Ambiciózusabb célokat várunk Magyarországtól 2006 után a megújulóenergia-felhasználásban – jelentette ki Jorgen Henningsen, az EU energiaügyi képviselője a Balaton-csoport szemináriumának megnyitóján. Amíg az EU–15 országai 2010-re 22,1 százalékban határozták meg a megújuló energia arányát a teljes áramtermelésből, addig Magyarország csupán 3,6 százalékot vállalt.
Bár már 2005-ben 5,3 százalékos volt a megújulóenergia-arányunk, valóban túl konzervatív az energiapolitikánk – ismerte el Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter. Persányi a NAPI Gazdaság kérdésére elmondta: 2020–2025-re tehető az az időpont, amikor Magyarország nyugodt szívvel vállalhat a többi tagállammal megegyező mértékű megújulóenergia-előállítást. Ekkor azonban valószínűleg már ki sem lehet bújni az unió által meghatározott célok elérése alól.
A hazai adottságok a nap-, a szél-, a geotermikus energia és elsősorban a biomassza hatékony felhasználását teszik lehetővé. A biomassza-termelés az agrárium számára az előbb-utóbb szükségessé váló struktúraváltáshoz is segítséget nyújthat. Semmi sem fenyegeti jobban Magyarország politikai és gazdasági életét, mint az energiaimport-függőség: ezért növelni kell az energiahatékonyságot és új források után kell nézni. A magyar mezőgazdaság az elmúlt évek során energiatermelőből nettó energiafelhasználóvá vált, pedig ebben az országban a legígéretesebb megújuló forrás éppen a biomassza – figyelmeztetett Dennis Meadows, a világ legismertebb ökológusa, az 1972-ben megjelent A növekedés határa című könyv egyik szerzője.
Willin-Tóth Kornélia