A Dorotheum első jelentősebb idei árverését február 15-én tartotta Bécsben, a kismesterek XIX. századi olajképeinek és akvarelljeinek 277 tételéből 187 kelt el. Nagyjából ennek megfelelően szerepeltek a magyarok is: a 16 magyar vonatkozású tételből 6 maradt vissza. Az aukció legmagasabb leütését Luigi Riccardi San Giulio szigete az Orta tavon című tájképe hozta, ez 19 820 euróért kelt el, 5000-7000 eurós becslés után. A legdrágább magyar képnek Szánthó Mária 1930-as női aktja bizonyult, 10 625 euróra verték fel az árát a 2800-3500 eurós sávból. A második helyre Neogrády Antal Virágszedés a patakparton című zsánerképe került, 4000-5000 eurós becsérték után 5625 eurós leütéssel. Neogrády László téli naplementéje az alpesi fenyvesben 1800-2000 eurós elvárás után kereken 4000-ért talált gazdára. Egyforma magasságban indítottak (1800-2400 euró között) két azonos stílusú és témájú képet - Cserna Károly kairói utcarészlete elkelt 2250 euróért, Gergely Imre keleti vására viszont nem keltett érdeklődést. A visszamaradtak sorába került a magyar vonatkozású kínálat legdrágább képe, az osztrák katonatisztből alföldi festővé vált August von Pettenkofen 4000-6000 euróra tartott szürkés-barnás vásári jelenete.
Wagner István