A trend továbbra is tartja magát: akárcsak a Belvárosi legutóbbi árverésén, most Nagyháziéknál is a képek voltak kapósabbak a vegyes műtárgyaknál, számarány szerint és árszínvonalban egyaránt. A Balaton utcában a festmények és grafikák május 24-i licitálásán 348 tételből 169 kelt el, a két következő napon, az ezüstök, ékszerek és órák, keleti és vegyes műtárgyak aukcióján még rosszabb lett az értékesítési arány: összesen 562 tételből csak 214 bizonyult kapósnak.
Nem jött be a papírforma a képek milliós csúcsárainál sem. A legtöbbre, 1,5–3 millió forintra tartott Ökrösszekér Aba-Nováktól csak harmadik lett a ranglistán, 2 milliós leütéssel. Előtte végzett Rippl-Rónai 800 ezer–1,2 millió forintra saccolt, A somodori határ című pasztellje – 2,2 millió forinton ütötték le –, a győztes pedig Czigány Dezső összefogott, már-már kubista látképe lett Nizzáról, amelyet 800 ezer–1,6 millióra tartottak, de meg sem állt 4 millióig. Millió fölött végzett még egy ismeretlen, XV. századi flamand festő Szoptató Madonnája (becsértéke 1,5–2 millió volt, 1,4 milliónál koppant a kalapács). Kellemes meglepetést keltett, hogy egy ismeretlen angol festő XVIII. század közepére datált, Rőzsegyűjtők című akvarelljéért 320–400 ezer forintos elvárás után 750 ezret adtak, védett volta ellenére. Pártában maradtak viszont olyan milliós tételek, mint Hermann látványos Holland kikötője (1,8–2,6 millió) vagy a magyarok közül Vörös Géza katalóguscímlapra is kiemelt Szent Ference (1,3–2,2 millió), Perlrott szoborszerű Vízöntője (1,2–2,4 millió), Márffy sarkosan szerkesztett pasztellje, a Versenylovak behajózása (800 ezer–1,5 millió). Hogy túl magasra értékelték őket vagy a szezon végi mérsékelt kereslet a ludas ebben, arról megoszlanak a vélemények.
A vegyes műtárgyak szekciójában csak egyetlen milliós leütés született, egy 1,3–1,8 millióra tartott labrador mázas Zsolnay-kaspó az alsó határon került új tulajdonosához. (Nem kelt el viszont – egyenként 800 ezer–1,2 millióért – egy ökörvér mázú váza és egy vadászjelenetes kínáló zöld eozinnal.) Az ezüstérmes egy aranyozott réz osztrák utazóóra lett 1800 tájáról, a 600–900 ezres becsértékű darabért 800 ezer forintot adtak. A harmadik helyen hárman osztoztak 400-400 ezres leütésekkel: egy Fischer-féle kaspó (150–240 ezres sávból), egy Zsolnay-kínáló (400–600 ezer) és egy tűzaranyozott bronz tibeti Bódhiszatva a XVII. századból (320–460 ezer), megmaradt viszont sztárolt kortársa, a vörösrézből trébelt lokapala, 2,2–3 millióért. Kuriózumként elkelt a XVIII. század végéről való, védetté nyilvánított brüsszeli csipkegallér, 40–60 ezer forintos becsértékének alsó határán.
Wagner István