Willin-Tóth Kornélia

Nem nő az étkezési utalvány adómentes határa?

A munkavállalók számára ma egy komplett ebéd ára átlagosan 1034 forint, míg az étkezési jegyek adómentes határa egyelőre csak napi 409 forint – derül ki a GKI és a Szonda Ipsos közös felméréséből. Az Étkezési Utalvány Forgalmazására Szakosodott Vállalatok Magyarországi Egyesülése (ÉUFE) megbízásából készült analízis szerint ha 2007-ben az étkezési jegyek adómentes összeghatára meleg étel esetén 9-ről 11 ezer forintra emelkedne, a munkaadók a jelenlegi 8356 forint helyett 10 672 forint értékben, a dolgozók 14 százaléka helyett 37 százalékának juttatnának jegyet. Hasonló volna a tendencia a hidegutalványok esetében is. Az utóbbi négy évben egyre több munkahelyen és szolgáltatónál válthatók be a melegétkezési utalványok, amelyeket a munkáltatók zöme a béremeléstől függetlenül, ám a tehermentes utalványérték maximumát ki nem használva ad alkalmazottainak – mondta Akar László, a GKI vezérigazgatója. A dolgozók elégedettek a hideg- és melegutalványok juttatásával és felhasználhatóságával, a meleg ebéd munkanapokon történő fogyasztásának pedig nagy jelentőséget tulajdonítanak. Ráadásul a vendéglátóhelyek 80 százaléka is úgy véli, hogy megéri a jeggyel foglalkozni; 77 százalék szerint a melegétkezési utalványok értékének további növelése bővítené forgalmát, emiatt pedig a válaszadók 70 százaléka költene gépi beruházásra, 80 százalék új, főállású munkaerőt venne fel. Csakhogy lapunk értesülései szerint a hidegétkezési utalványok 4500, illetve a melegjegyek 9000 forintos adómentes határa jövőre – 2002 óta először – nem emelkedik. Holott a fiskális szigorítások nyomán az utalványok szerepe felértékelődött: azok ugyanis valamelyest mérsékelhetik a megszorítások okozta reálbércsökkenést.

Kockázatos magas aranyárra spekulálni

Az arany pénteken ismét drágult a világpiacon: az ázsiai spot piacon az unciánkénti (31,1035 gramm) ár 2,67 dollárral (illetve 0,4 százalékkal), 619,47 dollárra ugrott azután, hogy csütörtökön – július 20-ától számítva – páratlan ütemben, 2,7 százalékkal süllyedt. A New York-i Kereskedelmi Tőzsde (NYMEX) Árutőzsdéjének (COMEX) zárás utáni elektronikus forgalmában pedig a decemberi jegyzés 1,80 dollárral – 0,3 százalékkal –, 626,70 dollárra nőtt. Mint a Bloomberg emlékeztet: a befektetők úgy vélték, a csökkenés nem tükrözi az arany iránti keresletet. E vélemény annál is inkább helytálló, mivel a nemesfém ára öt évre visszamenőleg így szeptember táján hagyományosan emelkedik. Az európai és egyesült államokbeli befektetők ugyanis ilyenkor térnek vissza szabadságukról, és az ékszerészek is vásárlásba kezdenek: készülnek a téli ünnepekre, illetve az arany fő felhasználójaként ismert Indiában beköszöntő esküvői idényre. Indiában az októberben szállítandó tételek nem sokat változtak: Bombay (Mumbai) nyersanyagtőzsdéjén (MBX) unciánként 29 271 rúpia (633 dollár) körül mozogtak. Az elmúlt két hónap tapasztalatai szerint az arany 610–640 dolláros unciánkénti sávba állt be. Ennek az lehet az egyik oka, hogy a korábban árfelverő hatású világpolitikai feszültségek – az izraeli–libanoni, az észak-koreai konfliktus vagy Irán atomdúsítási programja – kezelhetőnek mutatkoznak – mondja Schmidt Kálmán, a Dr. Schmidt & Dr. Körösztös Kft. ügyvezető igazgatója, a www.aranypiac.hu vezetője. Aki év elején aranyat vásárolt, még mindig 10 százalékos nyereséget tudhat a magáénak. Mivel az óriási indiai és kínai ékszerpiac „éhes”, nem valószínű, hogy az év hátralévő hónapjaiban az arany ára visszaesik. A lélektani határnak számító 600 dolláros árnál erős alátámasztási hatás figyelhető meg, ez alá csak egy esetleges pánik esetén csökkenhet a nemesfém ára. Ugyanakkor igen kockázatos magas árfolyamra spekulálni, a 650-700 dolláros év végi zárással mindenki elégedett lehet – véli a szakember. Felhívja a figyelmet arra, hogy az arany ára korábban a dollár árfolyamával ellentétesen változott, most azonban egyre inkább az olajhoz kötődik: azzal párhuzamosan emelkedik. Ez azt jelenti, hogy hosszú távon semmiképpen sem csökken az unciánkénti ár, hiszen folyamatosan nő az olajszármazékok felhasználása, és egyelőre nincs helyettük valódi alternatíva.

Tüntetéssorozatot hozhat az ősz

A lapunk által megkérdezett szakszervezetek szerint a reáljövedelmek tervezett 4 százalékpontos, a megszorító intézkedésekből fakadó jövő évi csökkenése elfogadhatatlan. A bruttó bérek olyan mértékű emelését kell elérni, hogy a reáljövedelem ne (vagy csak kisebb mértékben) csökkenjen – jelentette ki a NAPI Gazdaságnak Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke. Pataky szerint a tárgyalások menetét lassíthatja az is, hogy a munkaadói oldal is terhei növekedéséről beszél, miközben a foglalkoztatóra jutó járulékok valójában nem emelkedtek, a minimálbér kétszerese után fizetendő járulék pedig csak feketemunka alkalmazása esetén jelent többletterhet. Az egyeztetések három – országos, ágazati és vállalati – szinten zajlanak majd. A közalkalmazotti bértábla (inflációval korrigált) megtartásáért fog küzdeni a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) – közölte lapunkkal Varga László, a szervezet alelnöke. Nincs még szervezeti álláspont ugyanakkor a Liga Szakszervezeteknél, az alapvető cél a reáljövedelem-növekedést jelentő pozíciók kiharcolása – mondta lapunknak Horváth Lajos alelnök. A Liga a Munkástanácsok Országos Szövetségével országos demonstrációs bizottságot hozott létre a közös cél érdekében, vagyis hogy a kormány vonja vissza a munkavállalókat sújtó megszorító intézkedéseket, a tervezett reformok megvalósítása előtt pedig egyeztessen az érdek-képviseleti szervezetekkel. Bár valamennyi vezető hangsúlyozta, hogy elsődlegesen tárgyalásos megoldásokban gondolkodnak, ha ez nem vezet eredményre, a szakszervezeti érdekérvényesítés radikálisabb eszközeihez nyúlnak – a júniusi tüntetésen elhangzott ígéretüknek megfelelően. Horváth Lajos szerint októberre valamennyi munkavállaló érezni fogja a megszorítások gyakorlati következményeit, így az esetleges demonstrációkon jóval többen vesznek majd részt, mint a mindössze néhány ezer fő részvételével megtartott nyári tüntetésen. Országos demonstrációról még nem született döntés, megállapodás hiányában várhatóan október közepén vonulnak utcára a szakszervezetek.

Kulcsszerep juthat a kormányzatnak

Nagyon furcsa és nehéz bértárgyalásoknak nézünk elébe, ahol a kormánynak okos, mérsékelt, megfontolt játékvezetőként kell viselkednie és maradéktalanul ki kell szolgálnia a feleket a megfelelő adatokkal – mondta a NAPI Gazdaságnak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, aki elhúzódó, rossz hangulatú egyeztetésre számít. Az adó- és járuléktörvények immár merev korlátokat szabnak, ezekről már nem lehet vitatkozni. A szövetség nem kívánja felrúgni a tavaly novemberben kötött hároméves minimálbér-megállapodást, de el tudnak képzelni puhításokat, főleg a szakmunkások tekintetében. A magasabb bérkövetelések szerinte munkahelyeket veszélyeztethetnek. Nem célunk a korábbi egyezség felmondása, de lehetséges, hogy egyes pontjait fel kell függeszteni, amíg a megszorítások eredményei kézzelfoghatóvá nem válnak – véli Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ) alelnöke, aki szerint a jelenlegi helyzet nem engedi, hogy a kormány azt mondja: számára megfelelő a munkaadók és munkavállalók kompromisszuma, akármi legyen is az. Külön megkértük a vezetést, hogy semmiképpen se vonuljanak ki a tárgyalásokról – mondta az ÁFEOSZ alelnöke.

A szakszervezetek nem örülnek a konvergenciaprogramnak

Az euró bevezetése elvileg akár 2010-ben is lehetséges, amennyiben Magyarország már 2008-ban belép az ERM-II-be – jelentette ki Kiss Péter munkaügyi miniszter. A kabinet szerdán egyeztetett a konvergenciaprogramról a szakszervezetekkel, ma a munkaadók lesznek soron, hétfőn pedig az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) keretei között tárgyalnak. Kiss szerint a tárgyalásokon a kormánynak maradt bizonyos mozgástere – így például a reálbéreknél és a közszféra megtakarításainál. A szakszervezeteknek még nincs egységes álláspontjuk a programról, mivel annak vázlatát csak kedden kapták meg – mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, az OÉT munkavállalói oldalának soros elnöke. Bár az érdekképviseletek nem támogatják a reálbércsökkenést eredményező megoldásokat, a reális helyzetértékeléstől nem zárkóznak el. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint a szigorító intézkedések csökkentik a nettó kereseteket, ez pedig ellentétes a korábban elfogadott országos bérajánlással; vitatja, hogy négyszázalékos reálbércsökkenés szükséges a célok eléréséhez.

A Hússzövetség 10–25 százalékos áremelésre számít

A szeptemberi áfaváltozás, az energiaár-emelés, a vállalkozások adó- és járulékterheinek növekedése eredményeként a hús és hústermékek fogyasztói árának 10–25 százalékos emelkedését tartja valószínűnek a Hússzövetség. Ez megegyezik a pár héttel ezelőtti prognózisukkal (NAPI Gazdaság, 2006. augusztus 16., 3. oldal). A szervezet szerint a vágóhidak és húsfeldolgozók költségeit jelentősen növeli az ipar által felhasznált energiahordozók drágulása, valamint az adóterhek növekedése. A forint euróhoz mért gyengülése pedig nemcsak a devizában felvett adósságok törlesztőrészleteit emeli meg, hanem a termelés folyamán felhasznált, importból származó input anyagok árait is. Ráadásul az utóbbi hetekben az EU-ban jelentősen emelkedett az élő sertés és a sertéshús ára. A húsipari vállalkozások pedig mindezen negatív hatásokat hatékonyságjavítással nem képesek ellentételezni – véli a szövetség.

Százmillió eurós hitelt vesz fel az NKTH

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) százmillió euró (mintegy 27,5 milliárd forint) hitelt kaphat az Európai Beruházási Banktól (EIB) a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 2005–2007-es kiadásainak refinanszírozásához. Ez az első alkalom, hogy Magyarország hitelt vesz fel innovációs célok megvalósításához – mondta Vass Ilona, az NKTH elnökhelyettese az MTI-nek. Az idén az innovációs járulék révén 23,3 milliárd forint, a központi költségvetésből pedig 12,3 milliárd folyik be az innovációs alapba. Jelenleg tíz pályázati program működik, amelyek keretösszege 2005-ben 47 milliárd forint volt, 2006-ban pedig 33,8 milliárd forint. Az eddig megkötött szerződések alapján jövőre már 24 milliárd forint kötelezettsége van a szervezetnek.

Lelassult az építőipar

Május után júniusban is látványosan megrekedt az építőipar. Az ágazat termelési volumene júniusban ugyanis kiigazítatlanul 8,1 százalékkal, míg kiigazítva 7,1 százalékkal maradt el a tavalyi magas bázistól. A kibocsátás szezonálisan és munkanaptényezővel korrigálva 3,3 százalékkal múlta felül a májusit – adta hírül a KSH. Ezzel az idei első félévben az ágazat termelése 1,7 százalékkal csökkent a tavalyi hasonló időszakhoz képest. A nagy május-júniusi visszaesést – a tavalyi magas értéken kívül – az út- és autópálya-építések, valamint a lakásépítések volumenének érezhető csökkenése okozta. Az alágazatok közül a legnagyobb, a szerkezetkész épületek építése júniusban év/év alapon 11 százalékkal esett vissza, míg a féléves produkció 1,6 százalék visszaesés lett; az épületgépészeti szerelésé a hónapban 4 százalékkal csökkent, míg a befejező építésé 2,7 százalékkal meghaladta a tavalyit. Építményfőcsoport szerinti bontásban az épületek építése 2006 első hat hónapjában 2,1 százalékkal, míg az egyéb építményeké 1,3 százalékkal csökkent. Az év első hat hónapjában kiugróan (34 százalékkal) nőtt a közép-dunántúli székhelyű szervezetek termelése, csökkent viszont a nyugat-dunántúli, közép-magyarországi, a dél-, valamint az észak-alföldi székhelyű vállalkozásoké (1–4 százalékkal). Az ágazat kilátásai felemásak: a vállalkozások június végi szerződésállománya 0,7 százalékkal volt magasabb a 2005-ösnél, ezen belül az épületeké 32,1 százalékkal emelkedett, az egyéb építményeké viszont 10,6 százalékkal csökkent.

Csúszik a nemzeti sport-információs rendszer

A Nemzeti Sporthivatal a koncepció módosítása és a szervezet Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) alá rendelése miatt eredménytelenítette a nemzeti sportinformációs rendszer (NSR) kifejlesztésére, bevezetésére és használatának betanítására kiírt közbeszerzési eljárását – tudta meg lapunk. Az NSR a magyar sportélethez kapcsolódó adatbázis és információs portál lenne, amely később az online ügyintézésre is lehetőséget nyújtana. A minisztérium egy-két héten belül ismét kiírja a pályázatot, még az idén nyertest hirdetne, mivel ez egy évek óta húzódó terv és nagyon fontos a magyar sport számára – mondta lapunknak Elbert Gábor, az ÖTM sportügyekért felelős szakállamtitkára. Az új elképzelések szerint a civilek az eddiginél nagyobb szerepet kapnának, és a jelenleg is létező, de egymással párhuzamosan futó információs rendszereket is összefognák az NSR-ben. Érdeklődőben nem volt hiány, hiszen a rendszer kifejlesztésére februárban kiírt közbeszerzésre öt informatikai cég jelentkezett. Akkor a beszerzés értékét nettó 55 millió forintra becsülte a sporthivatal, a rendszer pedig már december elsejétől működött volna. Augusztus elsején azonban eredménytelenítette a tendert, mivel az említett változások miatt a szerződés megkötésére képtelenné vált.