Wagner István

Váratlan eredmények a Lempertz aukcióján

ä NAPI Gazdaság Klasszikus avantgárd és kortárs piktúrát árverezett a Kunsthaus Lempertz Kölnben június 4-5-én; a licitáláson magyar szempontból érdekes meglepetések születtek. Scheiber Hugó 1921-ből való, vegyes technikájú Csendéletét, Bortnyik Sándor absztrakt Színkompozícióját 1923-ból és Klie Zoltán olajképét 1931-ből, Nő virággal címen, előzetesen egyaránt 3 ezer euróra taksálták - az első visszamaradt, a másodikat alacsonyabbról indítva, 2400 euróért értékesítették, míg a harmadik árát 7400 euróig verték fel. Bár Klie képei iránt az érdeklődés hazai licitálásokon is felívelőben van, mégis meghökkentő ez az árarány, főleg Scheiberrel szemben. Bortnyiktól egy Rajna menti magángyűjtő további hat tételt dobott piacra, egyenként 4000-5000 eurós becsértéken. A „Bortnyik-album” gouache-technikával készült lapjai a Képarchitektúra-sorozat részeként az 1921-es bécsi emigráció idején jelentek meg Kassák előszavával, a MA alkotócsoport kiadásában. A külön-külön szignált példányok közül négy visszamaradt, az egyik leütési ára 3800 euró lett, míg egy másik 4200 eurós magasságban landolt. A német nyelvterület modern árverésein elmaradhatatlan Victor Vasarelytől egy valódi ritkaság is szerepelt: egy még Vasarely életében, 1990 táján, kézzel szőtt gyapjúszőnyeg, 4x2 méteres méretben. Annak idején összesen harminc példány készült belőle, a Lempertz szakértői a most árverésre bocsátottat eredetileg 2200 euróra saccolták, de 2400 eurót is megért új gazdájának.

A hadiszerencse forgandó

Még vásárolhatunk az Andrássy-palotában

Jótékonysági aukció az Andrássy Palotában

A Nagyházi Galériából Soóky Marietta vezeti június 9-én az Andrássy Palotában tartandó jótékonysági aukciót, amelynek bevételét egy francia–magyar óvodára fordítják. A védnökséget Kovács Gábor bankár, a nemrég megnyílt KOGArt-ház tulajdonosa vállalta. A másfél száznál több tételből 58 bronzból öntött szobor, kisplasztika, relief és érme, a többi olaj-, illetve vízfestmény, fametszet, aquatinta. Az induló ár a becsérték alsó határának 70 százaléka, jutalékot nem számolnak fel. A képek alkotója Danielle Sablon belga festőnő, aki 1995-ben szerepelt először Magyarországon, egy belga–francia–magyar művészeti fesztiválon. A legdrágább olajkép a Vízbe esve című diptichon (320–420 ezer forint), ezt követi A vízesésben (260–320 ezer). Az akvarellek közül egyesek már 14–20 ezres becsértéken megszerezhetők – akad ennek duplájáért is –, a fametszetek, illetve az aquatinta művek előzetesen saccolt sávja egyenként 18–26 ezer forint. Gáll Gregor magyar szobrász hatvannál több tárlaton szerepelt itthon és külföldön, monumentális plasztikái állnak köztereken, egyebek közt Hévízen. Egyes most bemutatott tételei rendelésre vásárolhatók meg, a nagyobb plasztikák kivitelezési határideje három–hat hónap. A legmagasabbról A leány Mária című bronzfigura startol (3,6–5,5 millió forint), a fából és vasból ácsolt Angyal-hinta induló ára 1,2–1,8 millió forint. Gáll egyes érmei már 30 ezerért is megpályázhatók, arasznyi kisbronzai pedig 40 ezertől indulnak.

Európai párhuzamok a Belvedere árverésén

A Belvedere e heti aukciója – túl azon, hogy 16 milliós bútor is akad a kínálatban – a magyar és a külföldi műkereskedelmi árakra is ad összehasonlítási lehetőséget.

Nagyháziék tételeinek fele se kelt el

A trend továbbra is tartja magát: akárcsak a Belvárosi legutóbbi árverésén, most Nagyháziéknál is a képek voltak kapósabbak a vegyes műtárgyaknál, számarány szerint és árszínvonalban egyaránt. A Balaton utcában a festmények és grafikák május 24-i licitálásán 348 tételből 169 kelt el, a két következő napon, az ezüstök, ékszerek és órák, keleti és vegyes műtárgyak aukcióján még rosszabb lett az értékesítési arány: összesen 562 tételből csak 214 bizonyult kapósnak. Nem jött be a papírforma a képek milliós csúcsárainál sem. A legtöbbre, 1,5–3 millió forintra tartott Ökrösszekér Aba-Nováktól csak harmadik lett a ranglistán, 2 milliós leütéssel. Előtte végzett Rippl-Rónai 800 ezer–1,2 millió forintra saccolt, A somodori határ című pasztellje – 2,2 millió forinton ütötték le –, a győztes pedig Czigány Dezső összefogott, már-már kubista látképe lett Nizzáról, amelyet 800 ezer–1,6 millióra tartottak, de meg sem állt 4 millióig. Millió fölött végzett még egy ismeretlen, XV. századi flamand festő Szoptató Madonnája (becsértéke 1,5–2 millió volt, 1,4 milliónál koppant a kalapács). Kellemes meglepetést keltett, hogy egy ismeretlen angol festő XVIII. század közepére datált, Rőzsegyűjtők című akvarelljéért 320–400 ezer forintos elvárás után 750 ezret adtak, védett volta ellenére. Pártában maradtak viszont olyan milliós tételek, mint Hermann látványos Holland kikötője (1,8–2,6 millió) vagy a magyarok közül Vörös Géza katalóguscímlapra is kiemelt Szent Ference (1,3–2,2 millió), Perlrott szoborszerű Vízöntője (1,2–2,4 millió), Márffy sarkosan szerkesztett pasztellje, a Versenylovak behajózása (800 ezer–1,5 millió). Hogy túl magasra értékelték őket vagy a szezon végi mérsékelt kereslet a ludas ebben, arról megoszlanak a vélemények. A vegyes műtárgyak szekciójában csak egyetlen milliós leütés született, egy 1,3–1,8 millióra tartott labrador mázas Zsolnay-kaspó az alsó határon került új tulajdonosához. (Nem kelt el viszont – egyenként 800 ezer–1,2 millióért – egy ökörvér mázú váza és egy vadászjelenetes kínáló zöld eozinnal.) Az ezüstérmes egy aranyozott réz osztrák utazóóra lett 1800 tájáról, a 600–900 ezres becsértékű darabért 800 ezer forintot adtak. A harmadik helyen hárman osztoztak 400-400 ezres leütésekkel: egy Fischer-féle kaspó (150–240 ezres sávból), egy Zsolnay-kínáló (400–600 ezer) és egy tűzaranyozott bronz tibeti Bódhiszatva a XVII. századból (320–460 ezer), megmaradt viszont sztárolt kortársa, a vörösrézből trébelt lokapala, 2,2–3 millióért. Kuriózumként elkelt a XVIII. század végéről való, védetté nyilvánított brüsszeli csipkegallér, 40–60 ezer forintos becsértékének alsó határán.

Nagyházi-árverés – Pietától lokapaláig

Maradtak még erőtartalékaik Nagyháziéknak az aukciós szezon vége felé is. Ma 348 festményt és grafikát, illetve kisplasztikát visznek kalapács alá, kedden és szerdán ezüstnemű, óra, ékszer, keleti tárgyak kerülnek sorra, összesen 562 tételben. A milliós tételek közül a legrégibb egy flamand festő XV. századi szoptató Madonnája 1,5–2 millióért, a szobrok közül egy 1550 körüli németalföldi Pieta tölgyfából 1,5–2 milliót ér. Az élvonalban kiemelendő Aba-Novák Ökrösszekere 1932 tájáról 1,5–3 millióért, valamint Vörös Géza madaraknak prédikáló Szent Ference, amely 1,3–2,2 milliós sávban indul (a katalógus borítóján is látható). Két keresett mestertől – Rippl-Rónai és Mednyánszky – egyformán puritán panoráma startol viszonylag alacsonyról (800 ezer–1,2 millió, illetve 600 ezer–1,2 millió), de lehet, hogy épp ez lesz az árfelverés csalija. Az ezüstneműből kiemelkedik egy patinás velencei füleskanna a XVIII. század végéről 1,2–1,6 millióért, valamint EG mestertől egy füles bécsi szerviztálca a XIX. század utolsó harmadából, vésett címerrel, 800 ezer–1,2 millióért. Az ékszerek közül a fülbevalókért kérnek a legtöbbet: 1920 tájáról, Prágából származik egy brillekkel kirakott pár, amely 850 ezer–1,2 millió forintot kóstál, egy rozetta formájú kortársa 1,2–1,7 milliót is megérhet valakinek. A harmadik nap kínálatából egy német szobrász 1600 körüli tölgyfa Szent Margitját 1–1,8 millióra taksálták. A Zsolnayk között Szomovolszky 1909 környéki, aranyoszöldben irizáló, Káint és Ábelt mintázó plasztikája tűnik fel (700 ezer–1,2 millió az ára), aztán egy „labrador” mázas kékeslila kaspó 1,3–1,8 millióért. A keleti egzotikumok között egy XVII–XVIII. századi úgynevezett lokapala (a világot védelmező égi király) a sztár Tibetből, tűzaranyozott trébelt vörösrézből, mellén türkizberakással, 2,2–3 milliós sávban indítva.

Az Abigail elégedett lehet aukciójával

Kilencedik festményárverését tartotta május 20-án az Abigail Galéria, a kétszáz tételből 154 ment el és 46 maradt vissza. Az összesített kikiáltási ár az eddigi legmagasabb, 55 millió 963 ezer forint volt, a leütési végösszeg 56 millió 110 ezer forint lett. A galéria továbbra is tartja magát vállalt feladatához az ismeretlen vagy elfeledett mesterek felfedeztetésében. Míg korábban Orbán Dezsőt vezette vissza a hazai piacra Ausztráliából, most a világcsavargó Bíró Antal három, Izraelből hazakerült akvarelljét prezentálta áremelkedéssel, közülük az izzó színezetű Cote d’Azur 110 ezer forintról 240 ezerre ment fel. Tapssal zárult a megtelt teremben Barcsay már-már monokróm Szentendrei utcájának licitálása – 180 ezerről startolt és 600 ezren landolt –, rögtön utána Mattis-Teutsch ritkaságnak számító szecessziós tempera plakátterve Éghy Ghyssa tánctanfolyamáról 60 ezerről 300 ezerre ugratott. Tucatnyi tétel végzett millió felett, a legtöbbet Koszta 1910-es évekből való őszi erdőrészletéért fizették, amely 1,9-ről indulva 2,8 millióig meg sem állt. Egyenként 2,2 millió lett ifj. Markó Károly 1858-as Itáliai tája, illetve Ráfael Győző Viktor elvont Táncosokja – 1,9, illetve 1,2 millióról indulva. Kétmillióra emelkedett 1,9 millióról Kmetty kubista Kecskeméti temploma, Pátzay Pálnak szóló dedikálással, míg Schönberger Csendélete nyitott könyvvel 1,7 millióról érkezett ehhez a leütéshez. Néhány kudarc is akadt az egyébként sikeres árverésen. A milliósok kategóriájából Czóbel puha foltokban tartott női portréja 1,6 millióért nem keltett érdeklődést, míg a felívelőben lévő Járitz Józsa 1928 körüli, a témához képest szokatlan szigorral kontúrozott anya-gyermek kettőse 1,4 millióért nem kellett senkinek. Nem talált gazdára Bálint Endre Holocaust kollázsa, illetve vidámabb hangütésű macskás kompozíciója sem (mindkettőt 240 ezer forintra tartotta a ház).

Milliós képek tucatja az Abigailnél

Tartósan bekerült az árverési szezonok mindenkori naptárába az Abigail Galéria; a fiatal aukciós ház beadói és vásárlói körének gyarapításával szélesíti kínálati skáláját is, a kevésbé ismert, ám tudatosan vállalt kortársaktól és modernektől visszafelé haladva az időben, olykor a nagyobb házaknál már megfordult képek licitálásával. Május 20-i, kilencedik képaukcióján a kétszáz tételből tucatnyinál több startol a milliós sáv felett, köztük van ifj. Markó Károly 1858-as keltezésű itáliai tája várrommal 1,9 millió forintért, illetve Telepy Károly tátrai tája 1876-ból; ez utóbbi egy két évvel ezelőtt Kieselbach-aukción 1,6 millió forintos kikiáltási és leütési árat ért el, itt 1,8 millióról startol. Az alföldi vonulat kedvelői Koszta József erdőrészletét 1,9 milliótól pályázhatják meg, a hasonlóan meleg tónusú Szárkúpok elvileg már 1,4 milliótól elérhető. A nagybányai iskolát képviseli Perlrott Csaba Vilmos téli napsütése, amely Kieselbachnál három éve 1,2 millióról araszolt 1,4 millióig, most pedig ennyiről indul. Kmetty Pátzaynak dedikált kubista kecskeméti temploma két éve 1,4 millióról indítva 1,7 milliót ért el a Mű-Terem árverésén, így most reálisnak tűnik érte az 1,9 milliós elvárás; a rendkívül keresett Kádár Bélától a Testvérek drapériás kettős portréja minimum 1,6 milliót kóstál. Schönberger dekoratív csendélete nyitott könyvvel is megfordult már két esztendeje Kieselbach-aukción, és ami akkor 1,2 millióról 1,6 millióig jutott, azért most 1,7 milliót kérnek. A magyar avantgárd piktúrát képviseli az egyre inkább felfedezett Járitz Józsa Anya gyermekkel című 1928 körüli vászna, 1,4 milliós kikiáltási áron. Mindazonáltal az Abigail derékhadára továbbra is a fél- vagy negyedmilliós induló ár a jellemző. Még a háziszerzőjüknek számító és náluk is csúcsárakat elérő Orbán Dezső 1954-es absztrakt Tisztása is csak 260 ezerről startol, éppúgy, mint az 1987-es datálású lírai virágcsendélet, mindkettő finom pasztellárnyalatokban. Nagyjából ugyanennyiért célozhatók meg a szentendrei piktúra megannyi klasszikussá vált mesterének remekei is, a kortársakról nem is beszélve. A képek sorát kisplasztikák oldják Kisfaludi Strobl Zsigmondtól Kerényi Jenőn át Fajó Jánosig, 120-150 ezer forintos ársávban.