A területfejlesztési törvény módosításának jelenlegi stádiumáról az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumban egyelőre nem tudnak érdemi választ adni: tervezet még nincs, és az is bizonytalan, hogy mikor lesz. Információink szerint ennek az az oka, hogy a kormány kutyaszorítóba került, hiszen az új törvénnyel nem csak az önkormányzati választásokon elkönyvelt pozícióvesztését kell valahogy kompenzálnia – ahogy arra az október elején nyilvánosságra került Lamperth-beszéd is utalt –, hanem az Európai Uniónak is meg kell felelnie. Vélhetően ez okoz komoly nehézségeket a törvény előkészítése során, hiszen az unió térségfejlesztési politikájának alapelvei közé tartozik a szubszidiaritás és a decentralizáció, azaz a döntéseket és azok végrehajtását mindig arra a területi szintre kell helyezni, ahol a legjobban tisztában vannak a problémákkal, illetve a teendőkkel. Magasabb szintű szerv nem intézkedhet olyan esetben, amikor az adott célkitűzést alacsonyabb szinten is el lehet érni. Ezzel a követelménnyel kerülhet szembe bármilyen jogszabály, amely a regionális tanácsokba az országos politikából – például a minisztériumokból – „küld le” döntéshozókat. Márpedig – mint arról korábban már beszámoltunk (Átírnák a területfejlesztési törvényt, NAPI Gazdaság, 2006. október 9.) – az MSZP úgy tudna javítani jelenlegi pozícióján, ha a minisztériumi delegáltak számát növelné a regionális tanácsokban. Úgy tudjuk, a kormány kulcsfontosságúnak tartja, hogy Szabó Imre, a Regionális Fejlesztési Tanács MSZP-s elnöke a helyén maradjon, és ezért mindent meg is tesznek. Értesüléseink szerint erre vonatkozott Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszternek az MSZP választmányi ülésén elhangzott kijelentése: „Higgyétek el, hogy tudjuk a dolgunkat.”
