Willin-Tóth Kornélia

Időzített bomba a romák munkanélkülisége

A szakértő szerint a legalább középfokú végzettségű romák elhelyezkedését a cégeknek is segíteniük kellene.

Digitális jegyzet és tankönyv az online piactéren

Nyár végén kezdi az eTan Elektronikus Tananyag Zrt. a digitáliskönyv-forgalmazást, szeptembertől pedig kísérleti jelleggel három felsőoktatási intézményben beindítják a digitálisjegyzet- és -tankönyv-forgalmazást is.

Hiány lesz építőipari szakmunkásokból

Alapvető gondokkal küszködik az építőipari szakmunkásképzés Magyarországon. Két kutató, Krausz Zoltán és Saád Tamás tanulmányának adatai szerint már 30 éve folyamatosan csökken Magyarországon az iskolákból kibocsátott építőipari munkaerő létszáma, nemcsak demográfiai okok, hanem a szakma presztízsének romlása miatt. A következő tíz évben pedig több mint kétszer annyian érik el a nyugdíjkorhatárt, mint ahányan – évente 40-45 ezren – belépnek az építőipari munkaerőpiacra. Eközben pedig az Ecostat prognózisa szerint évi 9-10 százalékkal is növekedhet az ágazat termelése. Mindezek nyomán a munkaerőhiány az ágazatban 2015-re becslések szerint körülbelül 117 ezer főre rúg majd, ezt valószínűleg a környező országokból sem lehet pótolni, hiszen ezekben az államokban már most is kevés az építőipari szakember. Bár az operatív programokon belül nincs nevesítve az építőipari szakképzés fejlesztése, a TÁMOP foglalkoztathatóság és az alkalmazkodóképesség javítása prioritásai, valamint a TIOP munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi beruházást támogató célja használható majd arra, hogy inaktív és hátrányos helyzetű rétegekhez tartozó emberek jelenjenek meg a munkaerőpiacon. Nem a forrás lesz a probléma, hanem hogy képesek leszünk-e olyan embereket találni, akik rendelkeznek a képzésekhez szükséges kompetenciákkal és kellően mobilak – véli Köpeczi Bócz Tamás, a humánerőforrás-programok irányító hatóságának (HEPIH) főigazgatója. Az ágazat fő hiányszakmái a kőműves, az ács-állványozó, a burkoló és a vasbetonszerelő – mondta Székely Judit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára. Mivel a tavalyihoz képest idén 30–50 százalékkal, 6042 főre csökkent azon román állampolgárok száma, akik a tárcánál regisztáltak, nem várható, hogy az üres állásokat velük töltik be.

Interjú Havasi Csabával, a Linamar Corporation európai igazgatójával

– Milyen eredményeket könyvelhetett el cégük a közelmúltban? Jó úton járnak? – Amióta a Linamar 1992-ben megvette a Mezőgép Rt.-t, folyamatos a fejlődés. Az utóbbi három évben nemcsak eladásaink nőttek, hanem az eredményességünk is nagymértékben javult. Mára a régió legnagyobb munkaadójává nőttük ki magunkat, összesen 1650 embert foglalkoztatunk Orosházán és Békéscsabán. Termékeinket egész Európába, Ázsiába, Észak- és Közép-Amerikába is exportáljuk. A Linamar európai gyártásának mintegy 80 százalékát itt, Magyarországon állítjuk elő. – Mennyiben befolyásolja az előállított termékek körét a kanadai anyacég? Mi az, ami megmaradt a korábbi Mezőgép Rt. profiljából? – Tevékenységünk autóipari részét – a megcélzott piacot, a vevők körét – természetesen az anyavállalattal való maximális együttműködés, koordináció jellemzi. Sikereinkhez a Linamar Corporation támogatása nélkülözhetetlen. Az ipari, mezőgazdasági gépek, speciális alkatrészek gyártása terén ez a kapcsolat az új piacok megszerzésére koncentrálódik. Nagy figyelmet fordítunk az általunk kifejlesztett kukorica- és napraforgó-adapter továbbfejlesztésére. Ugyancsak fontosnak tartjuk a folyamatos egyeztetést tradicionális partnereinkkel, a nagy mezőgazdasági gépelőállítókkal arról, pontosan milyen egységekre, gépekre van szükségük, hogy képesek legyenek a piacon a teljes termékspektrumot felkínálni. Mi a kért eszközöket az igényeknek megfelelően legyártjuk. – Melyek a legfontosabb termékeik az autóipari és a mezőgazdasági tevékenységi körben? – Autóipari részlegünkön motoralkatrészek, négykerék-meghajtású egységek váltóalkatrészeinek készítésével, meghajtótengelyek, befecskendező rendszerek elosztócsöveinek és nagyméretű tengelyek – ezeket például szélgenerátorokhoz használják – előállításával foglalkozunk. A mezőgazdasági, ipari részleg egyebek mellett építőipari gépeket, úthengereket, kombájnadaptereket és komplett emelőberendezéseket gyárt. Ez utóbbi szegmensben sokat fejlődtünk az elmúlt időszakban, egyre nagyobb mennyiségben szállítunk az európai piacra. – Mely cégek a legnagyobb magyarországi partnereik? – Elsősorban multinacionális nagyvállalatokkal állunk kapcsolatban. Büszkék vagyunk arra, hogy a Denso Hungarynek mi vagyunk a legnagyobb beszállítója, de a Suzukival is egyre szorosabb az együttműködésünk. A jövőben szeretnénk erősíteni piaci kapcsolatainkat más magyar cégekkel is. – Ha már szóba került a jövő, terveznek-e fejlesztéseket, termékspektrum-bővítést? – A Linamar tovább terjeszkedik majd, nemcsak Európában, Magyarországon is. Az idén egy hétezer négyzetméteres csarnokbővítéssel számolunk, és ha a most kilátásban lévő munkáink 95 százaléka „bejön”, a következő három évben további 15 ezer négyzetméteres bővítés várható. – Hogyan biztosítják folyamatosan több mint 1600 fős munkaerőigényüket? – Folyamatos párbeszédet folytatunk Orosháza és Békéscsaba önkormányzatával, a szakiskolákkal, főiskolákkal és egyetemekkel. Gyakorlati helyként is működünk és rendszeresen vannak közös projektjeink a felsőoktatási intézményekkel. – Mit tekint az elmúlt évek legnagyobb sikerének? – Azt, hogy a kanadai anyavállalat segítségével sikerült átmennünk egy olyan kultúraváltáson, amelynek segítségével termékeink betörtek a világpiacra és az ott folyó versenyben megállják a helyüket. A Kanadából ideérkező szakemberek és a mi munkatársaink anyavállalathoz tett kiruccanásai segítségével teljes látásmódváltáson vagyunk túl mind a gyártási filozófia, mind a menedzselési technikák, mind a problémamegoldás terén.

Ki építi fel a házakat? Nem lesz elég szaki Magyarországon!

Alapvető gondokkal küzd az építőipari szakmunkásképzés Magyarországon - hangzott el egy mai szakkonferencián. Egy tanulmány adatai szerint ugyanis évek óta folyamatosan esik vissza az iskolákból kibocsátott munkaerő száma, nemcsak demográfiai okok, hanem a szakma presztízsének romlása miatt is.

Sokan véleményezték az első két OP-t

Lezárult a gazdaságfejlesztési operatív program (GOP) és a közlekedési operatív program (KOP) két évre szóló akcióterv-tervezeteinek május elején kezdődött társadalmi vitája. A szövegszerű változtatási javaslatok mellett többen az egyes intézkedések bővebb kifejtését vagy magyarázatát kérték, és akadtak hozzászólók, akik további támogatási területek beemelését, a belépési korlátok változtatását, enyhítését ajánlották – tudtuk meg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől (NFÜ). Több hozzászólásban a gazdaság kifehérítésének irányába ható újabb szabályozási elemek beépítésére vagy éppen az értékelési szempontok módosítására tettek javaslatot. Nem egy visszajelzés érkezett, amely az akciótervben foglalt projektlisták kiegészítését szorgalmazta. Jellemzően érdekvédelmi szövetségek és szakmai szervezetek szóltak hozzá a tervezetekhez, de magánszemélyek is több észrevételt küldtek az ügynökséghez, a véleményezésbe bekapcsolódott az MTA is. Az NFÜ kiemelt, jelentős szakmai múlttal rendelkező partnerei mellett külön felkérte véleményük megküldésére azokat a szervezeteket és magánszemélyeket, akik az adott operatív programot korábban a társadalmi vita során véleményezték. Miután az NFÜ szakemberei feldolgozzák a szakmai, érdekképviseleti, társadalmi szervezetektől, önkormányzatoktól és a civil szféra képviselőitől érkezett véleményeket, javaslattervezetet készítenek és az akciótervek módosított verziói ezek alapján kerülhetnek júniusban a kormány elé. A véleményezők személyre szabott válaszlevelet kapnak és az összes észrevétel elérhető lesz majd az NFÜ a tervek szerint megújuló, az eddiginél felhasználóbarátabb honlapján. Miközben már folyik a közigazgatás átalakítását célzó államreform operatív program (ÁOP) és elektronikus közigazgatás operatív program (EKOP), valamint a környezet és energia operatív program (KEOP) támogatási konstrukcióiról szóló társadalmi vita, május 29-étől megnyílik tíz, a hónap elején kiírt regionális fejlesztési pályázat is.

Fizetésemelések a versenyszektorban: közel a vég

A KSH márciusi bérstatisztikája szerint amíg a közszférában a bérfolyamatok a vártnak megfelelően alakulnak, a magánszektor kitartóan emeli a fizetéseket. A vállalkozások bérezési politikája azt eredményezte, hogy tavaly október és idén január között, illetve márciusban két számjegyű volt a bruttó keresetek növekedési üteme; az eseti kifizetések nélküli rendszeres bruttó keresetek amúgy is magas dinamikája pedig a februári 10,6 százalékról 11,6 százalékra gyorsult márciusban (NAPI Gazdaság, 2007. május 18., 2. oldal). Sajnos idén az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) az országos keresetnövelési ajánlás csak január végén született meg, ezért hiányzott az iránymutatás a gazdaság szereplői számára – mondta a NAPI Gazdaságnak Komoróczki István, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ) szövetségi titkára. Úgy látja, hogy az elsősorban a gazdaság fehérítésének eszközeként bevezetett, a minimálbér duplája utáni járulékfizetési kötelezettség – melynek következtében sok helyen a bérek száz százalékkal nőttek –, valamint a szakképzett munkavállalók bérminimumának jelentős év eleji növelése jelenik meg erőteljesebben a statisztikában. A titkár szerint egyértelmű, hogy a legutóbb mért növekedési szint a következő időszakban nem marad meg. A munkáltatók által adott juttatások csökkenő mértékű növekedésére lehet számítani az év hátralévő részében, ezért az inflációs nyomás sem erősödik a bérnövekedés oldaláról. Ezt nem is szeretnénk, hiszen az emiatt elmaradó kamatcsökkentés és a megmaradó magas kamatszint veszélybe sodorná az általunk is támogatott konvergenciaprogramban megfogalmazott célkitűzéseket – tette hozzá Komoróczki.

A cégeknél nem csökkent a nettó bér

A februári zuhanás után a KSH márciusi bérstatisztikája némi konszolidációról tanúskodik: az idei harmadik hónapban a bruttó átlagkereset 8,4 százalékkal, a nettó pedig 1,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket, míg az első negyedévben az előbbi 7,1 százalékkal, az utóbbi pedig csupán 0,9 százalékkal növekedett. Január–márciusban tehát a reálkeresetek – a fogyasztói árak 8,5 százalékos növekedése mellett – 7,0 százalékkal estek. Már a múlt ősszel látszott, hogy a reálbérlassulás üteme erősebb a kormányzat által vártnál, a konvergenciaprogram ugyanis azzal számolt, hogy 2006 egészében a reálbérek 4,0 százalékkal gyarapodnak, ehhez képest csak 3,5 százalék jött össze. Erre az évre a kabinet azt várja, hogy az egy keresőre jutó reálbér mintegy négy százalékkal csökken majd, ennél viszont az első negyedévben jóval nagyobb visszaesés következett be. Amíg az első három hónapban a nettó keresetek a versenyszférában 2,6 százalékkal – azaz bőven infláció alatti ütemben – gyarapodtak, addig a költségvetési területen még nominálisan is 1,2 százalékos a csökkenés. A vállalkozások bérezési politikáján már az ősz óta erősen nyomot hagy az infláció emelkedése, október és január között folyamatosan, majd márciusban újra két számjegyű volt a bruttó keresetek növekedési üteme. Ráadásul az eseti kifizetések nélküli rendszeres (prémium, jutalom, külön egyhavi juttatás nélküli) bruttó keresetek dinamikája a versenyszektorban nyár óta magas, és a februári 10,6 százalék után márciusban 11,6 százalékra gyorsult. Ezek az adatok kimondottan rossz hírnek számítanak a kamatcsökkentés szempontjából, mivel óvatosságra inthetik a jövő hétfőn ülésező monetáris tanácsot. Miközben ugyanis a közszférában a bérfolyamatok a vártnak megfelelően alakulnak, a magánszektor a jelek szerint kitartóan emeli a fizetéseket. Az látszik tehát, hogy miközben a munkaadók igyekeznek a bruttó keresetek emelésével csökkenteni a vásárlóérték-vesztést, a vártnál nagyobb infláció ezt az erőfeszítést semmissé teheti.

Ágazati vélemények

Textilipar A textiliparban alkalmazásban állók létszáma a 2006. január–márciusi időszakhoz képest több mint 11 százalékkal csökkent. Ha figyelembe vesszük, hogy az eddig feketén dolgozók közül sokakat bejelentettek az elmúlt hónapokban, akkor látszik, hogy a valódi csökkenés még ennél az adatnál is sokkal tragikusabb – mondta lapunknak Pintér András, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) textil- és ruházati ipari szekciójának elnöke. Pintér szerint a fizikai foglalkozásúak havi bruttó 89 ezer forintos átlagkeresete – bár a megélhetéshez nyilvánvalóan nagyon kevés – a magyar textilipar jelenlegi bevételeinek arányában magas. Az ágazat belföldi piacát az olcsó, például kínai áruk szinte teljesen megfojtották, a külföldi piacokon az ottani alacsony infláció miatt alig változnak az árak, most pedig már Bulgária és Románia is megjelent a maga óriási kapacitásával a riválisok között.