Vajnai Lajos

Uniós fehér könyv segítené a kockázatitőkét

Az Európai Bizottság a hónap végén teszi közé azt a fehér könyvet, amelyben a kockázati tőkére vonatkozó hivatalos javaslatok szerepelnek, ezzel segítené a tagállamok későbbi jogalkotását. Jelenleg a tagországokban eltérőek a jogszabályok, ezért a több országban működő alapok csak bonyolult és költséges intézményi struktúra alkalmazásával tudnak megfelelni ezeknek a követelményeknek. Ennek költsége egy alap teljes kiadásainak 2 százalékát is eléri – mondta Tzvetkov Julián, a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület elnöke. A jelenlegi rendszer különösen hátrányos a kisebb piacokon tevékenykedő befektetőknek, így Magyarországnak is ez a legnagyobb problémája. A jelen lévő 35-40 aktív alap mindegyike nagynak számít, ezek a nagyobb üzleteket keresik; teljesen hiányoznak azonban azok a kis alapok, melyek az 5 millió forint alatti befektetéseket is finanszíroznák. A bizottság javaslata szerint egységes iparági szabályozásra lenne szükség, amely keretet biztosítana a kockázati tőke szabad áramlásához. A szakértők nem javasolnak új szabályozási rendszert, hanem az egyes országokban meglévők elismerését sürgetik. Magyarország esetében ez azzal az előnnyel járna, hogy azok a társaságok is megjelennének a piacon, amelyeket elriasztottak a magas költségek és az adminisztratív terhek, emellett a hazai alapok is pluszforrást gyűjthetnének.

Túl lehet élni ezt a költségvetést?

A költségvetésben elhatározottakat immár nem lehetett tovább halasztani, ezeket meg kellett tenni, miután az elmúlt években „megijedtünk attól, ha valamit határozottan végre kellett volna hajtani”. Ezek tudatában bizonyosan várható némi lassulás a társaságok, vállalkozások fejlődésében, ezzel együtt túl lehet élni ezt a költségvetést – véli Beck György, a HP Magyarország Kft. vezérigazgatója. A struktúrához hozzá kell nyúlni, s az idei módosítások csupán az első lépések. Beck szerint a tervezett központi kormányzati erőforrás-kezelés hosszabb távon egészségesebb szerkezet létrehozását teszi lehetővé. Hasonlóan fogalmazott Róna Gábor, a Metalservice Rt. vezérigazgatója is. A vállalkozások jövőjét illetően azonban sarkosabb véleményt alakított ki: szerinte jó néhány társaság megszűnik majd a következő években. Ennél is nagyobb gondot okozhat az, hogy a bankok a hiteleik folyósításánál immár nagy hangsúlyt fektetnek a cégek jövedelmezőségére, márpedig az adóemelések miatt ez csökken, így a fejlesztési lehetőségek is szűkülnek. A cég jövedelmezőségét emlegette Zara László adótanácsadó is, akit a jövő évi hatásokról kérdeztünk. Szerinte nincs olyan vállalkozás, amelyet ne érintene a költségvetési elvonás és az adóemelés. Azok a vállalkozások, amelyeknek rossz a jövedelmezőségük, de eddig mindent szabályosan könyveltek, nehéz helyzetbe kerülnek. Az elvárt adó pedig azoknak a multinacionális vállalkozásoknak okoz meglepetést, amelyek nem akartak adót fizetni. Zara László szerint kevesebb problémájuk lesz azoknak, akik már most is a szürke- vagy a feketegazdaságban működnek.

A Top 10-be tart a magyar biotechnológia

A következő néhány évben 50–100 millió euró is áramolhat a magyar biotechnológiai iparba, ezzel Magyarország továbbra is őrzi majd vezető szerepét a régióban. További cél, hogy 2010-re Magyarország bekerüljön Európa tíz legjelentősebb biotech-országa közé – mondta el Duda Ernő, a Magyar Biotechnológiai Szövetség (MBSZ) elnöke. Jelenleg 170 körüli a biotechnológiához kapcsolódó területeken tevékenykedő cégek száma, míg szűken vett értelemben közel ötven vállalkozás működik az iparágban, ami imponáló növekedés a 2004-ben jegyzett 29 vállalkozáshoz képest – derül ki a PCA Capital Advisors tanácsadó cég és az MBSZ közös tanulmányából. Az előző két évben mindössze egyetlen – gyógyszerkutatással foglalkozó – társaság ment csődbe, ami nemzetközi összehasonlításban is nagyon jó eredmény. A legnagyobb siker a ComGenex januári felvásárlása volt, amikor az amerikai Albany Molecular Research 14 millió dollárt fizetett a legjelentősebb magyar biotechnológiai cégért, de rajta kívül is 4-5 olyan vállalkozás van, amelynek értéke 10 millió euró fölötti. A magyarországi cégek főként humán biotechnológiával foglalkoznak, bár a hosszadalmas és költséges gyógyszerkutatások helyett inkább a gyógyszeriparnak nyújtott szolgáltatások dominálnak. Az agrár és a környezeti biotechnológia területén is van néhány sikerrel kecsegtető ötlet. Talán nem meglepő, hogy az iparág a főbb egyetemi központok köré csoportosul, a cégek 61 százaléka Budapesten, 19 százalékuk Szegeden telepedett le. Az újonnan alapított társaságok közül sok Debrecent választja székhelyéül, ugyanis az egyetem olyan inkubátorházat létesített, ahol a betelepülők alacsony bérleti díjat fizetnek és kedvezményesen használhatják az egyetem laborjait. Az ágazat egyik problémája a megfelelő laboratóriumokkal ellátott ingatlanok hiánya. Budapesten az Országos Gyógyintézeti Központon belül csak 2008-ra készül el egy inkubátorház. A fejlődés másik gátja a kockázati tőkebefektetők hiánya, ezért gyakran előfordul, hogy a kutatóknak külföldön kell céget alapítaniuk. Duda szerint gondot okoz, hogy hiányoznak az olyan szakemberek, akik képesek lennének a biotechnológiai cégeket vezetni, ezért célszerű volna a külföldön dolgozó magyar szakembereket hazacsábítani.

Kedvezményekkel hódítana az Uniqa

Ajándékok, díjkedvezmények egész sorával csábítják az autósokat a biztosítók, nincs ez másként az Uniqa esetében sem. A társaságnál kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb) kötők kedvezménye akár a 30 százalékot – közszolgálati dolgozók esetében 38 százalékot – is elérheti. Kedvezményt egyébként összesen hét jogcímen lehet igénybe venni, a korábbi évekhez hasonlóan 20 százalékos kedvezmény jár az egészség- és nyugdíjpénztári tagoknak, továbbra is igénybe vehető az inkasszó, az újautó- és a közszolgálati kedvezmény. Új elem, hogy az interneten szerződőknek a díjból 10 százalékot elengednek, de ausztriai példák nyomán az egyházak is ekkora díjmérséklése számíthatnak. A jogi személyek kétféle kedvezményre jogosultak és a 2 tonna alatti kishaszonjárművek is kedvezőbb besorolás alá esnek. Az Uniqa bízik abban, hogy 125 ezer kgfb-szerződést sikerül kötni – mondta Ertl Pál, a cég igazgatósági tagja. A társaság az idén 37 százalékkal növelte díjbevételét a szegmensben, igaz, a kártendenciák egyre romlanak.

Magyar biotechnológiai szektor

(2005) Cégek száma (darab) 50 Munkavállalók száma (fő) 822 Kutatók száma (fő) 370 Árbevétel (millió euró) 56 K+F költés (millió euró) 21 Elnyert támogatások (millió euró) 46 Forrás: PCA Capital Advisors

EItt a csokoládészezon

Csupán az idényjellegű termékek hatására év végén 15 százalékkal nő a csokoládéforgalom. A gyártók és forgalmazók számára kedvező fejlemény, hogy a minőségi termékek iránti igény egyre nagyobb, bár volumenben jelentős bővülésre már nem nagyon lehet számítani.

Az autóeladások visszaesése ellenére a luxuskocsik piaca dinamikusan fejlődik, a kiemelkedő presztízsű autók, például az Aston Martin vagy Lamborghini iránt is szinte folyamatos az igény.

A legdrágább Audi A8 listaára 34,2 millió forint, de egy extrák nélküli BMW 760Li-ért sem kell ennél többet otthagyni a márkakereskedésekben. A listaáron kapható személygépkocsik közül a Mercedes bizonyos modelljei a legdrágábbak, itt egy-egy „alapáras változat” az említett autók árát is meghaladja. Annak azonban akinek ez is kevés, kisebb-nagyobb utánajárással már Magyarországon is beszerezhetők olyan magas presztízsű autók, mint az Aston Martin, Lamborghini, Ferrari, Maserati vagy a Bentley. Sőt, az utóbbi években a luxuskínálaton belül is a legjobban és legerősebb motorral felszerelt gépkocsik felé mozdult el a kereslet. Nehéz megmondani, hogy ebben a kategóriában a vásárlók választását mi motiválja, de a márkanévnek és az ehhez kapcsolódó életérzésnek kiemelkedően fontos szerepe van. A megtorpanó autóeladásokkal szemben például az idén 15 Ferrarit és 20 Maseratit adott el a kizárólagos magyarországi importőr Warm Up Kft., szemben a tavalyi 11 Ferrarival, illetve 14 Maseratival. Szűcs Barna, a luxusautókra specializálódott Rózsadomb Autó Kft. ügyvezetője kifejtette: a legtöbb luxuskocsit 2004-ben adták el, azóta a kereslet egy kicsit visszaesett, de még így sincs ok panaszra, hiszen évente 6-8 Bentleyt, 3-4 Lamborghinit és ugyanennyi Aston Martint értékesítenek. Véleménye szerint a következő években a csökkenő kereslet emelkedésbe csap majd át. A Rózsadomb Autó nem márkakereskedő, kívánságra bármilyen autót beszereznek. Ha a vevőnek nincs extra kívánsága, akkor akár egy hét alatt hozzá lehet jutni az új járműhöz. Az ebben a kategóriában megszokott limitált gyártási darabszám ellenére a gyorsaságot az ügyvezető azzal indokolta, hogy jó külföldi kapcsolatokkal rendelkeznek. A márkakereskedőtől megrendelt Ferrarira, típustól függően akár több mint egy évet is várni kell, de a Maserati slusszkulcsát is csak három-négy hónap múlva kaphatja meg a vevő. Szűcs elmondta, hogy az összes luxusmárka beszerezhető a márkaimportőrökön keresztül, de ezek szerinte nem jelentenek konkurenciát, mert a gyorsaság mellett árban is igyekeznek versenyezni. A presztízsautók iránti egyre nagyobb igényt Vérten Sándor, a Porsche Hungária kommunikációs igazgatója is megerősítette. Három éve – egyedi kérésre – itthon átadtak egy mintegy 70 millió forintos Lamborghini Murciélagót, s azóta folyamatosak a megkeresések. Évente néhány Lamborghinit és Bentleyt is értékesítenek. Ezekre az autókra természetesen garanciát is vállalnak, ez mindenképpen komoly versenyelőnyt jelent a szürkeimportból származó járművekkel szemben. A garanciát és az értékesítést az ausztriai Lamborghini- és Bentley-forgalmazón keresztül intézik, mert – mint megjegyezte – az eladott darabszám nem indokolja saját szalon üzemeltetését.

Még nem töltik be szerepüket a hazai tudásközpontok

A tudásközpontok meghonosítása lehet a magyar gazdaság kitörési pontja, mert ezek a központok fellendíthetik a hazai innovációs tevékenységet. A cél az, hogy a k+f-re fordított kiadás a GDP egy százalékáról 2013-ra a nemzeti össztermék 2,5 százalékára növekedjen – jelentette ki Egyed Géza, a gazdasági tárca szakállamtitkára egy szakkonferencián. Ehhez a megfelelő források is rendelkezésre állnak majd, ugyanis az uniós támogatásokból mintegy ezermilliárd forint a fejlesztési pólusok versenyképességének javítására, egyetemek, kutatási központok fejlesztésére jut – mondta Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos. Az országban jelenleg már 20 tudásközpont formálódik, részben a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) Pázmány Péter programjának köszönhetően. E centrumok még nem tudják betölteni azt a szerepet, mint Nyugat-Európában, egyelőre nem a gazdasági és tudományos élet motorjai, s még nem váltak egy-egy területen világszinten is elismert helyekké. Ráadásul a húsz központ soknak tűnik, mert Magyarországnak nincs annyi forrása, hogy minden területen a világ élvonalába tartozzon, ezért koncentrálni kellene a k+f pénzeket. Ezek nem is valódi tudásközpontok, hanem egy-egy egyetem köré szerveződött kutatóhelyek vagy egy szakterületen működő cégeket vonzó innovációs parkok – véli Fodor István, az Ericsson Magyarország elnöke. Gondot okoz, hogy a kutatóhelyek körül nincs meg a megfelelő ipar. Például Szegeden először le kell telepíteni azokat a vállalkozásokat, melyek fel tudják használni az ottani kutatási eredményeket – hangsúlyozta Dudits Dénes, a Szegedi Biológiai Központ főigazgatója. A szegedi Biopolisz már befektetőket keres ahhoz az ingatlanberuházáshoz, mely az akadémiai kutatóhely és a vállalkozások számára is megfelelő infrastruktúrát biztosítana. Rossz a magyar gazdaság szerkezete is, mert kevés az innovációra költő vállalkozás, hiszen a k+f pénzek közel felét 17 vállalat költi el. Boda Miklós, az NKTH elnöke a kutatóegyetemek hiányát emelte ki, mivel ezek köré kellene szervezni a technológiai cégeket. A 72 magyar felsőoktatási intézmény állami finanszírozása egyforma, de a teljesítmény alapján csak 6-8 nevezhető elitképzőnek, így ha ezek nem kapnak arányaiban több állami támogatást, akkor középtávon veszíthetnek versenyképességükből és elsorvadhatnak – mondta Hudecz Ferenc, az ELTE rektora. Az oktatásnak egyébként is kiemelt szerepe van a tudásközpontok működésében, mert magasan képzett szakemberek nélkül nem lehetnek életképesek.

Részmunkaidős menedék

Komplex ágazatok (könnyűipar, mezőgazdaság, kereskedelem) azok, ahol a nagyobb cégek is bejelentkeztek, mert nem tudják kigazdálkodni a magasabb járulékalap jelentette többletterhet – mondta a NAPI Gazdaságnak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára. Éppen ezért sok az a 84 ezer vállalkozás, amely jelezte, hogy nem tudja a minimálbér kétszerese után fizetni a járulékot. Elgondolkodtató lehet azoknak a cégeknek a száma is, amelyek fizetik a többletjárulékot, de a dolgozókat ennél alacsonyabb béren foglalkoztatják. Félő, hogy azok a vállalkozások, amelyek regisztráltatták magukat, a hatóságok ellenőrzéseinek célpontjába kerülhetnek és majd be kell bizonyítaniuk, miért nem képesek a magasabb bérterheket kifizetni. A VOSZ nem fogadja el azt a feltételezést, hogy minden vállalkozó törvényt sért. Ezért amiatt, hogy a kormány kétszeresére növeli a járulékalapot, valamint bevezeti az elvárt adó intézményét, az Alkotmánybírósághoz fordultak. Dávid szerint az sem tisztázott, hogy ezért milyen ellátást kap a munkavállaló. Az emelt járulék akár a bérnél magasabb táppénzre is jogosíthat, ami munkakerülésre ösztönöz, így rossz a munkaadóknak. A cégek választhatnak, hogyan csökkenthetik bérkiadásaikat, ami a feketemunkát növeli vagy olyan megoldásokra sarkall, mint a hivatalosan részmunkaidős, de valójában teljes munkaidős foglalkoztatás.