Július elsejével megszűnik az átmeneti időszak, így az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) és a nemzeti felügyeletek szigora alapján ettől a naptól kezdve kizárólag az uniós – CASP (Crypto-Asset Service Provider) – engedéllyel rendelkező platformok nyújthatnak legálisan kriptopiaci szolgáltatásokat.
A hatóságok és az Európai Unió azt várja az új időszámítástól, hogy megszűnik a korábbi, országonként eltérő és lazább nemzeti szabályozások zűrzavara, és a fogyasztóvédelem, a pénzmosás elleni harc, valamint a kiberbiztonság terén egyetlen egységes jogi keretrendszer lesz érvényben. Az intézkedés elsődleges oka a befektetők biztonságának garantálása, a pénzügyi stabilitás megőrzése és a csalások kiszűrése.
Azonban sokan nem örülnek a szigorú szabályozásnak, hiszen ezzel Európa lemaradhat a globális technológiai versenyfutásban. A lemaradásunkat egyébként maga az EU is elismerte, nem véletlenül foglalkoztunk részletesen azzal a tervvel, amely a kontinens digitális hátrányát lenne hivatott leküzdeni. Ugyanis az Európai Bizottság előterjesztette az európai technológiai szuverenitási csomagot, amely tartalmazza a Chips Act 2.0-t és a felhő- és AI-fejlesztési törvényjavaslatot is.
Európa lépéshátránya a hardveres és a felhőplatformok terén kritikus, legalább 5-10 éves lemaradást jelent az USA-hoz és Kínához képest. Az új csomag nem fogja egyik napról a másikra utolérni a riválisokat, de elengedhetetlen ahhoz, hogy a kontinens ne váljon teljesen kiszolgáltatott digitális gyarmattá. A Bizottság stratégiája nem véletlenül helyezi a nyílt forráskódot a technológiai szuverenitási csomag középpontjába.
A kriptoiparban ugyanez az ellentmondásos kép bontakozik ki, amely mintha rendszerszerűen mutatná az EU versenyképességi szintjét. Miközben Európa a világon elsőként teremtett tiszta, jogilag kiszámítható és intézményi tőke számára is vonzó környezetet, rövid és középtávon komoly versenyhátrányba kerülhet a globális piaccal szemben. A bürokratikus követelmények miatt Európa azt kockáztatja, hogy egy túlszabályozott, elszigetelt digitális szigetté válik, miközben az USA vagy éppen más innovatív ázsiai központok sokkal megengedőbb és rugalmasabb szabályozási modellekkel vonzzák magukhoz a tőkét.
Hogyan állnak az engedélyekkel?
Visszatérve július elsejéhez, ha egy platform akkor még nem rendelkezik érvényes engedéllyel, végre kell hajtania a tevékenysége leépítését, ellenkező esetben jelentős büntetéssel, sőt, egyes tagállamokban büntetőeljárással is szembe kell néznie. A CASP -engedély megszerzése azért is érdekes, mert az Európai Unióban megszerzett engedély úgynevezett „útlevéljogot” (passporting) biztosít, vagyis egyetlen tagállam jóváhagyásával mind a 27 országban legálisan lehet szolgáltatni.
A legfontosabb tőzsdék közül már sokan megszerezték az engedélyt, sokan az utolsó pillanatokban kaphatják meg, és egyesek inkább kivonulnak az európai piacról. A casptracker.eu oldalon szinte élőben figyelhetjük, hogy kik rendelkeznek engedéllyel és kik nem. Az európai felügyelet hivatalos és folyamatosan frissülő listáját közvetlenül az ESMA CASP Register oldalon érhetjük el. A legfrissebb adatok szerint az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) nyilvántartásában már több mint 200 teljesen engedélyezett kriptoeszköz-szolgáltató (CASP) szerepel, de biztosak lehetünk abban, hogy ez az utolsó pillanatban is változni fog.
A kisbefektetők számára azért is fontos július elseje, mert a saját tőkéjük is veszélybe kerülhet. Minden uniós felhasználónak érdemes ellenőriznie, hogy az általa használt kereskedési platform rendelkezik-e a megfelelő engedélyekkel, és ha nem, még a határidő előtt biztonságos, engedéllyel rendelkező felületre vagy privát tárcára érdemes utalnia eszközeit. Ez azért még meglehetősen képlékeny, mindenesetre a szabályozók azt ígérik, hogy hosszú távon egy biztonságosabb, átláthatóbb és az intézményi tőke számára is vonzóbb európai kriptokörnyezetet jöhet létre.
A stabilcoinok szerepe
Fontos megemlíteni a stabilcoinok szerepét, amelyeket szintén szigorúan szabályoznak. Sokan azt gondolják, hogy valójában a digitális valuták konkurenciáinak tartják ezeket az eszközöket, amely nem is áll távol a valóságtól. Különösen a banki világból támadják sokan a stabilcoinokat, így az amerikai szabályozás során neuralgikus probléma volt, hogy a kriptotőzsdék ne adhassanak a stabilcoinok után kamatot, ha például USDC-t stakelünk.
A szabályozók – mind az EU-ban, mind az USA-ban – kategorikusan megtiltották, hogy a tőzsdék vagy a kibocsátók hozamot vagy kamatot fizessenek a felhasználóknak a stabilcoinok lekötése után. A korlátozás ugyanakkor egy hatalmas üzleti kiskaput is nyitott a stabilcoin-kibocsátók számára, hiszen mivel a tokenek mögötti fedezetet (a több milliárd dollárnyi készpénzt) magas hozamú amerikai államkötvényekbe fektetik, a törvényi tiltás miatt az ebből származó profitot nem kell továbbadniuk a lakossági felhasználóknak, vagyis az tiszta nyereségként náluk marad.
Csavarok az USA-ban és az EU-ban
A stabilcoinok szerepe a jövő globális gazdaságában vitatott kérdés, ennek illusztrálására érdemes néhány fejleményt megemlíteni. Az amerikai kongresszus megtiltotta a FED-nek a lakossági digitális dollár (CBDC) kibocsátását. Vagyis az USA állami digitális pénz helyett hivatalosan is a magánszektor által kibocsátott, de szigorúan ellenőrzött stabilcoinokra bízta a dollár dominanciájának fenntartását a digitális térben. A szabályozók szerint a biztonságos magán-stabilcoinok képesek ellátni a hatékony fizetési funkciókat anélkül, hogy az állam belelátna a polgárok pénztárcájába.
De térjünk vissza Európába, hiszen a MiCA-szabályozásra komoly likviditási és banki tartalék-követelményeket ír elő a dollárhoz vagy más eszközökhöz rögzített kriptovaluták kibocsátóira, nem véletlenül a világ legnagyobb stabilcoinja, a Tether (USDT) egyelőre nem kapott zöld utat az EU-ban. Ennek eredményeként a szabálykövető európai tőzsdék kénytelenek teljesen kivezetni vagy korlátozni az USDT kereskedését, és azt a felhasználóknak át kell váltaniuk például az USDC-re. Ez azért nagy érvágás, mert a kriptoeszközök túlnyomó többsége USDT-vel párban kereskedhető.
