Willin-Tóth Kornélia

A Mol beszáll a felsőoktatásba

Három évre szóló együttműködési megállapodást írt alá csütörtökön a Mol Nyrt. vezérigazgatója és hat egyetem – a Budapesti Corvinus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi, a Miskolci, a Pannon Egyetem, valamint az Eötvös Loránd és a Szegedi Tudományegyetem - képviselője.

Három egyetem közösen építtet kollégiumot

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Semmelweis Egyetem (SE) és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) közösen írt ki közbeszerzési pályázatot egy 900 férőhelyes kollégium ppp-konstrukcióban való létesítésére, felszerelésére és 20 éves üzemeltetésére. A részvételi felhívás szerint a beruházónak saját finanszírozásban vagy saját tulajdonú területen kell felépítenie az egy vagy több épületből álló kollégiumot, illetve a művészeti egyetem számára a III. kerület Kunigunda út 25. szám alatti, jelenleg turistaszállóként működő épület átépítésével kell kialakítania azt. Az ELTE mintegy 6500 négyzetméteres és 600 férőhelyes, az SE 3000 négyzetméteres és 260 fős, a művészeti egyetem pedig egy 500 négyzetméteres, 40 hallgató elhelyezését biztosító kollégiumot igényel. A Moholy-Nagy egyetem hatszáz diákjának zöme vidéki, így a 88 fős Zugligeti úti kollégiuma és a pünkösdfürdői, 120 fős bérelt hotel már nem volt elegendő az intézmény számára – mondta a NAPI Gazdaságnak Kohut Balázs gazdasági főigazgató. Az egyetem 2-szer 2 ágyas, fürdőszobával és konyhával ellátott, 60 négyzetméteres apartmanokat tervez az új kollégiumba, amelyekhez közös használatú műterem, számítógépterem, mosókonyha, szárítóhelyiség és vasalószoba is kapcsolódna. Amennyiben a beruházó a Kunigunda úti hotel átépítésével alakítaná ki a művészeti egyetem számára a kollégiumot, akkor oda legkorábban a 2008/2009-es tanév első félévében költözhetnének be a hallgatók. A tárgyalásos közbeszerzési eljárásra azok a cégek jelentkezhetnek, amelyek rendelkeznek az elmúlt három évben évi nettó 800 millió forintos árbevétellel, továbbá 50 milliós, épületüzemeltetésből származó bevétellel, valamint legalább 50 millió forint, a projekt céljára fordítható lekötetlen saját forrással. A részvételi jelentkezési határidő október 27.

Kétmilliárdos megbízást nyert a Construm a XIII. kerülettől

Ismét a Construm Építőipari Fővállalkozó Kft. nyerte el két évre a jogot, hogy a XIII. kerületi önkormányzat lakóépületeinek és lakásainak felújítását, karbantartását és bontási munkáit elvégezze. A nettó kétmilliárd forint keretösszegű megbízásra pályázott még – közbeszerzési eljárás keretében – a Fővárosi Építő Zrt., az A-Modul Zrt. és a Renovit Kft. Az önkormányzat az éves felújítási tervében szereplő kivitelezéseken túl a váratlanul előálló munkákra (például tetőjavítás, viharkárok következményeinek elhárítása, függőfolyosók, ajtószigetelések cseréje) keresett vállalkozót – mondta lapunknak Sebeszta Attila, az Angyalföld-Újlipótváros-Vizafogó Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója.

Eltűnnek a pestszentlőrinci pakuratavak

Akár az Auchan által vállalt december 31-ei határidő előtt is befejeződhet a pestszentlőrinci pakuratavak kármentesítése. A terveknek megfelelően haladunk, július óta közel 10 ezer tonna fenékiszapot és szennyezett földet szállítottunk el. Ha minden jól megy, jövő év elején megkezdődhet a pakuratavak helyére tervezett kereskedelmi központ építése – mondta Jean-paul Filliat, az Auchan Magyarország Kft. vezérigazgatója kedden. Az áruházlánc 2001-ben a kármentesítési költségek átvállalása fejében kapta meg a Ferihegyi repülőtérre vezető út mentén fekvő, korábban a MÁV, majd a Tüzép tulajdonában lévő erősen szennyezett területet. A kármentesítés a számítások szerint az azt követő tereprendezéssel együtt mintegy másfél milliárd forintjába kerül majd az áruházláncnak. A tervezett bevásárlóközpont kísérő infrastrukturális fejlesztése lesz többek között a gyorsforgalmi út összesen 6 sávosra bővítése a Csévéző út és az Igló utca között.

Nem nő az étkezési utalványok adómentes összege

A Pénzügyminisztérium megerősítette a NAPI Gazdaság korábbi értesülését, amely szerint jövőre – 2002 után először – nem emelkedik az étkezési utalványok adómentes összege. A hidegutalványokat így 2007-ben is havi 4500, míg a melegjegyeket 9000 forintig juttathatják a munkaadók dolgozóiknak tehermentesen. Az Étkezési Utalvány Forgalmazására Szakosodott Vállalatok Magyarországi Egyesülése nemrégiben hozta nyilvánosságra a jegyek gazdasági szerepét vizsgáló kutatásának eredményeit: e szerint a juttatás nemcsak a munkavállalók körében népszerű, hanem a vendéglátóegységek forgalmát is jótékonyan befolyásolja, ráadásul valamelyest mérsékelheti a költségvetési megszorítások okozta reálbércsökkenést. A GKI és a Szonda Ipsos által készített felmérés azt mutatta, hogy ha 2007-ben az étkezési jegyek adómentes összeghatára meleg étel esetén 9-ről 11 ezer forintra emelkedne, a munkaadók a jelenlegi 8356 forint helyett átlagosan 10 672 forint értékben, hideg étel esetén 4353 forint helyett 5546 forint értékben adnának jegyet.

Túl nagy volumenűek a megrendelések

A környezetvédelem nagy háttéripart igényel. A légszennyezettségi mérőhálózat műszerek, a beérkező adatok elemző szoftverek, a biogáz vagy a biodízel minőség-ellenőrző rendszerek, a szennyvíztisztítás biológiai reaktor, fűtő- és keverőberendezés meglétét feltételezi. Ma már sokan vannak a piac kínálati oldalán, magyar és külföldi, kis- és nagyvállalkozások egyaránt. A közbeszerzések zöme több milliárd, néha több tíz milliárd forintos árbevételt ír elő a tenderek előzetes kiviteli összegéhez viszonyítottan, amelyekkel a néhány tíz- vagy százmilliós árbevételű kis- és középvállalkozások nem tudnak versenyre kelni. A szereplők összefogására is sokkal nagyobb mértékben lenne szükség, a „dögöljön meg a szomszéd tehene is!” mentalitás sem rövid, sem hosszú távon nem racionális gazdasági szemlélet – véli Apró István, az Ózon Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft. vezetője. Az 1990-ben alakult magyar társaság elsődlegesen mérnöki feladatokat lát el a környezetvédelmi beruházások piacán, főként a szennyvíztisztításra koncentrálva. A nyilvánvaló környezetvédelmi beruházásokon kívül az állam is aktív szereplője a légszenynyezettséget mérő műszerek vásárlásának: 2002-ig az ÁNTSZ végezte a levegő szennyezettségének vizsgálatát Magyarországon, ez ma már a környezetvédelmi tárca feladata. A 11 budapesti és 30 vidéki helyszínen felállított mérőállomás adatai az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat honlapján – www.kvvm.hu/olm – folyamatosan nyomon követhetőek. A környezetvédelem gazdasági hatásai jelentkeznek egyrészt a bioenergetika vagy a szennyvízkezelés számára előállított berendezésekben, másrészt ma már egy olyan pótlólagos igényben is, amelyet a vásárlók támasztanak a különféle termékekkel szemben. Lehet szó élelmiszerről, porszívóról vagy személyautóról, az egyes országok életszínvonalának megfelelően kisebb-nagyobb arányban kialakul az a vevőkör, amelynek fontos, hogy az adott termék milyen technológiával, milyen környezetvédelmi politikát folytató gyárban készült, és hogy újrafeldolgozható csomagolóanyag burkolja-e.

Megújuló energia: még, még, még!

Tovább ütik a vasat azok a szakemberek, akik a bioenergiában látják a magyar mezőgazdaság jövőjét: ezúttal a Balaton Csoport jubileumi szemináriumának középpontjába került a megújuló energia.

A Katolikus Egyházat támogatják a legtöbben

A 2005-ös adóbevallások alapján 2,2 millió érvényes nyilatkozatot tettek a magyar adófizetők, akik 25 790 szervezet, illetve jogcím javára ajánlották fel az adófizetési kötelezettségük 1+1 százalékát - derült ki az APEH mai tájékoztatóján.

Húszéves lemaradásban Európától

Ambiciózusabb célokat várunk Magyarországtól 2006 után a megújulóenergia-felhasználásban – jelentette ki Jorgen Henningsen, az EU energiaügyi képviselője a Balaton-csoport szemináriumának megnyitóján. Amíg az EU–15 országai 2010-re 22,1 százalékban határozták meg a megújuló energia arányát a teljes áramtermelésből, addig Magyarország csupán 3,6 százalékot vállalt. Bár már 2005-ben 5,3 százalékos volt a megújulóenergia-arányunk, valóban túl konzervatív az energiapolitikánk – ismerte el Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter. Persányi a NAPI Gazdaság kérdésére elmondta: 2020–2025-re tehető az az időpont, amikor Magyarország nyugodt szívvel vállalhat a többi tagállammal megegyező mértékű megújulóenergia-előállítást. Ekkor azonban valószínűleg már ki sem lehet bújni az unió által meghatározott célok elérése alól. A hazai adottságok a nap-, a szél-, a geotermikus energia és elsősorban a biomassza hatékony felhasználását teszik lehetővé. A biomassza-termelés az agrárium számára az előbb-utóbb szükségessé váló struktúraváltáshoz is segítséget nyújthat. Semmi sem fenyegeti jobban Magyarország politikai és gazdasági életét, mint az energiaimport-függőség: ezért növelni kell az energiahatékonyságot és új források után kell nézni. A magyar mezőgazdaság az elmúlt évek során energiatermelőből nettó energiafelhasználóvá vált, pedig ebben az országban a legígéretesebb megújuló forrás éppen a biomassza – figyelmeztetett Dennis Meadows, a világ legismertebb ökológusa, az 1972-ben megjelent A növekedés határa című könyv egyik szerzője.