Wagner István

Fényhidakon át Münchentől a Balatonig

Eposzi jelzőjétől kissé eltávolodva nem csak a Balaton festőjeként jelenik meg Egry József a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány Andrássy úti palotájában rendezett emlékkiállításon. A július végéig látogatható Fényhidakon át című  tárlat nagy teret szentel a művész korai periódusának is, amely München, Párizs és Budapest festőakadémiáihoz, belgiumi, felvidéki itáliai utazásokhoz kötődött. Az életre szóló fordulatot az hozta, amikor Egry letelepedett Keszthelyen, majd Badacsonyban és rabul ejtette a Balaton ezernyi arculata.

Dorotheum: indul az első aukciós nagyhét

Március közepétől a hónap végéig kétnapos ízelítőket tálalt a Dorotheum Brüsszelben, Milánóban, Düsseldorfban és Münchenben, április 2-től pedig az aukciósház bécsi palotájában látható átfogó kiállítás abból a gazdag anyagból, amelyet április 12-14. között árvereznek ugyanitt. A Dorotheum idei első aukciós nagyhetén régi mesterek és XIX. századi festők képei, majd vegyes műtárgyak, végül pedig ékszerek kerülnek kalapács alá. Tavaly a XVII. századi németalföldi Frans Francken II: Erény és bűn című sokalakos allegóriája rekordot döntött a Dorotheumnál 7,02 millió eurós leütéssel, 400-500 ezer eurós kezdés után (Napi Gazdaság, 2010. április 26.). Most is tőle kínálják a legdrágább képet, Árkádia - Az aranykor címmel (képünkön), 400-600 ezer eurós becsértéken, és ugyanennyire tartják kortársa, Anthonis van Dyck kisméretű Bűnbánó Magdolnáját is. Nagy meglepetéseket tartogathat még egy szakállas férfi fejtanulmánya Annibale Carraccitól, amelynek nem publikus az ára.

Árverési sorozat a Kinsky-palotában

Tavaly decemberben a Dorotheum vitt Bécsben kalapács alá nagyobb anyagot a nemrég elhunyt múzeumalapító Rudolf Leopold magángyűjteményéből, idén tavaszra pedig a Kinskynek jutott belőle egy válogatás, amelyre március 29-30. között lehet licitálni, egyéb hagyatékokból származó tételek mellett. A régi mesterek sorában az egyik sztár a XVII. századi itáliai mester, Giacinto Calandrucci Vénusz és Cupido tájban című alkotása, 100-200 ezer eurós becsértéken. A legmagasabbról a rendkívül keresett Ferdinand Georg Waldmüller fél négyzetméteres olaj/fa csendélete startol (képünkön), a XIX. századi osztrák festő képét 150-250 ezer euróra tartják; ehhez képest alkalmi vétel lehet 35-75 ezer eurós kezdéssel egy másik népszerű mester, Rudolf von Alt barokk enteriőrje a salzburgi ferences templomból.

Habán, holicsi és Zsolnay fajansz Bécsben

Minden eddiginél szélesebb, közel félszáz tételes kínálat jött össze magyar vonatkozású fajanszedényekből a Dorotheumban a vegyes műtárgyak március 23-ai licitálására. A legnépesebb tábort mintegy kéttucatnyi habán fazekasmunka alkotja, a Felvidékről, illetve Erdélyből származó tárgyak közül a legrégebbi egy XVII. század végi majolika tárolóedény - ónfedéllel, fehér alapon kék tájképpel -, 3000-4500 eurós indításával ez a legdrágább is. Valamivel alacsonyabban, 2500-3000 eurón kezd egy 1700 tájáról való gömb alakú korsó, hasán okkersárga madarakkal és zöld leveles ágakkal. Az 1767 és 1851 között festett habánok árai a 280-800 eurós sávban szóródnak. A tipikus holicsi kerámiák az 1750-1780 közötti évtizedekből valók, a kisebb-nagyobb tányérok és csészék alján HC, HP, HG vagy HF monogramos mesterjegyekkel. A kis manufaktúrák termékei eleve kis számban készültek és az utókorra is gyéren maradt belőlük, így ezek is 200-tól 800 euróig terjedő árakon indulnak. A jellegzetes székelyföldi magyar vagy a barcasági szász erdélyi bokályok a XIX. században készültek, ezek 200 és 500 euró között kezdik a licitet. Az 1900 körüli Zsolnay-fajanszok sorában több olyan is akad, amelyet aranyozott bronzfoglalattal kombináltak, ilyen egy tarka virágcsokrokkal dekorált dísztálpáros (1200-1800 euró) vagy egy vázaként, illetve lámpaként egyformán használható tárgy is (800-1200 euró). Egyaránt 700-700 ezer euróra taksálták a japán stílusú falitányért, a fogantyúkkal ellátott jardiniére-t, az áttört peremű tányérpárt meg az áttört relieffel dekorált vázát.

Rembrandt lesz a sztár Maastrichtban

A világ legtekintélyesebb régiségvásárának számító The European Fine Art Fair (TEFAF) idén március 18-27. között várja látogatóit Maastrichtban. A vásár tekintélyét méretei is jelzik: kilenc részlegén tizenhat országból kétszázhatvan kiállító szerepel Európából, Észak- és Dél-Amerikából, valamint Ázsiából, több mint harmincezer műtárggyal. Az idei sztár egy Rembrandt-kép, a Csípőre tett kezű férfi portréja 1658-ból. A mester kései periódusából származó olajképeket manapság szinte mind közgyűjteményekben őrzik, ez a négyzetméteresnél alig nagyobb vászon utoljára 2009-ben, a Christie's árverésén került a nyilvánosság elé. Akkor 20,2 millió fontért talált gazdára (Napi Gazdaság, 2009. december 9.) - ez Rembrandt aukciós rekordja -, most a New York-i Otto Naumann Ltd keres rá vevőt 47 millió dollárért.

Tavaszi WIKAM Bécsben

Idén tizenötödször tartják meg a Wiener Internationale Kunst- und Antiquitätenmessét (WIKAM) március 12-20. között a bécsi Künstlerhausban. A 36 résztvevő galériás többsége osztrák, a többi német, a kínálat időben az ókortól a kortársakig terjed, földrajzi térben Amerikától Kínáig, műfajban pedig az ásatási leletektől a képzőművészetig.

Szecessziós aukció Bécsben, Zsolnaykkal

Az osztrák Jugendstil sokoldalú "nagyágyúi" uralják a Dorotheum március 10-i árverését - az annak idején leginkább a Wiener Werkstätte keretében kivitelezett és forgalmazott esztétikus és praktikus tárgyak népszerűsége máig töretlen, áraik is ennek megfelelően alakulnak. Otto Wagner 1904-ben tervezett karosszéket a Wiener Postsparkasse számára - az alumíniumveretekkel díszített, ripszkárpitozású darabot 10-15 ezer euróra becsülték a ház szakértői. Michael Powolny 1915 táján a bécsi Diana-fürdő előcsarnokába tervezte a telet jelképező kerámiaputtót, ennek egy 1950 körül kivitelezett figuráját 6-8 ezer euróra tartják. Adolf Loos 1920-as faliórájáért 1200-1500 eurót kérnek, Joseph Hoffmann 1925-ös likőrkészlete a Lobmeyr üvegmanufaktúra kivitelezésében viszont már 600-700 euróért is elvihető.

Modern grafika a Dorotheumban

Március 5-étől látható a Dorotheum bécsi palotájában az a kiállítás, amelynek anyagát március 14-én viszik kalapács alá. A modern grafikák 389 tételében olyan világnagyságoktól is vannak sokszorosított lapok, mint Pablo Picasso, akinek Az öreg király 1959-es litográfiája minimum 3400 eurót kóstál, A jólét íze című rézkarca valamivel olcsóbb (2600 euró), a Profil portré színes szitanyomata pedig már akár 300 eurótól is megszerezhető. Andy Warhol különféle színű Marilyn Monroe-szitáit 1967-ből 300-tól 360 euróig terjedő árakon vesztegetik, az 1975-ben hasonló eljárással készült tízlapos Mick Jagger-albumért legalább 1500 eurót várnak. A sokszorosított grafikák alkotói között olyan mesterek is sorakoznak, mint Salvador Dalí, Joan Miró, Marc Chagall, Fernand Léger vagy Keith Haring - többnyire néhány százeurós, de mindenképp ezer euró alatti árakon. Az osztrákok sorában van grafika Gustav Klimttől 800 euróért, illetve Oskar Kokoschkától (240-től 3200-ig terjedő árakon), a bécsi "mágikus realizmust" pedig a 900-4000 euró között hozzáférhető Friedensreich Hundertwasser mellett Ernst Fuchs is képviseli (utóbbi 200-1800 euró közti árakon).

Elkelt a magyarok zöme Bécsben

A Dorotheum első jelentősebb idei árverését február 15-én tartotta Bécsben, a kismesterek XIX. századi olajképeinek és akvarelljeinek 277 tételéből 187 kelt el. Nagyjából ennek megfelelően szerepeltek a magyarok is: a 16 magyar vonatkozású tételből 6 maradt vissza. Az aukció legmagasabb leütését Luigi Riccardi San Giulio szigete az Orta tavon című tájképe hozta, ez 19 820 euróért kelt el, 5000-7000 eurós becslés után. A legdrágább magyar képnek Szánthó Mária 1930-as női aktja bizonyult, 10 625 euróra verték fel az árát a 2800-3500 eurós sávból. A második helyre Neogrády Antal Virágszedés a patakparton című zsánerképe került, 4000-5000 eurós becsérték után 5625 eurós leütéssel. Neogrády László téli naplementéje az alpesi fenyvesben 1800-2000 eurós elvárás után kereken 4000-ért talált gazdára. Egyforma magasságban indítottak (1800-2400 euró között) két azonos stílusú és témájú képet - Cserna Károly kairói utcarészlete elkelt 2250 euróért, Gergely Imre keleti vására viszont nem keltett érdeklődést. A visszamaradtak sorába került a magyar vonatkozású kínálat legdrágább képe, az osztrák katonatisztből alföldi festővé vált August von Pettenkofen 4000-6000 euróra tartott szürkés-barnás vásári jelenete.