A májusi BÁV-árverés első napján a 260 órából és ékszerből csak 36 maradt vissza. A legdrágább egy fehérarany art deco női gyűrű volt egy nagy briliánssal és 30 apróval, illetve tucatnyi kis zafírral, amelyet 2,6 milliós kikiáltási árán értékesítettek. Egy 1900 körüli anker arany nyaklánc gyöngyös-gyémántos csüngővel 1,2 milliós becsértékén cserélt tulajdonost, akárcsak 1,1 millióért egy fehérarany női gyűrű, egy nagyobb briliánssal. Visszamaradt a sztárok közül egy fehérarany art deco karkötő sok briliánssal és gyémánttal 2,4 millióért, illetve egy hasonló melltű 1,2 millióért.
Másnap a 145 festményből 98 talált vevőre, az egyetlen milliós olajkép - Lapidy 1900 körüli Kéjnője - 1,4 millióért pártában maradt. A legtöbbet Bruck Lajos 1868-as női profiljáért adták, amely 350 ezerről 800 ezerre ment fel. A bútoroknak több mint a felére nem volt jelentkező, 62-ből 35 maradt meg. A milliós tételek közül egy sem kelt el: a XVIII. századi holland írószekrény 2,6 millióért és XIX. századi társa 2,5 millióért éppúgy megmaradt, mint az azonos korú németalföldi bútor 1,2 millióért. A legtöbbet - 900 ezer forintos kikiáltási árát - a klasszicista szekreterért adták. Jobban mentek a szőnyegek, 54-ből csak 10 nem keltett érdeklődést, de itt is a drágábbak maradtak meg; a legjobban egy 1900 körüli bohara szerepelt, amelynek 295 ezer forintos kikiáltási árát 380 ezernél ütötték le.
Jobban mentek az utolsó két napon a vegyes műtárgyak, 448-ból 378 elkelt. Vedres Márk kisplasztikáját, a Fuvolázó ifjút 260 ezerről 850 ezerre verték fel, egy ismeretlen berlini művész porcelánképe a XIX. század végéről 300 ezer helyett 800 ezer forint lett. Egy 1763-as, barokk stílusú bécsi ezüst olajmécses 1570 grammot nyomott és félmilliós elvárás után 700 ezerért cserélt tulajdonost. Nagyobb emelkedést hozott a párizsi Lemaitre mester 1800 körüli aranyozott bronz asztali órája, 450 ezerről 600 ezerre ment fel az ára. A legnagyobb csalódást egy magyar neobarokk ezüst teáskészlet okozta 1930 tájáról, a tízdarabos, 4481 gramm összsúlyú tétel 680 ezer forintért nem kellett senkinek.
Wagner István