Vajnai Lajos

Sokan későn ébrednek

Egyelőre korai lennie bármiféle következtetést levonni arra vonatkozóan, hogy a járulékalap emelése hogyan hat a feketegazdaságra. Az viszont tudható, hogy az élőmunka költségeinek növekedésével járó intézkedések rontják a vállalkozások versenyképességét, kedvezőtlen hatással vannak a foglalkoztatottságra – nyilatkozta Wimmer István, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) főtitkára. A kormány intézkedései tovább bonyolítják az adórendszert, nőnek az adminisztrációs költségek, a változások évközbeni bevezetése pedig kiszámíthatatlanná teszi a gazdálkodást és súlyosan sérti a jogbiztonságot. Sok kisvállalkozás a szokatlan évközi adóváltozások miatt nincs tisztában azzal, hogy a minimálbér kétszerese után kellene járulékot fizetni. Érdekes lesz betekinteni azokba a statisztikai adatokba, amelyekből kiderül, hányan fizettek a korábbi szabályoknak megfelelően – tette hozzá a főtitkár. Wimmer szerint tagjaik többségét nem érinti ez a jogszabály (a könnyűipar és az építőipar kivételével), inkább az önfoglalkoztatókra hat hátrányosan és terheiket olyan mértékben növeli, hogy nehéz lesz kigazdálkodni.

A BKIK szerint a szakmai szervezetek is hibásak

Meglepte a gazdasági kamarákat, hogy mindössze 84 ezer vállalkozás kért mentességet a minimáljárulék fizetése alól – mondta lapunknak Vadász György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) általános alelnöke. Jó lenne, ha az országban mindössze ennyi vállalkozás lenne, de az országban 400 ezer veszteséges vállalat működik, Budapesten 200 ezer olyan cég van, amely alacsony jövedelemtermelő képessége miatt nem tudja kitermelni a magasabb járulékot. Sokan csak később fognak kétségbeesni, hogy nem tudják kigazdálkodni a magasabb terheket, ebben a szakmai szervezetek is hibásak, mert nem tudták időben felhívni a tagok figyelmét – véli Vadász, aki szerint tudomásul vették, hogy a kormány a konvergenciaprogramban felvázolt programot végrehajtja, de ennek következménye a gazdasági növekedés lassulása és a versenyképesség romlása. A vállalkozások egy részének nincs más lehetősége, mint a munkavállalóinak elküldése, majd feketén foglalkoztatása, ha életben szeretne maradni. A feketegazdaság tehát tovább nő, ami a kormány foglalkoztatásbővítő szándékával is ellentétes, de az intézkedések a feketén foglalkoztatottak problémáját sem kezelik. A cégeknek két és fél szűk esztendővel kell szembenézniük; ezalatt a piacaikat is elveszthetik, ezért sokan fognak csődbe jutni.

Újabb alaptőke-emelés a Credigennél

Korábbi veszteségeinek rendezése miatt újra alaptőkét emelt a Credigen Bank, így a társaság jegyzett tőkéje 2,4 milliárd forintra nőtt. A 400 millió forintos tőkeinjekcióra az előző év veszteségeinek kompenzációja miatt volt szükség: ugyanis a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (hpt.) szerint a hitelintézetek saját tőkéje nem lehet alacsonyabb a jegyzett tőke összegénél. A Crédit Agricole fogyasztási hitelezésre szakosodott leányvállalatának, a Sofinco S.A.-nak közvetlen tulajdonában lévő pénzintézet az elmúlt években többször is tőkeemelést, illetve tőkeleszállítást hajtott végre, mert a cég eddig veszteségesen működött. Legutóbb augusztusban 250 millió forintos tőkeemelést, majd ugyanilyen összegű tőkeleszállítást jelentett be. A bank új stratégiát alakított ki, hogy tevékenységét eredményessé tegye: idén 10 milliárd forintos hitelkihelyezés mellett nullszaldós eredményre, jövőre pedig már nyereségre számítanak. A Credigen tevékenységében továbbra is meghatározó áruhitelezés – ami a teljes kihelyezés kétharmadát teszi ki – ebben az évben 20 százalékkal bővülhet. Egyre nagyobb szerep jut a személyi kölcsönök értékesítésének, amelynek állománya idén megduplázódhat és elérheti a 3 milliárd forintot. A növekedés a hitelkártya-kibocsátásban is dinamikusan bővül, 2005 októbere óta több mint 15 ezer darab Visa-logóval ellátott kártyát dobtak piacra.

Kevés a gyorsan növekvő magyar cég

Összesen hét magyar cégnek sikerült bekerülnie a leggyorsabban növekvő közép-európai technológiai vállalatok közé, közülük a legjobban a CV Online-t is üzemeltető CVO Group teljesített, a társaság a tizedik helyet szerezte meg. A Deloitte által készített Technology Fast lista élén a lengyel Blue Media Sp. végzett, amely meghetvenszerezte árbevételét az elmúlt öt évben. Míg az összeállításban jól szerepeltek a cseh és lengyel vállalkozások, addig a magyar cégek szerény teljesítménye arra vezethető vissza, hogy Magyarországon már lezajlott az a növekedési boom, ami csak mostanában éri el a két másik piacot. A technológiai cégek számos kihívással voltak kénytelenek szembenézni, például a képzett munkaerő alkalmazása és megtartása az egyik legnagyobb feladat a technológiai vállalatok növekedésében – mondta Kígyós Zsuzsa, a Deloitte pénzügyi tanácsadás üzletágának igazgatója. Hasonlóan fontos, mennyire tud egy vállalat lépést tartani a piaccal, illetve milyen fejlett a cégnél a marketing és az infrastruktúra. A magyar piac csak követő lehet, mert mérethatékonyságot nem lehet elérni – vélekedett Kovács Zoltán, a Kirowski Zrt. vezérigazgatója. Jobb eredményt értek el a magyarok a feltörekvő cégek kategóriájában, a kilences listán öt magyar vállalat is található.

Energiapazarlók a közintézmények

A magyar ingatlanállomány fele hőtechnikai szempontból elavult és ez az arány a közintézményeknél még magasabb is lehet, bár pontos adatok nincsenek. Csak fűtés- és világítás-korszerűsítésre 70–100 milliárd forintot kellene költeni, hogy a húszéves vagy még régebbi eszközöket kicseréljék – mondta lapunknak Szadeczki János, a Caminus Energiaracionalizálási Szolgáltató és Fővállalkozó Zrt. vezérigazgatója. Hőszigeteléssel és az ablakok cseréjével is energiamegtakarítást lehetne elérni, korszerűsítésre azonban sem a központi költségvetésnek, sem az önkormányzatoknak nincs pénze. Egy-egy rekonstrukciótól eltekintve a középületek továbbra is korszerűtlenek, így használóik kénytelenek az egyre nagyobb energiaszámlát fizetni. Ez nem csekély összeg: becslések szerint az önkormányzatok energiaköltsége kiadásaik 10 százalékát teszi ki. Az energiahatékonyság 40 százalékos javításával évi 20–25 milliárd forintot lehetne megspórolni, sőt, a környezet terhelése is csökkenne, hiszen a megtakarítással kiválthatóvá válna egy közepes méretű szénerőmű. A gyakorlat azonban az, hogy a költségvetés inkább kompenzálja a növekvő energiaárakat, s a megszorítások miatt korszerűsítésre megint nem lesznek források. A legtöbbször azok a felmérések is hiányoznak, amelyek tiszta képet adhatnának az energiafelhasználás mértékéről, céljáról, indokoltságáról, költségeiről és jellemzőiről. A spórolásra jó lehetőség a szigetelő vakolatok, burkolatok felvitele. Ezeket elsősorban 30-as téglából épült házakhoz ajánlják, ahol egy ilyen vakolat felhordása után mintegy 20 százalékkal csökkenhet a ház fűtési költsége. Ez már csak azért is fontos, mert ma Magyarországon a lakások energetikai állapota katasztrofálisnak mondható – hangoztatták lapunkat a szigetelőanyagokat forgalmazó Knauf Insulation magyar leánycégénél (is). Egy, az azóta megszűnt Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal által elvégzett 2004-es felmérés szerint mindössze a lakásállomány 10 százaléka közelíti meg a hőszigetelés mai magyar normáit. Ennek következménye az is, hogy a teljes hazai energiaigényből az épületek többet használnak fel, mint az ipar vagy akár a közlekedés.

Luxuspiacon terjeszkedik az új lízingcég

Újabb céggel bővül a már eddig is sokszereplős magyar lízingpiac: megkezdte működését az Alpok–Adria régió több országában is jelen lévő osztrák Hypo Alpe-Adria magyarországi leányvállalata. A gépkocsi-finanszírozás területén már nincs növekedési potenciál, de a termelő gépek, az ingatlanok és a hajó, repülőgép, vasúti eszközök szegmense átlag feletti növekedést mutat majd a hazai piacon – mondta Kiss Zoltán, a Hypo Alpe-Adria Leasing Zrt. vezérigazgatója. A társaság ezért olyan részpiacokat keresett, ahol eddig a lízingcégek kevésbé voltak aktívak. Egyik ilyen kiemelt célpont azon magánügyfelek, akik magáncélra hajó, repülőgép, luxusingatlan, nagy értékű személyautó és egyéb luxuscikk finanszírozására keresnek megoldásokat 100 ezer és 10 millió euró értékben. A társaság nem standard termékeket kínál partnerei számára, hanem az adott ügyfél igényéhez igazítja a finanszírozási konstrukciót. A luxuscikk-finanszírozás mellett a közepes méretű vállalatok ingatlanfejlesztéseit és termelőeszköz-beszerzéseit is finanszírozzák 30 millió és 7,5 milliárd forint értékben. A társaság leginkább a tehetős ügyfelekre koncentrál, nem akar versenyezni a bankok tömegtermékeivel. Kiss elmondta, hogy az idén 10 milliárd, jövőre pedig 20 milliárd forint új kihelyezéssel számolnak.

Egyre több vállalkozás adja be a kulcsot

A megyei munkaügyi központok legfrissebb adatai szerint a kormányzati megszorító intézkedések hatása az elmúlt hónapban markánsan még nem volt érzékelhető. A lapunk által megkérdezett cégbíróságok viszont október eleji adataik alapján már arról számoltak be, hogy a kisvállalkozások száma, különösen az ország hátrányos helyzetű régióiban, folyamatosan csökken.

Módosították a bezenyei kaszinókomplexum szerződését

Hatályba lépett a Győr-Moson-Sopron megyei Bezenyén tervezett kaszinókomplexum koncessziós szerződése – közölte a Pénzügyminisztérium. A tárca még júniusban hirdette ki a Venetian Hungary Limited pályázatát győztesnek, így a cég szerezte meg a húszéves időtartamra szóló koncessziós jogot a legfeljebb öt játékkaszinóból álló egység üzemeltetésére. Az üzemeltető pedig kaszinónként több mint egymilliárd forint koncessziós díj megfizetését vállalta. A Venetian még a szerződés hatályba lépése előtt kérte a kontraktus módosítását, mert a tulajdonosok személyében változás történt, miközben a társaság neve is Eurovegas Hungaryre módosult. A módosított és hatályba lépett szerződés értelmében Bezenyén legkorábban egy év múlva, jövő novemberben kezdheti meg működését maximum öt, első kategóriába tartozó kaszinó. Eurovegas teljes költségét egyébként 400–460 millió euróra becsülik.

Az Euroconsulting nyert a Pólus pályázaton

A HitesyBaruczHollai Euroconsulting Kft. nyerte azt az európai uniós tárgyalásos közbeszerzési pályázatot, amelyet a fővárosi önkormányzat írt ki a Budapest Fejlesztési Pólus projekt előkészítésére – derül ki a Közbeszerzési Értesítőből. A pályázatra az Euroconsultingon kívül a Terra Studio–ISC–CHIC konzorcium és a APRI Tanácsadó Kft. nyújtott be ajánlatot. A nyertes a munkát 37,95 millió forintért vállalta, ami jóval alatta maradt az előzetesen becsült 54 millió forintos értéknek. A Euroconsultingnak november végéig kell elkészítenie a megvalósíthatósági tanulmányokat, ugyanis ezek alapján választják ki azokat a kulcsprojekteket, amelyeket a 2007–2013 közötti időszakban a Strukturális Alapokból, az EU 7. Kutatás-fejlesztési Keretprogram keretében és magyar pályázati forrásokból valósítanak meg Budapesten. A megbízásnak része a szükséges műszaki tervek, környezeti hatásvizsgálatok elkészítése és a lakossági és civil egyeztetések lebonyolítása. Jelenleg 11 olyan kulcsprojekt kidolgozása van folyamatban, amelyik előmozdíthatja Budapest gazdasági fejlődését. A Budapest Fejlesztési Pólus célja a tudásgazdaság és az innovációs kitörési pontok fejlesztése. A programok megvalósításával javulhat a vállalatok, szakmai szervezetek, kutató-fejlesztő bázisok és az oktatási-képzési intézmények együttműködése, amivel a térség növeli a gazdaság nemzetközi versenyképességét.