A Balaton Csoport még 1982-ben alakult, tagjai – tudósok, tanárok és menedzserek – ma már csaknem 30 országból kerülnek ki. Céljuk, hogy különböző közösen és önállóan folytatott projektek, képzések, szemináriumok, illetve állandó információcsere révén elősegítsék a környezet és a Föld erőforrásainak hosszú távú fennmaradását. (A szervezet első találkozóját az olaj- és gázipari dolgozók üdülőjében, a Balaton partján tartotta – innen származik az elnevezés.)
A 25. találkozóra Dennis Meadows, A növekedés határai című könyv világhírű társszerzője is Magyarországra érkezett. A szakember az előadássorozat megnyitóján, a Budapesti Corvinus Egyetemen kiemelte: igen ígéretes lehetőségeket kínál a biomassza a magyar mezőgazdaság számára, ami nem csupán az agráriumban szükséges struktúraváltás miatt fontos. A magyar mezőgazdaság az elmúlt évek során nettó energiatermelőből nettó energiafelhasználóvá vált, ráadásul az ország energiaimport-függése óriási, ami azt jelenti, hogy az olaj-, illetve gázexportőrök feltételeket diktálhatnak a magyar gazdaságnak és politikának – figyelmeztetett a világ talán legismertebb ökológusa, aki az elmúlt három évtizedben komoly szerepet játszott a környezetvédelem jelentőségének növelésében.
Szakemberek szerint Magyarországon folyamatosan – bár lassan – felismerik a megújuló energia jövőbeli kulcsszerepét. A következő négy évben több befektetői csoport is repcére, napraforgóra, búzára alapozott, biodízel-alapanyagot előállító gyárat telepít; az ország az uniós vállalásai értelmében csak 2007-ben több mint 150 ezer tonna biodízel-üzemanyag előállítására képes feldolgozókapacitást épít ki. A 2007–2013-as időszakra vonatkozó Új Magyarország vidékfejlesztési stratégiai terv egyik prioritása a megújuló energia mennyiségének növelése – ennek ellenére az EU és a mezőgazdasági, környezetvédelmi szakemberek a különböző fórumokon az eddiginél fokozottabb szerepvállalást sürgetnek, hiszen Magyarország még így is sereghajtó Európában, ami a megújuló energia részarányát illeti a teljes villamosenergia-termelésből.
Szakértők szerint nagy lehetőség, biztos piac lehet például a biodízel gyártásához szükséges repce termelése számos, eddig értékesítési gondokkal, alacsony felvásárlási árakkal küszködő gazdálkodó számára. Nem kell azonban „bedőlni” az olyan híreknek, amelyek szerint kevesen vállalkoznak repce termesztésére: a leendő felvásárlók szinte biztosan ezzel a túltermelés-gerjesztési módszerrel próbálják majd lejjebb szorítani az olajnövény árát – mondta lapunknak egy név nélkül nyilatkozó szakember.
Willin-Tóth Kornélia