Wagner István

Szezon végi kiárusítás a Ketterernél

A hamburgi Ketterer Kunstnál - követve a kialakult hagyományt - július 4-ig jutányos áron megvásárolhatók azok a művek, amelyek a több mint ezer tételből visszamaradtak a ház június 4-i árverésén. A XIX-XX. századi festményekből válogatott aukción magyar művészek képei is szerepeltek. Az olcsóbbak közé tartozott a dél-franciaországi tengerparton alkotó Varga Ferenc virágcsendélete olajban, amely 650-750 eurós sávjának alsó határán ment el. A budapesti kortárs Vida Gábor operaházi zenészből lett festő; nosztalgikus képei általában keresettek, de éjszakai piaci jelenete - olajjal fára festve - most 7-8 ezer eurós sávjának alsó határán vár vevőre. Kádár Béla vegyes technikájú két alakja sem kelt el 600-700 euró között - pedig hátoldalán is női fej ecsetrajza látható szignálva -, de még megszerezhető alsó árán. A remshaldeni Renate Herrmann 1991-ben adta ki félszáz példányban azt a művészmappát, amelyben 21 kortárs grafikai lapjai találhatók, köztük a magyar származású Joseph Kosuthé is. Előzetesen 1800-2000 euróra taksálták, most árleszállítással 1500-ért vár új tulajdonosára. Ugyanennyiért vesztegetik (1500-1600 euró helyett) Vasarely 1969-es multiplikáját a párizsi Denis René kiadásában, Planetary Folklore Participations No.1. címmel - eredeti dobozában, színes szerigráfia borítóval -, amely 195 acélkeretbe foglalt műanyag játékelemből áll. Ugyancsak tőle a svájci Editions du Griffon 1970-es fekete-fehér farelief multiplikája Eridan címmel 600-700 euró helyett jelenleg csak hatszázat kóstál, a vele egyidős színes Gestalt-P. az 1500-1800-as sáv, az 1985-ös Gestalt-Fel művészpéldánya a 800-900 eurós sáv alsó értékén kelleti magát. Szignált és számozott, 1986-os, Csillag című színes szerigráfiája - piros-sárga-kék kontrasztokban - 500-600 euró között már gazdára lelt alsó értékén, ugyanennyiről 350 euróra leszállítva az azonos technikájú, 1988-as Photon MC - apró rombuszok és négyzetek vibrálása - még nem kelt el. Végül Les Perspectives elnevezéssel 1989-es mappája 10 számozott és szignált, színes szerigráfiával - mindegyiknek a hátoldalán a budapesti Vasarely Múzeum pecsétjével, illetve mellékelt hivatalos igazolásával - 1800-2000 eurós becsértékének alsó határán vár gazdára.

Szinyeitől Vasarelyn át Tihanyiig

A Sotheby's New York-i kirendeltségén másfél száznál több tétellel tartottak kortársárverést májusban, amelyen közelmúltban elhunyt, világhírű magyar mesterek is sikerrel szerepeltek. Az Erdélyből Párizsba került Etienne Hajdú Hajnal című, 1968-as, patinázott bronz plasztikájáról készült négy másolat egyikét még a mintázás évében vásárolta meg a művésztől az a New York-i gyűjtő, aki az aukcióra beadta. A szoborért 5-7 ezer dollárt kértek, végül 11 400-ért ütötték le. Vasarelytől három sikeres festmény akadt: az 1965-ös IZZO 6-8 ezer dolláros elvárás után 10 800-ért kelt el. Az 1976-os, ZUR-2 című olajkép - sötét alapon vörös, kék és lila kompozíció - a 8-12 ezres sávból indulva 16 800-ért ment el. A legdrágább az 1969-es olaj-karton Gestalt-2 lett - sötét alapon piros-zöld-kék kockahalmaz -, 5-7 ezer dolláros kínálati sáv után 19 200 dollárnál koppant a kalapács. A Dorotheum bécsi palotájában a klasszikus modernek és kortársak májusi aukcióján a majdnem háromszáz tétel között két fontos magyar volt. Bécsi magángyűjtő adta be Goltz Demeter nagyméretű olajképét 1894-ből, a Maria Zell-i kegyhely búcsújárásáról, amely az alapos dokumentáció ellenére sem kelt el 11-15 ezer eurós ársávban. Sikert aratott viszont Kádár Béla 1910 körüli olaj-vászon Árkádiai jelenete, a 7-12 ezer eurós sávban, 9 ezer euróért értékesítették. Ugyanitt a XIX. századi képek május 22-i licitálásán 212 tételből tucatnyi magyar akadt. Az árveréseken ritkán felbukkanó Szinyei Merse Pál 1910 körüli, olaj-vászon Hegyi tája házzal 3600-4000 eurós becsült áron visszamaradt, akárcsak Neogrády Antal Téli erdőrészlete (2600-2800 között). Elkelt viszont Böhm Pál gyümölcscsendélete, a 3800-4200 eurós elvárás fölött, 4500-ért. Kiemelkedő magyar sikerrel zárult a berlini Grisebach-villa május végi árverési sorozata, ahol a 85 válogatott tétel között szerepelt Tihanyi Lajos A híd (vagy A part) című vászna 1921-ből, a művész berlini periódusából (NAPI Gazdaság, 2003. május 26., 12. oldal). Nem hiába dokumentálták porosz precizitással nemzetközi pályafutását: az 5-7 ezer eurós sávból 110 ezer euróra verték fel a leütési árat.

Magyar ezüst osztrák árakon

A bécsi Dorotheum május 19-én tartotta speciális ezüstaukcióját 312 tétellel, amelyből tucatnyi volt antik vagy modern magyar műtárgy. Elsőként Brassai Dániel mestertől egy kolozsvári barokk pohár került kalapács alá, belül aranyozással. A 200 grammos poharat 2000-2500 euróért kínálták és felső értékének dupláját adták érte. Büttössi István debreceni ötvöstől, 1750 tájáról egy körte alakú, 789 grammos rokokó kávéskannát 1500-2500 eurós sávjának közepén, kereken kétezerért ütöttek le. Johann Gottfried Hentsch győri mestertől egy 1797-es, 226 grammos, klasszicista kosárka 800-1000 eurós becsáron éppúgy visszamaradt, mint a pesti Franz Xaver Huber 1790 körüli páros tányérja 2000-2600 euróért.

Polgár Árpád elbúcsúzott a pulpitustól

Az athéni EU-csatlakozási szerződés aláírásán használt golyóstoll 3,8 milliós keddi leütése után (NAPI Gazdaság, 2003. május 21., 3. oldal), másnap köszönt el licitáló közönségétől Polgár Árpád, aki utoljára volt kikiáltó, végleg átadva a kalapácsot fiának, Polgár Ádámnak. A hattyúdal anyagilag is szép volt, hiszen Vaszary Piranói halászbárkák című 1928-as olajfestménye (képünkön) védett volta ellenére 12 millióról 19 millióra kúszott fel. Ugyancsak tőle a Konyhai csendéletet 6 helyett 6,5 millióért vitték el. Monticelli Társasága kutyákkal 2,4 millióról épp a duplájára ment fel, noha időközben védett lett. Egy XVII. századi bronzbikát 2,8 millióért adtak tovább, egyenként 2,2 milliót fizettek Csók Reggeliző nőjéért, Orbán körtés virágcsendéletéért, illetve domboldali házaiért, továbbá Grubacs velencei látképéért. A milliós sávban akadtak sikertelen tételek is: például Patkó Szoptató anyája 6,5 millióért, Madarász vázlata a Hunyadi László siratásához 4,2 millióért, egy XVI. századi olasz szent család 3 millióért nem keltett érdeklődést.

Modernek és kortársak Kassáktól Kosuthig

A berlini Grisebach-villában május 30-31-én tartják a XIX. és a XX. század művészetéből előbb 85 válogatott mű, aztán a 302 tételes középmezőny, végül a háromezer euró alatti becsértékű 449 műtárgy licitálását. Magyarok - mint mindig - most is akadnak, mindhárom kategóriában.

Milliós ékszerek a BÁV árverésén

A májusi BÁV-árverés első napján a 260 órából és ékszerből csak 36 maradt vissza. A legdrágább egy fehérarany art deco női gyűrű volt egy nagy briliánssal és 30 apróval, illetve tucatnyi kis zafírral, amelyet 2,6 milliós kikiáltási árán értékesítettek. Egy 1900 körüli anker arany nyaklánc gyöngyös-gyémántos csüngővel 1,2 milliós becsértékén cserélt tulajdonost, akárcsak 1,1 millióért egy fehérarany női gyűrű, egy nagyobb briliánssal. Visszamaradt a sztárok közül egy fehérarany art deco karkötő sok briliánssal és gyémánttal 2,4 millióért, illetve egy hasonló melltű 1,2 millióért. Másnap a 145 festményből 98 talált vevőre, az egyetlen milliós olajkép - Lapidy 1900 körüli Kéjnője - 1,4 millióért pártában maradt. A legtöbbet Bruck Lajos 1868-as női profiljáért adták, amely 350 ezerről 800 ezerre ment fel. A bútoroknak több mint a felére nem volt jelentkező, 62-ből 35 maradt meg. A milliós tételek közül egy sem kelt el: a XVIII. századi holland írószekrény 2,6 millióért és XIX. századi társa 2,5 millióért éppúgy megmaradt, mint az azonos korú németalföldi bútor 1,2 millióért. A legtöbbet - 900 ezer forintos kikiáltási árát - a klasszicista szekreterért adták. Jobban mentek a szőnyegek, 54-ből csak 10 nem keltett érdeklődést, de itt is a drágábbak maradtak meg; a legjobban egy 1900 körüli bohara szerepelt, amelynek 295 ezer forintos kikiáltási árát 380 ezernél ütötték le. Jobban mentek az utolsó két napon a vegyes műtárgyak, 448-ból 378 elkelt. Vedres Márk kisplasztikáját, a Fuvolázó ifjút 260 ezerről 850 ezerre verték fel, egy ismeretlen berlini művész porcelánképe a XIX. század végéről 300 ezer helyett 800 ezer forint lett. Egy 1763-as, barokk stílusú bécsi ezüst olajmécses 1570 grammot nyomott és félmilliós elvárás után 700 ezerért cserélt tulajdonost. Nagyobb emelkedést hozott a párizsi Lemaitre mester 1800 körüli aranyozott bronz asztali órája, 450 ezerről 600 ezerre ment fel az ára. A legnagyobb csalódást egy magyar neobarokk ezüst teáskészlet okozta 1930 tájáról, a tízdarabos, 4481 gramm összsúlyú tétel 680 ezer forintért nem kellett senkinek.

Félmilliós golyóstoll Athénból

Összesen 780 tétel kerül kalapács alá május 20. és 23. között a Polgár Galéria árverésén, amely nulladik tételként egy Waterman Expert II. márkájú golyóstollat indít, 2004 eurós, azaz mintegy félmillió forintos kikiáltási áron. A 23 karátos arannyal gyűrűzött tollal írta alá Kovács László külügyminiszter az EU-csatlakozási szerződést Athénban; a befolyó összegből - amelynek jutalékáról az aukciós ház lemond - a Rádió C, az ország egyetlen romarádiója működését támogatják. Az első nap 190-es képválasztékából kiemelkedik Vaszary Piranói halászbárkák című olajfestménye 1928-ból, a védett művet 12 millióról indítják. Patkó 1938-as Szoptató anyájáért 6,5 milliót, Madarász vázlatáért a Hunyadi László siratásához (a kép végleges változatát a Nemzeti Galéria őrzi) 4,2 milliót várnak. Egy XVI. századi itáliai Szent család olajkép 3 millió, egy feltehetően XVII. századi bronzbika 2,8 millió forinton kezd, a XX. századból Orbán Dezső tájképe, illetve csendélete egyenként 2,2 millióba kerül, Csók István Reggelinél című műve pedig kereken 2 millió forinton kezdi a licitet. Másnap kétszáznál több bútor, szőnyeg és vegyes műtárgy kerül kalapács alá. Egy neobarokk, kétméteresnél is magasabb sárgaréz kandeláberpár 1,8 milliót kóstál, az 1780 tájáról való almárium 900 ezer, a Kozma Lajos által tervezett pipatórium 1921-ből pedig 850 ezer forint. Az elefántcsontszín mázas, 1880 körüli Zsolnay-plasztikáért 480 ezret kérnek, egy ezzel nagyjából egyidős Zsolnay-vázáért 420 ezret. Az utolsó két nap az ékszereké és az óráké; egy aranykitűző 135 brillel 800 ezer, egy magyar szolitergyűrű nagy briliánssal a huszadik század második feléből 550 ezer, egy arany Omega férfikaróra aranycsattal félmillió forintról indul.

Huszonkétmilliós Rippl-Rónai Nagyházinál

Régi mesterek, valamint XIX. és XX. századi festők művei kerültek kalapács alá május 13-án és 14-én Nagyháziéknál. A 472 tételből összesen 318-at értékesítettek, ebből 45 volt millió felett. A legnagyobb negatív meglepetés az volt, hogy megmaradt Munkácsy Az elítélt című olajvázlata a Siralomházhoz, amelyet 10 millióra tartottak. Nem várt arányú sikert aratott viszont egy Rippl-Rónai-pasztell, a Vöröshajú lány (Ács Klára grafológus portréja): 4,8 millióról indítva meg sem állt 22 millióig. Csók István 1923-as Thámárját 7,5 milliós kikiáltási árán ütötték le, Mattis-Teutsch 1924-es Kompozícióját viszont 5,5 millió helyett 6,5 millión, Kádár Béla Falusi jelenete pedig egyről 4,8 millióig ugratott. A régi mesterek művei közül a németalföldi Glauber-Lairesse páros Itáliai tája 3,4 millióról ért el 4,6 millióig, a katalógus címoldalára is kiemelt velencei Piazetta: Mária mennybevétele 2,8 millióról kereken 4 milliót ért el (ez utóbbi védett lévén nem vihető ki az országból). Két kép is 3,6 milliós leütéssel végezte: egy szintén védett toszkán bibliai jelenet a XV. század második feléből 2,8 millióról, a németalföldi Hoguet 1855-ös tengerparti tája szélmalommal 1,8 millióról jutott el idáig. A harmadik napon a vegyes műtárgyak kerültek sorra, a 348-ból 209 kelt el. A legsikeresebbnek az antik ezüst mesterművek bizonyultak és részben a bútorok, kevésbé keresték most a drága és régi időmérő szerkezeteket.

Nagyházi-aukció Munkácsy-képpel

A régi mesterektől a kortársakig terjed a festménykínálat Nagyháziék május 13-14-i képaukcióján, 15-én pedig bútorok, ezüstök, órák és ékszerek kerülnek kalapács alá. A 479 képből hetet visszavontak még a kiállítás előtt, a megmaradt 472-ből 47 tétel kikiáltási ára haladja meg az egymillió forintot. Elsőként említendő Munkácsy Mihály Az elítélt című 1869-es tanulmányfeje, amely a Siralomházhoz készült. Az olajjal fára festett férfiportré a húszas években került vissza Amerikából Európába. A kép egy ideig Wertheimer Adolf gyűjteményét gazdagította, szerepelt monográfiában és kiállításon, sőt Nagyháziék 1998-as árverésén is; akkor 850 ezerről indították és 3,4 millióért ütötték le, most tízmillióról startol. Árban utána Csók egyik Thámár-variánsa következik 1923-ból, a biblikus ihletésű női aktért 7,5 milliót várnak. Alapos akadémiai felkészültséggel festette id. Vastagh György 1871-ben a Nővéreket, amelyet 6,5 millió forintról indítanak. Valentiny János 1881-es zsánerképét, A vén cigányt a kor egzotikus divatja diktálta, most kereken hatmilliót kérnek érte. Egyformán 5,5 millió forinton kiáltják ki egy ismeretlen flamand mester XVII. század közepi sokalakos kompozícióját Keresztelő Szent János prédikációjáról, illetve Mattis-Teutsch 1924-es olajképét, akinek életműve iránt mostanában Európa-szerte nő az érdeklődés. A magyar árverésekről elmaradhatatlan Rippl-Rónai pasztelljei közül most a nagyvonalúan papírra felvitt Vöröshajú lány - Ács Klára grafológus portréja - kerül kalapács alá, minimum 4,8 millióért. Május 15-én a vegyes árverésen 347 tétel kerül kalapács alá, az egyik legdrágább egy 1820 körüli osztrák padlóóra, amelyért 2,8 millió forintot kérnek. Fertályt ütő szerkezete most is működik, fenyőfa tokján dióborítását topolya- és jávorberakással dekorálták. Jóval régebbi társa, egy XVII. századi német asztali óra is jár még; a XVIII. században átalakított tűzaranyozott sárgaréz tokba rejtett időmérőért 2,4 milliót várnak el. A XX. század elejéről való, egzotikus fából faragott, ötdarabos szalongarnitúráért 950 ezer forintot kérnek, akárcsak egy dekoratív, 1700 tájáról való német ruhásszekrényért. Egy brassói szász ötvös XVII. századi antik ezüst talpas pohara a ház becsüsei szerint megér 850 ezer forintot, egy magyar tálalószekrényt a XVIII. század második feléből pedig legalább 800 ezerre taksálnak.