Miközben új szakmák jelennek meg és futnak fel a biotechnológia, a számítástechnika vagy a mobilfónia területén, a közigazgatási szakemberek iránti kereslet visszaesik, a képzésekhez, oktatáshoz kötődő szakmák képviselőinek is nehezebb lesz a dolga és minden bizonnyal folytatódik a könnyűipari ágazatok – bőripar, textilipar – munkaerőigényének csökkenése is – véli Parragh László, az MKIK elnöke. Szakemberek szerint a konvergenciaprogram munkaerő-piaci beavatkozásainak első eredményei – főként a felsőoktatásban – valószínűleg csak három-öt év múlva látszanak majd. Közép- és hosszú távon azonban az adók számának csökkentése, a fogyasztási és vagyoni típusú terhek előtérbe kerülése – amelyekkel csökkenthetők vagy kiválthatók a bérek magas járulékterhei – segíthet a munkapiaci aktivitás növelésében.
Az építőipar és a feldolgozóipar jelenleg is munkaerőhiánnyal küzd. Becslések szerint a magyar építőiparban a munkaerőhiány 2015-re körülbelül 117 ezer főre rúg majd. Miközben az iskolákból kibocsátott építőipari munkaerő létszáma nemcsak demográfiai okok, hanem a szakma presztízsének romlása miatt is folyamatosan csökken, a következő tíz évben több mint kétszer annyian érik el a nyugdíjkorhatárt, mint ahányan – évente 40–45 ezren – belépnek az építőipari munkaerőpiacra. A szociális tárca adatai szerint pedig a következő időszakban foglalkoztatásbővítésre lehet számítani a gyógyszer- és gépjárműiparban is.
Lassan mozdul az oktatási rendszer a piaci igény szerinti képzés irányába. Reméljük, hogy a kamarák bevonása a szakképzésbe vagy a tandíj bevezetése, amelynek révén majd csak az igazán rátermett és ambiciózus gyerekek kerülnek a felsőoktatásba, eredményes lesz – mondta lapunknak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára.
Willin-Tóth Kornélia