A hulladék-újrahasznosítást, -kezelést és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését illetően jól áll Magyarország, a minisztériumi leépítések viszont veszélyeztethetik a biztonságos környezethez való állampolgári jog érvényesülését, és túlságosan gazdaságinak tűnik a kormányzat környezetvédelem-megközelítése is.
Hazánk időarányosan jól teljesíti az EU által előírt hulladékgazdálkodási feladatait, a csomagolási hulladékoknál pedig már tavaly elérte az unió által megszabott 50 százalékos újrahasznosítási arányt. A Vásárhelyi terv keretében eddig 10 projekt készült el, 14 milliárd forint értékben, a 2005–2006-ra tervezett összes projekt pedig folyamatban van. További 20 milliárd forintra már megkötötték a szerződéseket, ezenkívül gáterősítésre és -helyreállításra további 11,2 milliárd forintot költenek. Idén 800 millió forint áll rendelkezésre további projektek előkészítésére – mondta a NAPI Gazdaságnak R. Bakonyi Ágnes, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) szóvivője.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásáról az unió tagállamai közül egyedül Magyarország tájékoztatta időben az ENSZ illetékes intézményét. Rajtunk kívül csak Japán és Új-Zéland küldte el a jelentését. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi állás szerint az EU-ban 2008 januárjától egy ideig gyakorlatilag csak magyar cégek kereskedhetnek kibocsátásaikkal – tette hozzá a szóvivő.
Elkészült a környezeti és energetikai fejlesztések operatív programja, a KvVM-nél folyamatosan dolgoznak a nemzeti parkokról szóló jogszabályon és a víziközmű-törvényen is. Utóbbival a tárca azt szeretné elérni, hogy a víz- és csatornadíjak jelenlegi árképzési szempontjai egységesebbekké váljanak, hiszen jelenleg óriási eltérések vannak az országban működő víziközmű-szolgáltató cégek díjaiban. A cél az, hogy a szolgáltatási díjak képzésére, kialakítására meghatározott szempontok kizárólag olyan elemeket tartalmazzanak, amelyek valóban kapcsolódnak a víz- és csatornaszolgáltatásokhoz, valamint fenntartásukhoz – tudtuk meg a KvVM-nél. Az idei létszámleépítések – július elsejétől a környezetvédelmi igazgatásban 293 fővel, a KvVM-ben 46, a felügyelőségeknél 170, a nemzeti parkoknál pedig 78 fővel dolgoznak kevesebben – 2007-ben a minisztérium számításai szerint mintegy 1,5 milliárd forint megtakarítást jelentenek.
A 109 tagszervezetet számláló Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) azonban éppen ebben látja a hazai környezetvédelmi fejlesztések egyik legnagyobb akadályát. A magyar kormány ugyanis az elmúlt években a kormányzati átlagon felül építette le a környezetvédelem intézményrendszerét – hívta fel a figyelmet Farkas István, az MTVSZ ügyvezető elnöke. Az unió a csatlakozáskor azt írta elő, hogy Magyarországnak – tekintettel a megnövekedett feladatokra – több mint 1000 fővel kellene bővítenie környezetvédelmi hatósági rendszerét. Ezzel szemben az elmúlt években stagnált, idén pedig csökkent a területi szervezetek létszáma. Ezzel az állam a biztonságos környezethez való jogot veszélyezteti. A problémákat nemrég többek között az állampolgári jogok biztosa is jelezte a kormányzatnak – tette hozzá Farkas.
A magyar környezetvédelemben további gond, hogy hiányzik a környezeti szempontok gazdasági ágazatokba integrálásának igénye. A kormányprogramban egy szó sem esik a Nemzeti Környezetvédelmi Program végrehajtásáról, és Magyarországnak – Európában egyedüliként – nincs fenntarthatófejlődés-stratégiája. Pedig ez biztosíthatná többek között a környezeti ügyek általános kormányzati integrációját – vélik az MTVSZ-nél.
A kormányprogram a környezetvédelmet szinte kizárólag „fejlesztési ügyként”, nagyberuházásokat megvalósító ágazatként kezeli. Hiányoljuk a környezeti problémák megelőzésének szándékát, a környezeti nevelés és tudatformálás fontosságának elismerését. Pozitívan értékeljük viszont, hogy a kormányzat elkötelezettnek látszik az éghajlatváltozás elleni küzdelemben: napirenden van az éghajlat-változási stratégia elkészítése, ami egyaránt szolgálná a megelőzést és alkalmazkodást. Ugyancsak a környezetvédelmi kormányzat pozitív, megelőző hozzáállása mutatkozik meg a csomagolóiparral kapcsolatos szabályozás kidolgozásában – mondta Farkas.
Willin-Tóth Kornélia