Willin-Tóth Kornélia

Hétmilliárddal kérnek többet az önkormányzatok

Összesen 19,4 milliárd forintot kér mintegy 1200 önkormányzat a Pénzügyminisztériumtól (PM) a hátrányos helyzetben lévő települések számára biztosított – egyébként 12,5 milliárd forintos – keretből. A költségvetési törvény alapján azok az önkormányzatok kaphatnak támogatást, amelyek annak ellenére nem rendelkeznek elegendő pénzzel feladataik ellátásához, hogy normatív támogatásban részesülnek és mindent megtesznek saját forrásaik növelése érdekében. A legtöbb kérelem Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből érkezett. A támogatások első köréről a döntést a pénzügyminiszter július 15-éig hozza meg – olvasható a PM közleményében.

A szállodák a jó időn és a hosszú hétvégéken nyertek

A KSH adatai szerint az év első négy hónapjában a három-, a négy- és az ötcsillagos szállodák az előző év azonos időszakánál mintegy egy százalékponttal magasabb, átlagosan 50 százalékos szobakapacitás-kihasználtsággal működtek. A tavaly áprilisi adatokhoz mérten elsősorban a háromcsillagos hotelek teljesítettek igen jól: a szobafoglaltság az elmúlt évhez képest Kelet-Magyarországon több mint 5 százalékkal, Nyugat-Magyarországon mintegy 4 százalékkal, a Balatonnál pedig 15 százalékkal nőtt. A szállodák és ezen belül a wellnesslétesítmények is jobban teljesítettek, mint tavaly, a kihasználtság növekedéséhez egyértelműen hozzájárult a kedvező időjárás – mondta lapunknak Baranyai György, a Magyar Szállodaszövetség (MSZ) wellness-szekciójának vezetője. A szakember szerint az idei év szállodaipari teljesítményét a hosszú hétvégék jelentősen megnövelik majd, ám azt az aranytartalékot, amely az iskolaszünetek átstrukturálódásában (kevesebb nyári, több más évszakbeli szünettel) rejlik, Magyarország még mindig nem használta ki. Relatíve jó első négy hónapot zártunk, de sajnos egy évben csak egy húsvét van – mondta a NAPI Gazdaságnak Ablaka Zsuzsanna, az Eger & Park Szálloda értékesítési menedzsere, az MSZ észak-magyarországi régiójának vezetője. A jó idő a forgalmat a keleti, északi régióból egyértelműen a Balaton irányába tolja. Azok a szállók is hátrányba kerülnek, amelyeknek nincs medencéje és idén a konferencia is kevesebb.

Már majdnem zöld az út a kormányzati negyed előtt

A parlament költségvetési, gazdasági és informatikai bizottságai szerdán általános vitára alkalmasnak találták a kormányzati negyeddel kapcsolatos indítványt. Amennyiben az országgyűlés az általános vita során is támogatja a javaslatot, akkor júniusban, illetve augusztusban ki lehet írni a kétfordulós közbeszerzési eljárást a projekt megvalósítására. Az eredmény novemberre várható, ezt követően indulhat meg a kivitelezés, és 2009-ben költözhetnek be az intézmények – mondta az MTI-nek Görözdi György, a kormányzati negyed megvalósításáért felelős miniszterelnöki megbízott. A határozati javaslat 142,5 milliárd forint felső korlátot szab a projekt teljes költségének, maga az épületegyüttes a korábban kiválasztott ppp-konstrukcióban 42 milliárdba kerül majd.

Hova megy minden negyvenedik magyar június 23-án?

Tavaly 203 ezer ember vett részt a Múzeumok Éjszakáján, az idén 250 ezer látogatót - remélünk - mondta Hiller István.

Görögország a legmenőbb az úticélok között

A nyaralásokat szervező irodák szinte kivétel nélkül jelentős növekedést tapasztalnak a 2006-os előszezonhoz mérten, pedig szakemberek attól tartottak korábban, hogy a gazdasági megszorítások és az elmúlt hónapok zavargásai miatt érezhetően megcsappan majd a magyarok utazási kedve: nem csak pénzük, kedvük sem lesz otthagyni lakásaikat a bizonytalan belpolitikai helyzetben. A tavalyi év hasonló időszakához képest 12 százalékkal magasabb a megrendelésállományunk idén – igaz, ez egyelőre elmarad a tervezett 15–18 százaléktól – mondta a NAPI Gazdaságnak Komora Zoltán, az IBUSZ turisztikai igazgatója. A prímet ezen a nyáron is Görögország viszi majd, a mediterrán úti célra az apartmanoktól a luxusszállodákig minden kategóriában jelentősen nőtt a kereslet. Az IBUSZ mintegy 40 százalékos növekedést könyvelhet el e desztináció esetében, amely egyebek mellett a Pécsről induló korfui járat beindításának, a 10-11 naponta felszálló zakintosi gépnek és a 2006-ban csatasorba állított, mostanra beérő kefalóniai charterjáratnak köszönhető. Bulgária iránt is jóval felülmúlta a várakozásokat a magyar turisták érdeklődése, míg Horvátország, Olaszország esetében változatlan a tavalyihoz képest a kereslet az IBUSZ-nál. A télen nagyon sikeres thaiföldi, Srí Lanka-i vagy a Maldív-szigeteki kínálatunk ilyenkor inkább a választék színesítését szolgálja – tette hozzá Komora Zoltán. A távol-keleti célpontok nyáron a monszun miatt nem vonzzák tömegesen a magyarokat – az egyetlen kivétel talán Bali –, legfeljebb egy-egy céges megrendelés fut be az utazási irodákhoz. Közel 50 százalékkal nőtt az előfoglalásaink száma 2006-hoz képest, az összetételben jelentős változás nem történt: a „sztár” továbbra is Görögország – közölte lapunk érdeklődésére Pap Gábor, az 5 Kontinens Utazási Iroda kiutaztatási vezetője. Ami a területi eloszlást illeti, Korfu a legkedveltebb sziget, a rodoszi forgalom is megugrott az utóbbi években, míg Krétán kisebb visszaesést tapasztaltak. A spanyolországi Costa Bravát ismertsége és az országon belüli viszonylagos olcsósága teszi népszerűvé. Ciprust az ország viszonylag alacsony életszínvonala taszítja a visszaesők közé – véli Pap. Az 5 Kontinensnél azt látják, hogy elsősorban az olcsó középkategóriás és az elő-, utószezon kedvezményes útjai népszerűek. A Quaestornál sem panaszkodnak: desztinációtól függően 20–60 százalékkal nőtt az előfoglalások száma, aminek valószínűleg az a magyarázata, hogy sokan nem mentek síelni télen, így maradt pénzük a nyaralásra, és az időjárás is kedvezően alakul. Az izmiri robbantás ellenére nagyon nagy a keletje a török utaknak, a görög világból különösen Kréta nyugati fele és Zakintos népszerű – mondta Végh Balázs, a Quaestor Utazási Iroda kiutaztatási üzletágvezetője. Tunézia örök sláger, az egyiptomi Hurghadát is sokan keresik, és várakozáson felül teljesít Costa del Sol és Ibiza is – tudtuk meg Zám Tibortól, a Best Reisen ügyvezető igazgatójától, aki kicsivel jobb előszezoni foglalásokat lát, mint egy évvel korábban. A Kartago Toursnál a kínálatban szereplő országok közül egynél sem esett vissza a kereslet. Várhatóan Görögország és Törökország lesz kiemelkedően népszerű utazási célpont – véli Rábai Miklós, a cég jogásza.

Az árnyékadórendszerrel foglalkozik a GVK

Június végére várhatók az első eredmények a Magyarország Holnap Gazdasági Versenyképesség Kerekasztal (GVK) innovációval és az üzleti környezettel foglalkozó munkacsoportjainak most kezdődő kutatásaiban. Nemzetközi összehasonlításban Magyarországon alacsony (a GDP 0,88 százaléka) a kutatás-fejlesztésre (k+f) fordított összeg (GERD-mutató), ráadásul a kiadások döntő részét költségvetési források fedezik, a vállalati ráfordítások aránya rendkívül kicsi. Miközben Finnországban a k+f-re fordított összeg GDP-arányosan három százalék, és az Európai Unió átlaga 1,9 százalék, addig Magyarország 2013-ra is csak 1,8 százalékot tud megcélozni – mondta Rakusz Lajos egyetemi tanár a GVK múlt heti ülésén. A kerekasztal öt országra kiterjedő vizsgálatot készíttet: vizsgálják majd Finnország, Szlovénia, Csehország és Görögország k+f-politikáját, a magyar vállalatok innovációs környezetét és javaslataikat. Magyarország a Világgazdasági Fórum globális versenyképességi rangsora alapján a világ 41. legjobban teljesítő nemzetgazdasága, a Világbank nemzetközi üzleti környezet felmérése szerint azonban például a hatósági eljárások, az adófizetés lebonyolítása vagy a befektetők védelme terén kimagasló a versenyhátránya – mondta Antal Dániel, a Magyar Vasúti Hivatal elnöke. Ugyanannyi hatósági engedélyért Magyarországon huszonötször annyi pénzt kell befizetni, mint Dániában, a közhiteles nyilvántartások ára pedig csak Franciaországban, Belgiumban és Romániában magasabb a vizsgált 23 EU-tagország közül. Ennek a második – vagy árnyékadó – rendszernek a felszámolására is javaslatokat tesz majd az a kutatás, amelynek első eredményeit szintén június végére várja a GVK. Rontja a magyar vállalatok versenyképességét a korrupció, a túlzott, lassú bürokrácia is, ezért az üzleti környezet részkerekasztal egy, a „vállalkozások önszabályozó képességével” foglalkozó tanulmányt is készíttet, amelynek eredményei alapján a kormányzatnak is javaslatokat tesznek majd. A kerekasztal letette voksát az adóreform mellett is, ám fontosnak tartják, hogy az hatástanulmányok nélkül ne valósulhasson meg.

Elkótyavetyélt magyar Nobel-díjasok

Az elmúlt 100-150 évben Magyarország nem tudott jól sáfárkodni kiváló tudósaival. Bár népességarányosan a legtöbb Nobel-díjas hazánkban született, de az érintettek nagy része már külföldön élt amikor az elismerést megkapta - mondta Egyed Géza, a gazdasági tárca szakállamtitkára egy mai konferencián.

Vegyünk példát a finnekről!

Június végére várhatóak az első eredmények a Magyarország Holnap Gazdaság Versenyképesség Kerekasztal (GVK) innovációval és az üzleti környezettel foglalkozó munkacsoportjainak most megkezdett kutatásaiban.

Brüsszel is rábólintott az ÚMFT-re

Véglegessé vált, hogy összesen két százalékkal változik az eredetileg benyújtotthoz képest az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) belső pénzügyi szerkezete, mivel az Európai Bizottság (EB) részéről Danuta Hübner regionális politikáért felelős biztos, a magyar kormány nevében pedig Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos aláírta a terv végleges változatát a németországi Hofban. A dokumentum rögzíti, hogy mely területeken mennyi pénzt költhet Magyarország a rendelkezésére álló mintegy hétezer milliárd forintból (25,3 milliárd euró) 2007–2013 között. A most aláírt ÚMFT egy hét évre szóló szerződés az EU 490 millió polgára és 10 millió magyar között az ország uniós segítséggel történő fejlesztésére. Hosszú társadalmi egyeztetés után fogadtuk el és nyújtottuk be a terveket az unióhoz, ezért meg voltunk győződve arról, hogy nem lesznek majd nagy változtatások a dokumentumban – mondta a NAPI Gazdaságnak Bajnai Gordon kormánybiztos. Az operatív programokról szóló tárgyalások – bár azok esetében több részletről kell megegyezni – előrehaladott állapotban vannak. Pályázati dömping csak e tervek elfogadása után várható – véli a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ) irányító politikus. További, körülbelül 1300 milliárd forintos támogatási keret áll majd rendelkezésre a következő hét évben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium gondozásában készült Új Magyarország vidékfejlesztési terven keresztül. Danuta Hübner szerint Magyarország a foglalkoztatás területén vállaltakkal bizonyítja elkötelezettségét a lisszaboni stratégia iránt; míg Vladimír Spidla, a foglalkoztatási és szociális ügyek biztosa szerint a humánerőforrás-fejlesztésre fordítandó beruházások elősegítik majd a foglalkoztatás javítását. Az EB eddig tíz tagország nemzeti fejlesztését hagyta jóvá, köztük Németországét, Spanyolországét, Ciprusét és Lengyelországét.