Nincsenek összhangban az egészségbiztosítás bevételei és kiadásai, a szakmapolitikai érdekeket pedig rendre felülírták a költségvetési szempontok – derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentéséből. A számvevők az Egészségbiztosítási Alap 2003-tól 2006 első félévéig terjedő időszakának gazdálkodását vizsgálva arra a megállapításra jutott, hogy a pénzügyi egyensúly rövid távon sem valósult meg, a kiadásokat pedig csak a kincstári egységes számláról felvett kamatmentes hitelekkel tudták finanszírozni. Az OEP így napi százmilliárd forintos nagyságrendű hitelállományt görgetett maga előtt a kérdéses időszakban. Az egyensúlytalanság alapvető oka, hogy a teljes lakosság ellátását a mintegy 3,9 millió fő után fizetett járulékok 2002-ben 80, míg 2005-ben már csak 70 százalékban fedezték.
Kovács Árpád ÁSZ-elnök lapunknak adott decemberi interjújában a stratégiai gondolkodást és a gyakorlati reformlépések elméleti megalapozásának hiányát vetette többek között az egészségügyi vezetők szemére, amit részben a friss jelentés is alátámaszt. A gyógyszerárak esetében a finanszírozható ártámogatások rendszerét megalapozó koncepció a számvevők többszöri kérésére sem készült el (viszont most januártól a támogatási kulcsokat csökkentették), a megváltozott munkaképességűeket ellátó rendszerről ugyanakkor a szociális tárca tavaly ősszel az OEP és az orvos szakértői intézet bevonásával elkészíttetett egy munkaanyagot.
Miközben az egészségbiztosítás alapelveit és rendszerét érintő átfogó változás a vizsgált időszakban nem történt, az egészségbiztosító az egyes ellátások feltételeinek finomhangolásával próbált a víz fölött maradni. Csökkentette a forráskivonást az egészségügyi rendszerből, hogy szeptember óta három százalékponttal nőtt a munkavállalókat terhelő járulék, illetve hogy 2006-tól a költségvetés számára előírták a nyugdíjasok és kiskorúak utáni járulékfizetést.
Sebők Miklós
Willin-Tóth Kornélia