Normalizálódni látszik a helyzet az acélpiacon, s jövőre stabilizálódhatnak az árak. A harmadik negyedévben áresés volt tapasztalható, a jelenlegi áremelkedés ennek a korrekciója. Tardy Pál, a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés igazgatóhelyettese úgy véli, hogy a drágulás valamivel az előző években regisztrált átlagár fölött áll majd meg, az áremelkedés mértéke persze eltérően alakul az egyes termékkategóriákban.
A gyártók tavaly és 2005 első félévében, a növekvő alapanyagárak ellenére is rekordnyereséget könyvelhettek el, de most úgy tűnik, hogy véget ér az acélipar aranykora. Tardy szerint visszatérhetnek a piacot jellemző 2-3 éves ciklusok. A korábbi áremelkedést ugyanis elsősorban a kínai igények robbanásszerű növekedése generálta, az ázsiai ország azonban kiépítette saját gyártókapacitását, mára nettó exportőrré vált, s a piacot újra acéltöbblet jellemzi. A magyarországi árakat is döntően a világpiaciak határozzák meg, az idei átlagárak az első félévben magasabbak voltak, mint tavaly. A hazai acélgyártók így idén is jó évet zárhatnak, annak ellenére, hogy a vasérc ára 70-80 százalékkal emelkedett az év során. Míg az Európai Unióban lényegében stagnált az acéltermelés, addig az újonnan csatlakozott államoknál 6–8 százalékos visszaesés volt tapasztalható, amit a FÁK-országokból érkező import felfutása okozott. A magyar gyártóknak elsősorban a betonacélok és a zártszelvények importja okoz gondot, hiszen ezek itthon is előállíthatók lennének. A magyar gyártók előnye az lehet, ha tovább növelik versenyképességüket, kihasználják a rugalmasságukat és a vevőkhöz való közelségüket – mondta Tardy. Ami a keresleti oldalt illeti, Európában a magyar piac nőtt a legdinamikusabban az elmúlt években, de a telítődés miatt már az idén sem lehet gyorsuló bővülésre számítani.
Vajnai Lajos