Az agrártárca számításai szerint a fagykár sújtotta területeken gazdálkodók összesen mintegy kilencmilliárdos állami támogatásából hétmilliárd forintot kell finanszírozni idén. Ebből ötmilliárdot a költségvetés tartalékából, mintegy kétmilliárdot – például a kamattámogatások kifizetésére – pedig a tárca büdzséjéből vesznek el. Csak azok részesülhetnek az enyhítésben, akik – kivéve a belterületen gazdálkodókat, akiknek erre nem is volt lehetőségük – beléptek a kárenyhítési alapba. A döntéssel az FVM precedenst is teremtene: a jövőben sem tudnak majd mit kezdeni azokkal, akik nem csatlakoztak az idén másodszor is megnyitott ezer, illetve háromezer forintos hektáronkénti befizetést igénylő alaphoz. A teljes fagykárt szenvedett gazdák és a belterületen legalább ezer négyzetméteren termelők legkésőbb október 15-ig a kárenyhítésen kívül egyszeri, 40 ezer forintos hektáronkénti támogatást is kapnak. A százszázalékos, vagy a kétmillió forint éves árbevételt meg nem haladó, fagykárt szenvedett termelők 80 bszázalékos, államilag garantált hiteléhez uniós és parlamenti döntés is szükséges, így ezeket legkorábban ez év végén hirdethetik meg. Az FVM jogszabály-módosítást is kezdeményez: a kedvezőtlen adottságú térségeknél az intézményi garanciavállalási lehetőséget 80-ról 90 százalékra emelnék. Az aszálykárok enyhítésére is szükség van – jelentette be Gráf József agrárminiszter. Erre azonban csak a fagykár-kompenzáció lezárultával kerülhet sor.
Willin-Tóth Kornélia