Egyre népszerűbb a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán (SZIE GTK) a levelező szakoktató szak és a posztgraduális mérnöktanári szak – tájékoztat Emőkey András, a SZIE GTK Humántudományi, Nyelvi és Tanárképző Intézetének egyetemi docense. A kifutó hat féléves szakoktató szakra évről évre 60–100 fő jelentkezik, a négy féléves posztgraduális mérnöktanár szakon a létszám 40 és 60 fő közé tehető. A szakoktató szakra az érettségi mellett szakirányú OKJ-s bizonyítvány a követelmény. A hallgatók főiskolai szintű diplomát szereznek, ezzel taníthatnak szakoktatási intézményben elsősorban gyakorlati, esetenként gyakorlatigényesebb elméleti tantárgyakat. A szakoktató-képzést különösen kedvelik a különböző fegyveres testületek tagjai, a közigazgatás területein vagy az ifjúságvédelemben dolgozók, mivel a pedagógiai tantárgyak – többek között az etika, a logika, a nyelvművelés és kommunikáció, a didaktika, a művelődéselmélet – alkalmassá teszik őket az emberekkel való jobb kapcsolatteremtésre, kommunikációra.
A bolognai folyamattal a régi képzési formák fokozatosan megszűnnek: 2006 szeptemberétől csak BSc alapszakok és később az ezekre épülő master szakok indíthatók. A SZIE GTK-n a tanárképzés jövője biztosított, hiszen 2005. május 28-án a Magyar Akkreditációs Bizottság elfogadta a mezőgazdasági szakoktató BSc alapszak, ezen belül általános mezőgazdasági, kertész és mezőgazdasági gépész szakirányok alapítását. Aki elvégzi ezt a hét féléves, szakmai és pedagógiai szempontból egyaránt gyakorlatorientált kurzust, tovább mehet a mezőgazdasági mérnöktanár master szakra. Utóbbi kidolgozása még folyamatban van, de a tervek szerint a BSc képzésbe idén belépők három év múlva zökkenőmentesen léphetnek majd át a master kurzusba. Ezután az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara (PPK) és a SZIE GTK által konzorciumban működtetett pedagógiai doktori iskola következhet, ahol az aspiráns PhD fokozatot szerezhet. Szakmai irányban a mezőgazdasági mérnök BSc fokozat megszerzésére, majd a masterképzésre van lehetőség. A pedagógiai gyakorlati felkészítésben, a megfelelő mennyiségű és minőségű tapasztalat megszerzésében a SZIE GTK hallgatóit a szakirányokhoz igazodó gyakorlóiskolai hálózat segíti. Ennek megfelelően van gépész, kertész, növénytermesztő és állattenyésztő, valamint élelmiszeripari gyakorlóiskola is. A gyakorlóiskolai bázisra a bolognai szisztéma szerint induló új BSc képzésben is rendkívül nagy szükség lesz – véli Emőkey.
A szakember a jövő útját az egyre szélesedő oktatási spektrumban és az együttműködések fenntartásában, bővítésében látja. Mint mondja, a SZIE GTK – bár mezőgazdasági arculatát megtartotta – már régen túlnőtt azon, hogy csupán agrár irányultságú kar legyen. Emlékeztet arra, hogy különböző területek felé nyitottak – például a közgazdasági képzés, az üzleti vonulat irányába – és ez a nyitás eredményesnek bizonyult. A változtatást a tanárképzésben is szeretnék folytatni, megtartva a klasszikus mezőgazdasági szakirányokat, elindítva az üzleti szakoktató képzést, s erősítve a kapcsolatot az ELTE PPK-val. Addig azonban elsődleges céljuk, hogy mind a „kifutó”, mind pedig az újonnan induló (BSc/MSc) képzéseiken részt vevő hallgatóik versenyképes tudással, minél jobban meg tudják majd állni a helyüket az álláspiacon.
Willin-Tóth Kornélia