A tudásközpontok meghonosítása lehet a magyar gazdaság kitörési pontja, mert ezek a központok fellendíthetik a hazai innovációs tevékenységet. A cél az, hogy a k+f-re fordított kiadás a GDP egy százalékáról 2013-ra a nemzeti össztermék 2,5 százalékára növekedjen – jelentette ki Egyed Géza, a gazdasági tárca szakállamtitkára egy szakkonferencián. Ehhez a megfelelő források is rendelkezésre állnak majd, ugyanis az uniós támogatásokból mintegy ezermilliárd forint a fejlesztési pólusok versenyképességének javítására, egyetemek, kutatási központok fejlesztésére jut – mondta Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos. Az országban jelenleg már 20 tudásközpont formálódik, részben a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) Pázmány Péter programjának köszönhetően. E centrumok még nem tudják betölteni azt a szerepet, mint Nyugat-Európában, egyelőre nem a gazdasági és tudományos élet motorjai, s még nem váltak egy-egy területen világszinten is elismert helyekké.
Ráadásul a húsz központ soknak tűnik, mert Magyarországnak nincs annyi forrása, hogy minden területen a világ élvonalába tartozzon, ezért koncentrálni kellene a k+f pénzeket. Ezek nem is valódi tudásközpontok, hanem egy-egy egyetem köré szerveződött kutatóhelyek vagy egy szakterületen működő cégeket vonzó innovációs parkok – véli Fodor István, az Ericsson Magyarország elnöke. Gondot okoz, hogy a kutatóhelyek körül nincs meg a megfelelő ipar. Például Szegeden először le kell telepíteni azokat a vállalkozásokat, melyek fel tudják használni az ottani kutatási eredményeket – hangsúlyozta Dudits Dénes, a Szegedi Biológiai Központ főigazgatója. A szegedi Biopolisz már befektetőket keres ahhoz az ingatlanberuházáshoz, mely az akadémiai kutatóhely és a vállalkozások számára is megfelelő infrastruktúrát biztosítana. Rossz a magyar gazdaság szerkezete is, mert kevés az innovációra költő vállalkozás, hiszen a k+f pénzek közel felét 17 vállalat költi el.
Boda Miklós, az NKTH elnöke a kutatóegyetemek hiányát emelte ki, mivel ezek köré kellene szervezni a technológiai cégeket. A 72 magyar felsőoktatási intézmény állami finanszírozása egyforma, de a teljesítmény alapján csak 6-8 nevezhető elitképzőnek, így ha ezek nem kapnak arányaiban több állami támogatást, akkor középtávon veszíthetnek versenyképességükből és elsorvadhatnak – mondta Hudecz Ferenc, az ELTE rektora. Az oktatásnak egyébként is kiemelt szerepe van a tudásközpontok működésében, mert magasan képzett szakemberek nélkül nem lehetnek életképesek.
Vajnai Lajos