BUX 132257.12 -0,17 %
OTP 41530 -0,31 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

A Top 10-be tart a magyar biotechnológia

2006. november 6. hétfő, 23:59

A következő néhány évben 50–100 millió euró is áramolhat a magyar biotechnológiai iparba, ezzel Magyarország továbbra is őrzi majd vezető szerepét a régióban. További cél, hogy 2010-re Magyarország bekerüljön Európa tíz legjelentősebb biotech-országa közé – mondta el Duda Ernő, a Magyar Biotechnológiai Szövetség (MBSZ) elnöke. Jelenleg 170 körüli a biotechnológiához kapcsolódó területeken tevékenykedő cégek száma, míg szűken vett értelemben közel ötven vállalkozás működik az iparágban, ami imponáló növekedés a 2004-ben jegyzett 29 vállalkozáshoz képest – derül ki a PCA Capital Advisors tanácsadó cég és az MBSZ közös tanulmányából. Az előző két évben mindössze egyetlen – gyógyszerkutatással foglalkozó – társaság ment csődbe, ami nemzetközi összehasonlításban is nagyon jó eredmény. A legnagyobb siker a ComGenex januári felvásárlása volt, amikor az amerikai Albany Molecular Research 14 millió dollárt fizetett a legjelentősebb magyar biotechnológiai cégért, de rajta kívül is 4-5 olyan vállalkozás van, amelynek értéke 10 millió euró fölötti.
A magyarországi cégek főként humán biotechnológiával foglalkoznak, bár a hosszadalmas és költséges gyógyszerkutatások helyett inkább a gyógyszeriparnak nyújtott szolgáltatások dominálnak. Az agrár és a környezeti biotechnológia területén is van néhány sikerrel kecsegtető ötlet. Talán nem meglepő, hogy az iparág a főbb egyetemi központok köré csoportosul, a cégek 61 százaléka Budapesten, 19 százalékuk Szegeden telepedett le. Az újonnan alapított társaságok közül sok Debrecent választja székhelyéül, ugyanis az egyetem olyan inkubátorházat létesített, ahol a betelepülők alacsony bérleti díjat fizetnek és kedvezményesen használhatják az egyetem laborjait.
Az ágazat egyik problémája a megfelelő laboratóriumokkal ellátott ingatlanok hiánya. Budapesten az Országos Gyógyintézeti Központon belül csak 2008-ra készül el egy inkubátorház. A fejlődés másik gátja a kockázati tőkebefektetők hiánya, ezért gyakran előfordul, hogy a kutatóknak külföldön kell céget alapítaniuk. Duda szerint gondot okoz, hogy hiányoznak az olyan szakemberek, akik képesek lennének a biotechnológiai cégeket vezetni, ezért célszerű volna a külföldön dolgozó magyar szakembereket hazacsábítani.

Vajnai Lajos
Vajnai Lajos

Ez is érdekelhet