Willin-Tóth Kornélia

Nem hagyják megetetni magukat a szakszervezetek

Az érdekképviseletek mindenképp a zöld asztalnál kezdenék a tárgyalásokat – ki a bérekről, ki a gyerekek érdekében –, de az idén már „nem nyom le a torkukon” akármit a kormány. A szakszervezetek is vizsgáznak majd, ha tömegmegmozdulások lesznek.

Márkás előírások

Rossz a kormány képzési, átképzési politikájának fontossági sorrendje – véli a PDSZ elnöke, aki szerint a pedagógusokat mindenképpen az oktatásban kell tartani.

Öt-, de tízezer forint is lehet az elsős csomag

A közoktatásban becslések szerint 5,4 százalékkal emelkedhettek a tankönyvárak a 2006/2007-es tanévhez képest. A tankönyvcsomagok összeállítása, így azok ára is minden esetben az iskola saját döntésének eredménye. Az 1–4. évfolyamokon ötezer forint az átlag, ezen belül például az első osztályokban akár az 5700 vagy a tízezer forintot is meghaladhatja a csomag ára. Az 5–8. osztályokban 9800 forint lehet az átlag, de akad olyan hetedik évfolyam, ahol 12 ezernél is többe kerül majd a tankönyvek, munkafüzetek, feladatgyűjtemények összeállítása. A 9–12. évfolyamokon 9666 forint lehet az átlag, de itt is nagy a szórás: 14, de akár 23 ezer forint is lehet egy csomag ára – tudtuk meg az Oktatási Minisztérium (OKM) sajtóosztályán. A legolcsóbb kiadvány a Nemzeti Tankönyvkiadónál megjelent 1. osztályos Felmérő feladatlapok, ami 133 forintba kerül, a legdrágább pedig a Műszaki Könyvkiadó által kiadott Gépjárműszerkezetek című szakképzési tankönyv, amelynek ára 6944 forint. Idén az ingyenes tankönyvellátási támogatás összege tízezer forint fejenként egy évre, a tanulók tankönyvellátását szolgáló általános hozzájárulás fajlagos összege pedig egy évre fejenként ezer forint. A tanulók ingyenes tankönyvellátásához biztosított hozzájárulást a helyi önkormányzatok becslések szerint 521 ezer tanuló után vehetik igénybe, általános hozzájárulást több mint egymillió-kétszázezer tanuló kaphat, az együttes támogatás így 6432 millió forint. A tankönyvtámogatások mellett a rászoruló családok kedvezményes gyermekétkeztetést, rendkívüli és kiegészítő gyermekvédelmi támogatást, pénzbeli támogatást is kérhetnek. A családi pótlék havi összege egygyermekes családok esetén 11 700, két gyermekesek esetén gyermekenként 12 700, három- vagy több gyermekes család esetén pedig gyermekenként 14 900 forint.

Eltűntek a románok az illegalitás-térképről

Emelik a tétet a cigarettacsempészek, miközben a benzinturisták visszaszorulnak. Bejött a szakemberek számítása: Románia EU-csatlakozásával a jogsértések összetétele megváltozott, és drasztikusan csökkent a román elkövetők száma a beutazási, tartózkodási tilalmat megsértők vagy a közokirat-hamisítók között.

Célegyenesben a schengeni felkészülés

A schengeni csatlakozáshoz szükséges ingatlanfejlesztések közül a külső határokon jelenleg 14 beruházási eljárás folyik, például Hercegszántón, Bácsalmáson, Beregsurányban, Bácsbokodon, Biharkeresztesen. Az épületek kialakítására, felújítására a határőrség 5,6 milliárd forintból gazdálkodhat, a beruházásoknak szeptember végéig kell befejeződniük. A nyírbátori, az orosházi és a kiskunhalasi igazgatóságokon zajlik a székhelyek rekonstrukciója, akárcsak a budapesti bevetési erők elhelyezésére a Vörösmarty utcai objektum komplex átalakítása és felújítása – tudtuk meg Timár Zoltántól, a határőrség országos parancsnokságának szóvivőjétől. A záhonyi és a gyulai határrendészeti kirendeltségek rekonstrukciója elkészült, a mórahalmi épületeket júniusban, a szegedieket múlt hét keddjén adták át – tette hozzá. A Schengen Alapból az év első felében a határőrség részére 19,9 milliárdos keret nyílt meg a szükséges technikai fejlesztések finanszírozására, ezt a tervek szerint az év végéig felhasználják majd. Egyebek mellett az alapból finanszírozták azt a szakmai felkészítést is, amelyen 1334-an vettek részt, közülük több mint ötszázan tettek nyelvvizsgát. A járműfejlesztés a határőrség napján az eddigi legnagyobb technikai arzenál – 5,8 milliárd forint értékű, közel kilencszáz jármű – átadásával zárult le. Folytatódik a mostanára 91 százalékban kiépített Windows-infrastruktúra kialakítása, a második félévben kilenc szerződés teljesítésével (műszaki eszközök beszerzése) pedig legkésőbb szeptember végéig megtörténik a Schengen Alap eljárásainak lezárása.

Felröppent az első dioxingyanú

Alapos a gyanú, hogy Magyarországra is szállítottak abból a Csehországból származó sárgabaracklekvárból, amely a határérték felett tartalmazhat dioxint a termékben lévő guargumi-adalék miatt – mondta Süth Miklós országos főállatorvos. A Friesland Hungária szerint a cég Túróvarázs Sárgabarackos és a Krémes duó Sárgabarackos termékébe kerül ilyen baracklekvárból. A hatósági kivizsgálás tart; ha a gyanú beigazolódik, a cég intézkedik az érintett termékek visszahívásáról. A szakértők jelenleg 13 tételt vizsgálnak, amit a Friesland Hungária állított elő, ezek közül hét tartalmazza a csehországi sárgabaracklekvárt. A Danone Magyarországon forgalmazott összes terméke biztonságos, ezek közül egyikbe sem került a szennyezett guargumitételekből – adta hírül a cég, amely elsőként kapta meg az adalékanyag vizsgálatainak eredményét. Az Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság szakértői tartják az előzetes ütemtervet és várhatóan csütörtökön elkészülnek az első hivatalos vizsgálati eredmények – mondta az MTI-Ecónak Dékány András, az agrártárca szóvivője. Ezeket azonban még ki kell értékelni, az első hivatalos eredményeket várhatóan csak pénteken teszi közzé az agrártárca.

Precedenst teremthet a fagykárenyhítés módja

Az agrártárca számításai szerint a fagykár sújtotta területeken gazdálkodók összesen mintegy kilencmilliárdos állami támogatásából hétmilliárd forintot kell finanszírozni idén. Ebből ötmilliárdot a költségvetés tartalékából, mintegy kétmilliárdot – például a kamattámogatások kifizetésére – pedig a tárca büdzséjéből vesznek el. Csak azok részesülhetnek az enyhítésben, akik – kivéve a belterületen gazdálkodókat, akiknek erre nem is volt lehetőségük – beléptek a kárenyhítési alapba. A döntéssel az FVM precedenst is teremtene: a jövőben sem tudnak majd mit kezdeni azokkal, akik nem csatlakoztak az idén másodszor is megnyitott ezer, illetve háromezer forintos hektáronkénti befizetést igénylő alaphoz. A teljes fagykárt szenvedett gazdák és a belterületen legalább ezer négyzetméteren termelők legkésőbb október 15-ig a kárenyhítésen kívül egyszeri, 40 ezer forintos hektáronkénti támogatást is kapnak. A százszázalékos, vagy a kétmillió forint éves árbevételt meg nem haladó, fagykárt szenvedett termelők 80 bszázalékos, államilag garantált hiteléhez uniós és parlamenti döntés is szükséges, így ezeket legkorábban ez év végén hirdethetik meg. Az FVM jogszabály-módosítást is kezdeményez: a kedvezőtlen adottságú térségeknél az intézményi garanciavállalási lehetőséget 80-ról 90 százalékra emelnék. Az aszálykárok enyhítésére is szükség van – jelentette be Gráf József agrárminiszter. Erre azonban csak a fagykár-kompenzáció lezárultával kerülhet sor.

Nem élhetnek a kedvezményes hitelekkel

Hétfőn késő este fejeződtek be a tárgyalások a kárenyhítésért harcoló gazdák és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) illetékesei között. A nemzeti kárenyhítési alaphoz csatlakozott gazdák állami és FVM-forrásból összesen 9-10 milliárd forintos támogatást kapnak a kárenyhítési alap kiegészítése, kamattámogatás és az esetleges EU-s pénzek révén. Az agrártárca korábbi szándékaival ellentétben a belterületi, legalább ezer négyzetméteres ültetvényeknek is segítséget nyújt, hektáronként 40 ezer forintot. A támogatási előlegeket legkésőbb október 15-éig kifizetik. A károsult gazdák 5,6 milliárd forintot kapnak kézhez, ennek az összegnek a nagy része azokhoz jut – elsősorban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében –, akik teljes fagykárt szenvedtek. Az FVM rendelete legkésőbb szerdán megszületik, ezt követően a falugazdászok segítségével teljes körű kárfelmérés zajlik majd az érintett gazdáknál, ami várhatóan 3-4 hétig tart. Az állami támogatás arra elég, hogy a termelők valamilyen módon – permetezéssel, metszéssel – karban tartsák az ültetvényeket. Ez a megállapodás alacsony foka a kárenyhítésnek, de tudomásul vettük, hogy a kormány nem tud többet tenni – mondta a NAPI Gazdaságnak a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) főtitkára, aki úgy véli, a kamattámogatásos hitel lehetőségével a teljes fagykárt szenvedettek szinte biztosan nem tudnak majd élni. Az alkalmazottak utáni járulékfizetési kötelezettségek elengedését az agrártárca támogatja, ám a végső döntéshez a Pénzügyminisztérium, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium és a kormány támogatására is szükség van. A gazdák az EU-s segítségben és a katasztrófa sújtotta területté nyilvánításban már nemigen bíznak; sokkal egyszerűbb helyzetben lennének, ha a nemzeti kárenyhítési alapot nem csak tavaly, hanem már 2004-ben, a csatlakozás után elkezdték volna feltölteni – tudtuk meg a Magosznál. A támogatás semmilyen módon nem befolyásolja majd a gyümölcsárakat, de a természeti csapások okozta magyarországi terméskiesés és a környező országokban is alacsony hozamok biztosan dráguláshoz vezetnek, vélik a szakemberek.

Mindenki a guargumira figyel

Csak a fogyasztót nem foglalkoztatja itthon az E-412-botrány, a kereskedők szerint nem esett vissza a forgalom a dioxinnal fertőzött indiai guargumi-szállítmányok miatt.