BUX 132484.92 -1,33 %
OTP 41660 -2,16 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Bizalmi piac a pályázatíróké

Előbb-utóbb megnyugszik a pályázatírók az európai uniós csatlakozás után rengeteg résztvevővel kibővült magyarországi piaca: a megbízható, gyakorlott, etikus magánszemélyek és cégek győztesen kerülnek ki a megbízásokért folytatott harcból, a többiek azonban előbb-utóbb felhagynak e komoly, többrétű képzettséget igénylő tevékenységgel.

2006. május 29. hétfő, 23:59

Megfelelő végzettség és gyakorlat nélkül is bárki írhat ma Magyarországon uniós pályázatot, ezért még megbecsülni is nehéz a piaci szereplők számát. Ennek fényében vajon melyik cég javára döntsön a kínálatból egy agrobizniszben érdekelt vállalkozó, ha például AVOP-pénzekhez szeretne hozzájutni? A referenciák, a Pályázatírók és Tanácsadók Országos Szövetségének (Pátosz) tagsági listája és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) jegyzéke segítheti a választást – mondja Maróczi Imre, a Pátosz elnöke. Minden megyei vállalkozásfejlesztési alapítványnál van egy tanácsadó részleg, ahol munkatársaink segítenek a hozzánk fordulóknak: vagy mi írjuk meg a pályázatot vagy ajánlunk egy nálunk akkreditált tanácsadót, akinek ismerjük a referenciáit – tudjuk meg Bujáki Gábortól, a Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (PMVA) ügyvezető igazgatójától.
Hamar kihullik a rostán, aki nem ért a pályázat által érintett területhez – vélik a szakemberek. Nem elég „pályázatírónak” lenni, tisztában kell lenni az adott ágazat sajátosságaival is. Jó néhány megírt pályázatra, szaktudásra és etikai érzékre van szüksége annak, aki be szeretne törni a sikeres pályázatírók közé. Kedvező változás a piacon, hogy vidéken is – elsősorban a megyeszékhelyeken – egyre több a korrekt, hozzáértő pályázatíró, és egyre kevesebb ügyfél hisz azoknak, akik azt ígérik: „Majd mi elintézzük a sikeres bírálatot!”. Karrierjét a pályázatírónak érdemes valamelyik tapasztalt, sikeres cég munkatársaként indítani és a pályázati nyelv megismerése után – szaktanfolyamok elvégzése, folyamatos önképzés mellett – idővel akár a saját lábára állhat. A pályázatírás a tanácsadáshoz hasonlóan alapvetően ismeretségi alapon működő, bizalomra épülő üzletág, ahol nemcsak a sikeres, hanem a benyújtott pályázatok száma is fontos, hiszen mindnek van valamilyen tanulsága – vallja Tóth Péter, az Agrár Európa Tanácsadó Kft. tulajdonosa, ügyvezető igazgatója.
Szerinte aki pályázni szeretne, nem fog az interneten keresgélni, hanem körbekérdezi a környező cégeket és partnereit a tapasztalatokról, ennek alapján választ.
Tóth Péter társasága kapcsolatban áll az ország hét vezető bankjával, amelyek saját tanácsadójukként, partnerükként akkreditálták a kft.-t. Megvizsgálták szakmai felkészültségüket, áraikat, árképzési gyakorlatukat, és miután beválasztották az arra érdemesek közé, ajánlják szolgáltatásaikat ügyfeleiknek. Bár nem kötelező, a beadott pályázatokon fel lehet tüntetni a készítő nevét, és miután cégüknek eddig még nem volt vesztes pályázata, a bírálatnál ez is előnyt jelenthet.
Mi a legmegfelelőbb pályázatíró cégeket igyekszünk megtalálni ügyfeleinknek ezen a labilis, átláthatatlan piacon – mondja Molnár Tamás, a pályázatírókra specializálódott McKenston Hungary pályázati vezetője. Referenciáik alapján – milyen területeken írtak pályázatot, kiknek, milyen értékben és milyen százalékban nyertek – veszik fel a társaságokat adatbázisukba, és addig működnek együtt velük, amíg ügyfeleik visszajelzései szerint megfelelően dolgoznak. Folyamatosan szűkül a kör, de ez nem hátrány, hiszen csak a jó minőségű szolgáltatást nyújtók maradnak benn – magyarázza. A vállalkozás nyereségességét tekintve a határon mozog, ami a jelenleg megpályázható összegek gyér kínálatával is magyarázható.
Sok cég próbálkozott azzal, hogy csak sikerdíjat kér ügyfeleitől (az elnyert összeg meghatározott százalékát), de mára a pályázatírók 99 százaléka egyszeri fix díjra is igényt tart, amelyet jellemzően a pályázat befogadásához vagy az első pótlási felszólítás megérkezéséhez köt. Minden egyéni megállapodás kérdése: a feladat összetettségétől és időtávjától függ a konkrét összeg, de egy közepes ráfordítást igénylő pályázatnál 100-200 ezer forint a fix és az elnyert összeg 4–6 százaléka a sikerdíj – mondja Maróczi Imre. Szerinte rövid távon – bár az első nemzeti fejlesztési terv (NFT I.) keretei gyakorlatilag teljes egészében kiürültek – a kisebb, kevésbé ismert pályázatokra kell helyezni a hangsúlyt. Most csak az tud érvényesülni ugyanis, akinek kialakult klientúrája van és ismeri az NFT I.-en kívüli lehetőségeket. Egy-két éves távlatban gondolkodva úgy véli, az NFT II. keretében lesz munka bőven, szélesedik a szolgáltatások köre: a pályázatírók a banki ügyek intézésébe, az ügyfél elszámolásainak vezetésébe is lassan belefolynak majd. Hosszabb távon talán kialakulhat a fejlesztési tanácsadási szakma, művelőinek feladata pedig – a cégek alkalmazásában – a pályázatok figyelése és elkészítése lesz, a vállalkozás profiljának, működési mechanizmusának ismeretében – véli a Pátosz elnöke.

Willin-Tóth Kornélia
Willin-Tóth Kornélia

Ez is érdekelhet