Magyarország az EU-tagországok között az utolsó helyen kullog a megújuló energia felhasználásában. Igaz ez a biomassza hasznosítására, a szélparkok létesítésére, de a napkollektorok számára, felületére is. Az okok elsősorban a viszonylag olcsó gázra és az állami ösztönző rendszer hiányára vezethetők vissza. A szinte nem is létező pályázati és támogatási lehetőségek pozitív hatásai elmaradnak, így a megújuló energiaforrások telepítése után még mindig igen hosszú időbe telik, amíg a befektetések megtérülnek. Az utóbbi hónapokban egyetlen pályázatot írtak ki Magyarországon, de forráshiányra hivatkozva egy nap után azt is lezárták. Nem tűnik valószínűnek, hogy a jelenlegi támogatási gyakorlat – vagy inkább annak hiánya – megváltozik – véli Horváth János, a napkollektorok gyártásával, fejlesztésével és forgalmazásával foglalkozó Spring Solar Kft. ügyvezető igazgatója.
Jelenleg 40-50, viszonylag kis vállalkozás foglalkozik Magyarországon napkollektorok árusításával vagy telepítésével, és csak alig egy tucat gyártással. Többségük itthon bejegyzett cég, néhányan pedig nyugat-európai cégek képviselői. Becslések szerint ma Magyarországon mintegy 40–50 ezer négyzetméterre tehető a beépített kollektorok összes felülete, ugyanez a szám Ausztriában már meghaladta a 3 milliót.
Napkollektorok alkalmazásával használati meleg víz állítható elő, fűtésrásegítésre, medencék vizének melegítésére, ezenkívül fotovoltaikus (fotoelektromos) berendezés segítségével áramtermelésre is használható. Egy átlagos családi ház felszerelése egyszerűbb technológiájú napkollektorral 600 ezer, a legmodernebb, jó hatásfokú, úgynevezett vákuumcsöves kollektorral pedig mintegy 2 millió forintba kerül. A befektetés a kollektor élettartamának egyharmada alatt térül meg.
Óriási a lemaradásunk Európához képest, és a fosszilis energiahordozók ára várhatóan a jövőben tovább emelkedik, aminek következtében egyre javulnak a magyar piac lehetőségei. Bár naponta általában 20-25 érdeklődő e-mailt kapunk, ma még százból jó ha van egy, aki vásárol is. Főleg magánemberek gondolkoznak el a napkollektor-telepítés lehetőségén, de az utóbbi időben a vállalkozások – például szállodák – és azon intézmények aktivitása is megnőtt, amelyekben magas a melegvíz-felhasználás – mondta Horváth.
Külföldön viszont komoly sikereket arattak: ott jóval nagyobb igény van a kollektorokra, ráadásul a magyar cégek termékei például a németországi kínálathoz képest olcsók. A belföldi piacon szereplő vállalkozások egyelőre nem egymással, inkább a fosszilis energiahordozókkal versenyeznek. Gyakran együtt állítunk ki külföldi és magyarországi rendezvényeken is – tette hozzá a Spring Solar szakembere. A magyar napkollektorpiac szereplői várják a pályázati kiírásokat, a legtöbben azonban úgy vélik: a hazai kereslet csak akkor lendülne fel, ha állami pénzen kórházakat, börtönöket, szociális otthonokat, közintézményeket szerelnének fel ilyen eszközökkel. A tapasztalatok szerint igény volna a megújuló energiára, azonban a magyar társadalom szélesebb rétegeiben még nincs rá fizetőképes kereslet, a tehetősebbeket pedig nem igazán érdekli a környezetbarát technológia, hiszen ki tudják fizetni a gázszámlát.
Willin-Tóth Kornélia