Willin-Tóth Kornélia

Gyógyszerek, patikán kívül - a gyártók nem szólhatnak bele

Az egészségügyi miniszter módosítja rendeletét, és az Országos Gyógyszerészeti Intézet ezentúl a gyógyszergyártók megkérdezése nélkül dönt arról, hogy mely készítményeket lehet patikán kívül forgalmazni - derült ki a mai kormányszóvivői tájékoztatón.

Kórházi ágyak és régiók: Molnár Lajosra maradhat a döntés

Az egészségügyi tárca továbbra is bízik benne, hogy a korábban megadott határidőig, január 28-ig minden regionális egészségügyi tanácsa megküldi véleményét és javaslatait a Molnár Lajos szakminiszter által korábban nyilvánosságra hozott kórházi ágyszám-felosztási tervekről - jelezte Horváth Ágnes, a minisztérium államtitkára a mai kormányszóvivői tájékoztatón.

Akcióba lépnek az üzleti angyalok

Aláírták az Első Magyar Üzleti Angyal Hálózat megalapításáról szóló együttműködési megállapodást.

Tavaszig nem jönnek a romániai munkavállalók

Január óta szabadabb (de nem korlátlanul) a munkavállalás az újonnan csatlakozott EU-tagállamok (Románia, Bulgária) állampolgárai számára Magyarországon, ám tavaszig csak találgatni lehet, hányan akarnak élni ezzel a lehetőséggel. Vajda Boglárka, a szociális tárca sajtóreferense szerint ugyanis csak a mezőgazdasági és építőipari szezon kezdetén indulnak meg a munkavállalók nagyobb számban. Legkorábban februárban érkeznek be az első összesítések azokról is, akik az itteni munkavállalás mellett döntöttek az év elején. A foglalkoztatók bizonytalanságban lehetnek azzal kapcsolatban, hogy kell-e számítaniuk célzott ellenőrzésekre pusztán azért, mert az új tagok állampolgárait alkalmazzák. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) tegnapi tájékoztatóján szétosztott sajtóanyagból ugyanis az derül ki, hogy 2007-ben kiemelten kezelik a külföldiek magyarországi munkavégzésére vonatkozó szabályok teljesülését. Az eseményen viszont azt a szóbeli tájékoztatást kaptuk, hogy a főfelügyelőség az ellenőrzéseit – például a dél-alföldi régióban – továbbra is elsősorban az idényjellegű munkákhoz igazítja, és nem tervez új vagy fokozottabb ellenőrzéseket a két ország EU-csatlakozása nyomán. A 2004-es uniós bővítés tapasztalatai szerint egyébként a csatlakozást követő első hónapokban szerény mértékű volt a munkaerő-bevándorlás a régi tagállamokba, majd – főként az álláskínálatról érkező hírek hatására – meglódult az emigráció. A korábbi bővítések idején azonban ennek az ellenkezője történt. Az ibériai országok 1986-os csatlakozásakor 109 ezer spanyolt regisztráltak Franciaországban, számuk 1994-ben 35 ezer alá süllyedt. A portugál nettó elvándorlás mérlege 1986 és 1997 között 7700 volt, a görög adat 10 ezer. Ekkor már a spanyol trend teljesen megfordult: többen jöttek az EU-tagállamokból (tehát nem csak a hazatérő spanyolok), mint amennyien a határokon túl próbáltak szerencsét. Egyes szakértők ezzel együtt úgy gondolják, hogy nem várható a romániai munkaerő tömeges megjelenése Magyarországon; egyrészt mert aki át akart jönni, már korábban megtette, másrészt a munkát keresőknek nem Magyarország az elsődleges célpontja, hanem a nyugat-európai országok.

A munkabiztonságon spórolnak a cégek

Tavaly a 2005-ös 4,3 milliárd után összesen 7,2 milliárd forintnyi bírságot szabott ki az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF). Az ellenőrzések különösen az építőipar, a feldolgozóipar és a mezőgazdaság területére koncentráltak, de az OMMF szakemberei a diákfoglalkoztatást is vizsgálták. A szervezet munkatársai több mint 45 ezer munkáltatót ellenőriztek, ebből 36 ezer helyen tártak fel jogsértést, ami mintegy 350 ezer munkavállalót érintett. Míg a munkaügyi szabálytalanságok aránya csaknem 20 százalékkal csökkent, a munkabiztonsági mutatók romlottak: a vizsgált munkáltatóknak tavaly az egy évvel korábbi 78 százalékhoz képest már 91 százaléka nem tartotta be a jogszabályok előírásait; 2006-ban 135 halálos munkahelyi baleset történt. A feketefoglalkoztatáson tetten ért munkavállalók száma mintegy 14 ezerrel – 28 700-ról 42 100-ra – emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Különösen az indokolatlanul széles körű alvállalkozói kapcsolatháló okozza, hogy egyes ágazatokban nem javul a munkáltatók magatartása – áll az OMMF év végi összefoglalójában. További szemléletformálásra van szükség Magyarországon, a cégek még mindig a spórolás egyik eszközeként tekintenek a munkavédelmi költségekre – véli Papp István, az OMMF elnöke. Idén követjük a 2006-os irányt a munkahelyi biztonság és a tisztességes verseny támogatása érdekében, de komoly hangsúlyt helyezünk majd a megállapodás szerinti bérkifizetés ellenőrzésére, a fővállalkozói felelősség megteremtésére is – mondta Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter a 2006-os eredmények ismertetése után. Az OMMF idén is meghirdeti az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés céljainak támogatására azt a pályázatot, amelyet a befolyt munkavédelmi bírságokból finanszíroz és amelyet a munkáltatók egyebek mellett munkavédelmi fejlesztésekre, képzésekre, kutatásokra vagy kiadványok készítésére fordíthatnak. A pályázat összege 2006-ban 220 millió forint volt, 2007-ben pedig 286 millió forint lesz.

Jelentősen nőtt a feketén foglalkoztatottak száma

Tavaly a 2005-ös 4,3 milliárd után összesen 7,2 milliárd forintnyi bírságot szabott ki az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF).

Márciusban kezdődnek a fővárosi megadugók

Tavasszal elsősorban a kisebb forgalmú utakon várható fennakadás a közlekedésben, a fontosabb szakaszok rekonstrukcióját a főváros az idén is a mintegy 30 százalékkal kisebb forgalmú nyári időszakra ütemezte.

Feldolgozóipari állásboom várható

Úgy tűnik, október–novemberre a magyarországi vállalkozások napirendre tértek a bejelentett megszorító intézkedések fölött. Ezt bizonyítja legalábbis a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közös felmérése, amelynek tanúsága szerint a cégek 2007-ben egyebek mellett több mint 33 ezer munkahely teremtését valószínűsítik a versenyszférában (ezzel szemben a közigazgatásban folytatódnak a leépítések), míg az idén beruházást tervezők aránya 25-ről 27 százalékra nőtt. A kutatás, amelyben több mint hatezer hazai vállalkozás vett részt, azt mutatja, hogy a többségi és tisztán külföldi tulajdonban lévő társaságok 42 százaléka tervez foglalkoztatásbővítést, míg a tisztán magyar tulajdonú vállalkozások 24 százaléka számol ezzel a lehetőséggel. Átlagot meghaladó, azaz 2 százalék feletti igény jelentkezik a bővítésre a feldolgozóiparban, az idegenforgalomban, valamint a pénzügyi és gazdasági szolgáltatások területén. A feldolgozóipar igénye a válaszok alapján mintegy 14 ezer fő. A válaszadó cégek 9 százaléka küzd tartós munkaerőhiánnyal, ez elsősorban a 250 főnél több embert foglalkoztató szervezetekre jellemző: 21 százalékuk nem vagy csak nehezen tudja aktuális munkaerő-keresletét kielégíteni. A jelentkező igény több mint fele – 51 százaléka – szakképzett fizikai dolgozókra, 32 százaléka pedig szakképzetlenekre irányul. Mérséklődő keresletet mutat ugyanakkor a pályakezdők foglalkoztatása: 2006-ban a cégek 34 százaléka vett fel az oktatási rendszerből kilépő munkaerőt, az idén csupán 23 százalék – zömében a nagyvállalati szektorhoz tartozó gazdasági társaság – tervezi ugyanezt. Az alkalmi munkavállalókat rendszeresen foglalkoztató cégek aránya 4 százalékkal emelkedett, ez a módszer továbbra is a mezőgazdaságban és a szálláshely, vendéglátás területén jellemző. A jövőben a külföldieket alkalmazó társaságok 12 százaléka növelné, 8 százaléka viszont csökkentené a nem magyarok számát alkalmazottai között.

Politikai konfliktust okozott a lista

Megmarad a Sportkórház, az ország számos egészségügyi intézményében azonban megszűnik például a szülészet, a sebészet, a gyermekosztály vagy a fül-orr-gégészet – derül ki az Egészségügyi Minisztérium kórházlistájából. Budapesten bezárhatják a Schöpf-Mérei és a budai MÁV kórházat, Miskolcon a dialízisközpontot, Kecskeméten pedig a Repülőkórházat. Az átalakítás eredményeképpen 60 ezerről 44 ezerre csökken Magyarországon a kórházi aktív ágyak száma, a krónikusaké pedig 20 ezerről 27 ezerre nő. A szakmai szervezetek, a tulajdonosok, működtetők véleményét, a jogszabályok előírásait és szakértői elemzéseket is figyelembe véve tette meg hétfőn ajánlásait Molnár Lajos egészségügyi miniszter a kórházi ágyak, osztályok régiókon belüli kapacitásfelosztására. Információk szerint a kormánypártokkal is folytak egyeztetések, ehhez képest a szocialista politikusokat meglepte a nyilvánosságra hozott dokumentum. Nem erre a kapacitásajánlatra számítottunk. Pedig a korábbi megbeszélések után, amelyeken kormánypárti képviselők, a megyék szakmai vezetői, kórházigazgatók és az Egészségügyi Minisztérium képviselői is részt vettek, majd a január 2-i egyeztetésen szinte teljes volt a konszenzus – mondta lapunknak Schvarcz Tibor, az egészségügyi bizottság MSZP-s alelnöke. A lista elsősorban az eredeti tervek szerint igen alacsony, egyes területeken osztállyá nem szervezhető ágyszámmal tovább üzemelő kórházakat érinti hátrányosan. Schvarz példaként Kisbért, Pásztót és Mezőtúrt említette (mindhárom körzet képviselője szocialista politikus, név szerint Keleti György, Juhász Gábor és Rózsa Endre). A regionális egészségügyi tanácsoknak (ret) 20 nap áll rendelkezésükre, hogy megvitassák és módosítsák a javaslatot. Az EüM által fel nem osztott, összesen 709 aktív ágyas kerettel a retek szabadon gazdálkodhatnak.