Komplex ágazatok (könnyűipar, mezőgazdaság, kereskedelem) azok, ahol a nagyobb cégek is bejelentkeztek, mert nem tudják kigazdálkodni a magasabb járulékalap jelentette többletterhet – mondta a NAPI Gazdaságnak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára. Éppen ezért sok az a 84 ezer vállalkozás, amely jelezte, hogy nem tudja a minimálbér kétszerese után fizetni a járulékot. Elgondolkodtató lehet azoknak a cégeknek a száma is, amelyek fizetik a többletjárulékot, de a dolgozókat ennél alacsonyabb béren foglalkoztatják. Félő, hogy azok a vállalkozások, amelyek regisztráltatták magukat, a hatóságok ellenőrzéseinek célpontjába kerülhetnek és majd be kell bizonyítaniuk, miért nem képesek a magasabb bérterheket kifizetni. A VOSZ nem fogadja el azt a feltételezést, hogy minden vállalkozó törvényt sért. Ezért amiatt, hogy a kormány kétszeresére növeli a járulékalapot, valamint bevezeti az elvárt adó intézményét, az Alkotmánybírósághoz fordultak. Dávid szerint az sem tisztázott, hogy ezért milyen ellátást kap a munkavállaló. Az emelt járulék akár a bérnél magasabb táppénzre is jogosíthat, ami munkakerülésre ösztönöz, így rossz a munkaadóknak. A cégek választhatnak, hogyan csökkenthetik bérkiadásaikat, ami a feketemunkát növeli vagy olyan megoldásokra sarkall, mint a hivatalosan részmunkaidős, de valójában teljes munkaidős foglalkoztatás.
Vajnai Lajos