a vállalatoknak nem feltétlenül van szüksége folyamatos, napi 8 órás munkára – így költséghatékonsági okokból inkább megválnak a munkavállalóiktól. Emellett a következő tényezők állhatnak a háttérben:

  • Vállalati rugalmasság: a cégek számára előnyös, ha bizonyos munkákra nem kell teljes munkaidős alkalmazottat felvenniük, így rugalmasabban kezelhetik a költségeket.
  • Technológiai fejlődés: a mesterséges intelligencia és az automatizáció fejlődése csökkenti az egyes munkakörök szükségességét, miközben új, speciális szaktudást igénylő pozíciók jönnek létre.
  • Munkavállalói preferenciák változása: egyre több szakember választja a függetlenséget, hogy saját projektjeiken dolgozhassanak és jobban kihasználhassák a globális munkaerőpiac lehetőségeit.

Bár a gig-gazdaság és az AI térnyerése új kihívásokat jelent, egyúttal új lehetőségeket is teremt a techszektorban. Az alkalmazkodóképesség és a folyamatos tanulás kulcsszerepet játszik a jövő munkaerőpiacán. Elengedhetetlen lesz az új trendekhez való igazodás vállalati és munkavállalói oldalról egyaránt, legyen szó szabadúszásról, AI-alapú munkakörökről vagy nemzetközi tehetségáramlásról.

A kérdés már csak az, hogy a technológiai fejlődés és a vállalati stratégiák milyen ütemben és mértékben formálják át a jelenlegi munkaerőpiaci struktúrát. Egy biztos: a stabil tech-karrierek korszaka végleg a múlté lehet.

Kevesebb munkaerő kell?

Fontos kiemelni, hogy a munkaerőpiac átalakulása nem feltétlenül jelenti azt, hogy kevesebb dolgozóra lesz szükség a technológiai szektorban tevékenykedő cégeknél. Az amerikai techcégeknél ugyanis folyamatosan jönnek létre új munkahelyek, és vesznek is fel alkalmazottakat.

A húsz vagy tíz évvel ezelőttihez képest azonban óriási különbség van a munkaerőpiacon és a vállalati stratégiákban, de nem a létszámban, hanem abban, hogy a pozíciók többsége gig-szerű, bedolgozó állás. Emellett, ahogy a vállalatok átállnak az új technológiákra, például a mesterséges intelligenciát integrálják egy-egy folyamatba, bizonyos munkakörök feleslegessé válnak, eközben azonban új pozíciók nyílnak meg.

Afrikából jöhet a segítség?

A hét legnagyobb amerikai technológiai vállalat, az Alphabet (Google), az Amazon, az Apple, a Meta, a Microsoft, az Nvidia és a Tesla hússzor nagyobb, mint a hét legnagyobb európai vállalat, és tízszer több bevételt termel. Európa a techszektorban tehát nem a legerősebb, és vélhetően a következő években, sőt évtizedekben sem tud az élre törni az öreg kontinens.

Az Európai Unióban (EU) még mindig nagy a hiány a szakképzett munkaerőről, a 2023-as EURES-jelentés szerint a szakmák 84 százalékában legalább egy tagállamban hiány van. A mérnöki, technológiai és egészségügyi szakmák a leginkább érintettek, a legfőbb okok közé pedig Európa népességének elöregedése és a technológiai fejlődés miatt az új készségek iránti növekvő kereslet tartozik.

Miközben az Egyesült Államok és Ázsia technológiai vállalatai az elbocsátásokkal és az átszervezésekkel vannak elfoglalva, Európa próbál alternatív megoldásokat találni a technológiai munkaerőpiac fenntarthatóságára. Az EU országai között egyre nagyobb hangsúlyt kap az átképzés, a továbbképzés és a nemzetközi tehetségcsere.

A Digital Explorers program például Afrikából vonz technológiai szakembereket az európai munkaerőpiacra, hogy csökkentse a kontinens digitális munkaerőhiányát. Az ilyen kezdeményezések a munkahelyek globális újraelosztására, nem pedig csupán az elbocsátásokra és az átszervezésekre építenek.

Kötetlenül jobb?

A gig-munkakörök egyik legnagyobb előnye, hogy kötetlen a munkaidő, tulajdonképpen az egyéni vállalkozóhoz hasonló munkarendet kell elképzelni. Ez segíthet abban is, hogy a munka-magánélet egyensúly teljesüljön, hiszen magunknak oszthatjuk be az időnket.

A teljes munkaidőben foglalkoztatottak naponta legalább 8 órát, hetente 40 órát töltenek azzal, hogy megteremtsék egzisztenciájuk anyagi alapjait. A magas óraszám miatt elvitathatatlanul kiemelt szerepe van annak, hogy milyen minőségben töltjük el ezt az időt.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint három fő tünet utal a kiégésre: az energiahiány és kimerültség, az érzelmi távolságtartás, valamint a hatékonyság csökkenése. Ezek igen gyakori tünetek, és sokszor a munkahelyi kötöttségek miatt alakul ki az állandó stressz. Ha gig-munkákat végzünk és odafigyelünk az alapvető mentálhigiénére, akkor sokkal nyugodtabbak és kiegyensúlyozottabbak lehetünk, mint egy hagyományos munkarendben.