A NAPI Gazdaság cikke
Elsősorban a vállalkozások méretétől függ a házipénztár nagysága, kevésbé lehet tevékenységi körhöz kötni. Az osztalékadó elkerülése miatt sok pénzt tartanak a házipénztárban a nyereséges társaságok, a kereskedelem területén tevékenykedő kisvállalkozások és a kevésbé megbízható, azaz kifizetéseiket készpénzben teljesítő cégek – mondta a NAPI Gazdaságnak Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvelők Egyesületének elnöke.
Miután az Alkotmánybíróság (Ab) alkotmányellenesnek találta a házipénztáradóról szóló 2006. évi LX. törvényt (Hpt.), szinte egyáltalán nem látok rá esélyt, hogy a kormány ismét megpróbálkozzon a vállalkozások ilyen irányú terhelésével – tette hozzá a szakember. Zara szerint a házipénztáradó megbukása miatt a jövőben sem változik sokat a cégek pénzkezelési gyakorlata, mert az adóhatóságnak nincs elegendő embere és információja, hogy ellenőrizze a társaságok készpénzállományát.
Tapasztalataink szerint a cégek zöme nem tájékozódott a témában, sokan nem is tudták, hogy az Alkotmánybíróság előtt van a törvény. Néhol megkezdődött a házipénztár-állomány csökkentése, de mivel a legális út nehéz és drága, ez nemegyszer fiktív számlák beszerzésével történt – mondta lapunknak Stefkó Miklós, a Könyvelő-Centrum Kft. ügyvezetője. A szakember tapasztalatai igazolják azokat a korábbi várakozásokat, amelyek szerint a cégek inkább a kiskapukat választják, semmint hogy igénybe vegyék a kedvezményes osztalékot (NAPI Gazdaság, 2006. szeptember 27., 1. oldal). Az ügyvezető szerint az Ab ítélete után ismét nőni fog az apadásnak indult házipénztár-állomány, mert semmi sem kényszeríti az egyes vállalkozásokat, hogy odafigyeljenek a bent lévő készpénz mennyiségére.
Szakmai körökben egyelőre nem tudnak újabb, a házipénztárakat érintő adótervekről, a könyvelők szerint a kormányzat is csak tapogatózik.
