Vajnai Lajos

Elviselhető volt az első nap

Megbecsülni sem tudják, milyen hatással lesz üzletmenetükre a nagykörúti villamosfelújítás, de a megkérdezett kereskedők nem aggódnak, bár óvatosan nyilatkoztak. Minden attól függ, mekkora lesz a fennakadás a körúti forgalomban – mondta a NAPI Gazdaságnak Walch Ottó, a Westend marketingigazgatója –, bár az üzletközpont esetében a metró leállítása sokkal nagyobb érvágást jelenthetne. A villamosok mint hirdetési felületek kiesése inkább gondot jelent, hiszen eredetileg egy májusi kampányukban hirdettek volna 4-es, 6-os vonalon. Budán, a Széna téri Mammut bevásárlóközpontban sem tartanak a vásárlói érdeklődés csökkenésétől: közel vannak a Moszkva téri csomóponthoz – mondják – , ezért a látogatók könnyen meg tudják közelíteni a kettős épületet. Az üzletek zömében azért az első napinál nagyobb fennakadásokra számítanak a következő hetekben, sok múlik azon – teszik hozzá –, hogy a BKV mennyire tudja a pótlást megszervezni. A vendéglátósoknak több félnivalójuk van, mert a zaj és a por miatt esetleg nem tudják kinyitni a teraszokat. A Szent István körúti Európa kávéházban elmondták: csak május elsejétől működik a teraszuk, reményeik szerint addigra a fejújítás nagyobb része befejeződik ezen a szakaszon. Problémát leginkább az áruszállítás okozhat – volt, ahol csak kérdésünk után kapcsoltak, hogy ez gond lehet. A Libri Szent István körúti Örkény István könyvesboltjának munkatársa szerint tegnap nem okozott problémát a könyvek kirakodása. Tegnap délelőtt amúgy egy átlagos napnál kevesebben utaztak a villamospótló buszokon, a Margit hídon autóval is gyorsan lehetett közlekedni. Úgy tűnik, az autósok komolyan vették az intelmeket: a megszokottnál több volt a gyalogos a Körút környékén, azaz akinek a közelben volt dolga, az vélhetően távolabb parkolt. Vajda Pál főpolgármester-helyettes sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott: „forgalomszervezésből a főpróba sikerült”. (Ehhez persze az is hozzájárult, hogy a problémás csomópontokban rendőrök irányították a forgalmat.) A Főtaxi diszpécser-szolgálatánál már nem látták ennyire rózsásnak a helyzetet: lapunknak úgy fogalmaztak, hogy reggel 7–9 között komoly dugóról számoltak be munkatársaik, azt követően azonban „elviselhetőre javult a helyzet”. A rendőrség rendkívül szigorúan jár el azokkal szemben, akik engedély nélkül hajtanak rá az ideiglenesen kialakított buszsávokra és a felújítás befejezéséig a szokásosnál több rendőr figyeli a forgalmat a Nagykörúton. Erre alighanem szükség lesz, mert a tegnapi kép csalóka: még tartott az iskolákban a tavaszi szünet, így az igazi „terheléses próba” ma következik.

Érdeklődés hiányában a betegszámla elmarad

Bár több mint egy éve a betegek kérésére a kórházaknak kötelező betegszámlát adniuk, ez csak az esetek 1-2 százalékában történik meg. A jelek szerint az embereket nem érdekli, mibe került kórházi tartózkodásuk.

Nemzetek és nemzetiségek

Kevés a román étterem A magyarországi románok meglehetősen nehéz helyzetből hoztak létre jól kiépítettnek mondható intézményrendszert. A közelmúltban 12 óvodában, 11 általános iskolában – ebből 5 önállóan román kisebbségi iskola – és egy középiskolában folyt román oktatás, közel 2000 gyerek számára. Az intézményi rendszer bázisai a kelet-magyarországi régió városaiban találhatók, s a letelepültek többsége is itt lakik – tájékoztatták lapunkat a Román Nagykövetség illetékesei. Ebből a szempontból a környék városai közül is kiemelkedik Gyula, ahol jelenleg székel a Magyarországi Román Ortodox Egyház püspöksége és a Magyarországi Románok Információs és Dokumentációs Központja, valamint itt található az egyetlen gimnázium is. A városban 2-3 helyen működik román specialitásokat kínáló étterem is. A fővárosban viszont közel sem ennyire jó a helyzet. A nagykövetség reményei szerint a gazdasági és kereskedelmi élet számottevő élénküléséhez – mikroszinten is – hozzájárul majd a Kolozsváron, idén március 10-én alakult Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara. A Magyarországon letelepedett, mintegy 40 ezerre becsült munkavállaló a nyelvismeret miatt könnyen integrálódott. Jelenleg körülbelül 20 ezer Magyarországra Romániából áttelepült nyugdíjas kap havi juttatást a magyar államtól, az 1961. évi kétoldalú egyezmény alapján.

Rekordvízszinttel tetőzik a Tisza

Hétfő hajnalban a Tisza Szegednél megdöntötte az 1970-es rekordot, átlépve a 960 centiméteres magasságot. A szakemberek kedd és csütörtök között 980 centiméternél várják a tetőzést, de nem elképzelhetetlen a 10 méteres vízszint sem, amely péntekig biztosan megmarad. A víz nem fog átbukni a gátakon – tíz és fél métert is elbírnak – a problémát az árhullám elhúzódása jelenti, mert a töltések átvizesednek. A védvonalak mellett megjelent a fakadó víz, egyelőre csak kis számban; Szeged belvárosában egy helyen az úttest alól tört fel, ezért a felső Tisza-part egy szakaszát lezárták. A városban nyugalom van, a partokon rengeteg az áradó folyóra kíváncsi nézelődő. Vasárnap óta már a katonaság is részt vesz a védekezésben, több százan pedig készenlétben állnak, szükség esetén bármikor bevethetők. A várostól északra, a nagyfai töltésszakaszon egy 2,5 kilométeres részen a töltés magasítását végzik, és több helyen is nyúlgátakat építenek Szentesnél és Csongrádnál is. Máshová homokot szállítanak, így egy nagyobb eső sem akadályozhatja a védekezést. Számos helyre csak helikopterrel szállítják a homokzsákokat, mert a nehézgépjárművek rongálnák a védvonalakat. Szolnoknál szintén kritikus a helyzet, itt az előrejelzettnél magasabban, 10 méter 10 centinél tetőzik a folyó. A város védelmén több ezren dolgoznak, magasítják a gátakat, mert azok csak tíz méterig bírják a terhelést. Pénteken árvízvédelmi veszélyhelyzetet hirdettek ki a Tisza Kisköre és országhatár közötti szakaszára, valamint több más érintett folyóra – így a Maros teljes magyar szakaszán, a Hármas-Körösön Mezőtúrtól a torkolatig, valamint a Zagyva torkolatánál. Szegeden más intézkedéseket is bevezettek: szombattól kezdve, este 8-tól reggel 6-ig a Tisza mindkét partján a gátak, védművek körzetében csak az árvízi védekezésben részt vevők tartózkodhatnak; a tilalmat megerősített rendőri és városőri szolgálat ellenőrzi. A tömegközlekedési eszközök szintén az egész városban ingyenesen vehetők igénybe, illetve tilos a pincékből a vizet szivattyúzni. A rendkívüli készültség azt jelenti, hogy ilyenkor már egy esetleges gátszakadás következményeinek csökkentésére szükséges technikai eszközöket is a helyszínre kell szállítani. Az áradó folyók vonalán 38-40 település 17 ezer lakója van közvetlen veszélyben, a katasztrófavédelem felkészült a lakosság esetleges kimenekítésére. Megkötötték a megállapodást mintegy 180 befogadó településsel, és készenlétben áll több mint ezer civil tulajdonban lévő gépjármű, 200 Volán-busz és 200 vasúti kocsi is, amely a lakosságot el tudja szállítani.

Tovább késik a gyógycentrum

A magyarországi kínaiakról még mindig sokaknak a piacon olcsó portékáját kínáló kereskedő jut eszébe. A valóságtól ez a sztereotípia nem áll túl messze, az országban megtelepedett kínaiak többsége a kereskedelemből tartja el magát, kevesebben vendéglátásból, szemben Nyugat-Európával vagy Észak-Amerikával, ahol az arányok éppen fordítottak. Az itt élő kolónia létszáma becslések alapján 20 ezer körüli. A kínaiak több mint fele Budapesten él, az Orczy tér környékén és a XIII. kerületben már vannak olyan társasházak, ahol többségében kínai családok laknak. Az importra alapozott kereskedelem annyira sikeres volt, hogy gyors anyagi felvirágozást hozott a kolóniának. 16 év alatt kialakult Magyarországon egy kínai üzletemberréteg, amely a kereskedelemnek ezt a részét a kezében tartja, a kínai tulajdonú cégek száma 4-5 ezer lehet. Magyarország kulcsfontosságú szerepét jelzi, hogy a térségben egyedül itt nyitott fiókot a Bank of China, Budapest pedig a kínai áruk kelet-európai elosztóközpontja lett. Ami az itt élők önszerveződését illeti: a szülőföldi szervezetek Kínában és külföldön is nagy hagyományokkal bírnak. Először a Magyarországi Kínaiak Egyesületét hozták létre, de túlpolitizáltsága miatt többen szakítottak vele, s más szervezeteket alapítottak, amelyek végül újra egyesültek. Jelenleg Peking anyagi támogatásával működik a Magyarországi Kínaiak Egyesülete és a Magyarországi Kínai Kereskedelmi és Iparkamara, de a támogatás mértékéről nem kaptunk információt. Az érdekvédelmi szervek és a magyar hatóságok közötti tárgyalások egyelőre nehézkesek. Nagy előrelépest jelentett, hogy tavaly ősszel elindulhatott a kínai két tannyelvű általános iskola, mely igény esetén középiskolai képzéssel bővíthető. Jelenleg kilenc, külön-külön ezer-kétezer példányban megjelenő kínai hetilap tájékoztatja nemcsak a magyarországi, de a szomszédos országokban élő olvasókat is. Még 2004-ben merült föl annak ötlete, hogy tradicionális gyógyászati oktató- és szolgáltatóközpontot hozzanak létre Budapesten. A megvalósítás késik, mert egyelőre nem találtak befektetőket a tervhez.

Információs rendszerrel a körbetartozások ellen

A Magyar Lakásépítők Országos Szövetsége (Malosz) is beszáll a körbetartozások ellen indított küzdelembe, ezért a napokban együttműködési megállapodást kötött az Eye Watch Global Network Kft.-vel. A megállapodás lényege, hogy a Malosz tagjai kedvezményes tarifával csatlakozhatnak a társaság által működtetett információs rendszerhez. Jelenleg a ki nem fizetett számlák alapján mintegy 700 milliárd forintot tesz ki a körbetartozások teljes állománya Magyarországon. Az építőiparban 150 milliárd forintra rúg a ki nem fizetett számlák összege, melynek 30 százalékáért az állam a felelős – mondta Tuba József, az Eye Watch ügyvezetője. A nem fizetés oka legtöbbször a rossz szerződés, a szerződés hiánya vagy a nem körültekintő munkavégzés – vélekedett Varjasné Székely Éva, a szövetség elnöke. A rendszerbe belépő cégek ki tudják szűrni a tisztességtelen társaságokat, ezzel tisztul és átláthatóvá válik a piac. Az Eye Watch Global jelenleg 34 ezer vállalkozás fizetési gyakorlatát teszi láthatóvá. A rendszerhez csatlakozottak kötelesek hetente frissíteni az adatokat – mely társaság mennyit nem fizetett ki nekik. A rendszerbe felvitt céget először értesítik arról, hogy amennyiben nem reagál, bekerülhet az adatbázisba. A tapasztalatok szerint az így felszólítottak 60 százaléka néhány napon belül kifizeti tartozását. A tagok a teljes tartozási láncot végig tudják követni, ami lehetővé teszi a professzionális kintlévőség-kezelést és a követelések faktorálását is. Több más szervezettel, a lízing-, a faktorszövetséggel és az Iposszal is szeretnének megállapodni egy hasonló adatbázis létrehozásáról. Ez már a második olyan megállapodás, amely az ingatlanpiaci és az építőipari cégek közötti körbetartozások felszámolását hivatott szolgálni. Egy hónappal ezelőtt az Építőipari Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) és az Opten Kft. írt alá megállapodást egy építőipari céginformációs adatbázisról, amely az ágazat rizikós vállalkozásait igyekszik kiszűrni (NAPI Gazdaság, 2006. március 9., 4. oldal). A rendszertől a szövetség azt várja, hogy csökken a szektorban a keresztbe tartozások mértéke. A megállapodás szerint az adatbázist az Opten kezeli, míg az ÉVOSZ tagjai kedvezményesen hozzáférhetnek a rendszerhez és egyben bővíthetik a listát. Jelenleg 15 ezer vállalkozás nyilvános adatai érhetőek el, ezek segítenek eligazodni a kockázatkezelésben és a kérdéses vállalkozások jogi helyzetében.

Támad a Tisza, a kormány veszélyhelyzetet hirdetett

Árvízvédelmi veszélyhelyzetet hirdettek ki péntek 13 órától a Tisza Kisköre és országhatár közötti szakaszán - jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.

Megoldódó energiagondok?

Májusban zöld utat kap a kísérleti fúziós szupererőmű, miután Brüsszelben a kutatásban részt vevő országok, az Európai Unió, az Egyesült Államok, Kína, Japán, Oroszország, Dél-Korea és India képviselői aláírják a beruházást elindító nemzetközi egyezményt. Az erőmű, az ITER (International Thermonuclear Experimental Reactor) helyszínéről már tavaly döntöttek: a dél-franciaországi Cadarache-re esett a választás, amely a francia nukleáris kutatás egyik központja. A reaktor tényleges kivitelezését 2008-ben kezdik el, de az engedélyeztetés már a nyáron elindulhat, 2016-ban pedig már az első próbaüzemet is elvégezhetik. Amennyiben az ITER sikeres lesz, a következő fázisban már az ipari méretekben is energiát termelő erőmű, a DEMO is felépülhet, ennek várható időpontját 2025 és 2035 közé teszik a szakértők, bár sokan inkább a század végére valószínűsítik a Nap energiájának megszelídítését. Az óriásberuházás 4,7 milliárd euróba kerül, ezzel a Nemzetközi Űrállomás után a második legdrágább tudományos projekt lesz. A költségek 45,4 százalékát az Európai Unió állja, a többit a másik hat állam adja össze. A reaktor 500 megawatt villamos energia termelésére lesz képes a fúzió 400 másodperce alatt, ennek ellenére mégsem lesz nettó áramtermelő, hiszen a fúziós működés fenntartásához folyamatosan 120 megawatt teljesítményre van szükség, a reakció beindítása pedig néhány tíz másodperces 500 megawattos lökést igényel. Éppen ezért az ITER-t rákötik a francia villamos művek, az EdF hálózatára is. A fúziós erőmű elvét már évtizedekkel ezelőtt kidolgozták. Lényege, hogy a hagyományos atomerőművel ellentétben nem atommagok hasításával – fissziójával –, hanem egyesítésével termel hatalmas mennyiségű energiát. Az atommagok egyesülése a természetben a csillagokban zajlik, de jelenlegi ismereteink szerint a Földön, mesterséges körülmények között is előállítható a fúzió. Az erőmű alapanyaga a hidrogén két izotópja: a deutérium (nehézvíz), amely tengervízben bőségesen áll rendelkezésre és a trícium, amely terméskövekből nyerhető ki. A szabályozatlan fúziós energiafelszabadítást Teller Ede és csapata hidrogénbomba formájában már megvalósította, de az irányított fúzió iparszerű felhasználására optimista becslések szerint is legalább negyven-ötven évet várni kell. Ha az ITER gazdaságosan és sikeresen működne, egyetlen kilogrammnyi fűtőanyaga ugyanannyi energiát termelne, mint 10 millió kilogramm hagyományos (foszszilis) tüzelőanyag. Az ilyen erőmű sokkal tisztább lesz nemcsak a hagyományos, hanem az atomerőműveknél is, mert nincs károsanyag-kibocsátás, illetve mind az alapanyagok, mind pedig a keletkező végtermékek sokkal veszélytelenebbek az uránnál, a plutóniumnál vagy azok származékainál. Olyan környezetbarát energia lenne, amely hosszú távon és gazdaságosan képes az emberiség egyre növekvő energiaigényét kielégíteni. Egy ilyen erőmű megépítése rendkívül költséges, de minden eddig ismert technológiánál olcsóbban szolgáltatná az energiát. Mindez igen jól hangzik ugyan, de a fúziós reaktor megvalósítása előtt még hatalmas akadályok tornyosulnak. Ahhoz, hogy kontrollálni tudják a fúziót, a gázokat 100 millió Celsius fokra kell hevíteni, ami ötször magasabb a Nap belső hőmérsékleténél. Laboratóriumi körülmények között lehetetlen előállítani a csillagokban uralkodó viszonyokat. Az ehhez szükséges technikai feltételek megteremtése óriási kihívást jelent a tudósok számára. A százmillió fokos hőmérséklet ugyanis, amelyben a hidrogén és hélium plazma formájában lesz jelen, rendkívül nehezen állítható elő, és a plazma szabályozása, körülhatárolása is csak rendkívül drága – nióbium-ón szupravezetőket tartalmazó – berendezésekkel lehetséges. A tervek szerint a plazmát mágneses mező segítségével tartanák egyben, viszont a jelenlegi anyagismereteink szerint nincs olyan anyag, amely kibírná a folyamatos és rendkívül erős sugárzást, így eddig csak néhány tizedmásodpercig sikerült fenntartaniuk a fúziót. Bár még mindig ez a megoldás tűnik a legkecsegtetőbbnek, ugyanis ezzel a technológiával sikerült a legtöbb energiát előállítani. Az Európai Unió Oxford közelében lévő culhalmi kísérleti reaktorában (JET) 1997-ben fél másodpercre már sikerült 16,1 megawatt energiát kinyerni, igaz, ehhez 25 megawatt villamos energiát használtak fel. Az amerikai Berkeley Egyetemen viszont más módszerrel kísérleteznek: lézernyalábokkal nyomják össze és hevítik fel a lefagyasztott üzemanyagcseppeket, itt az energia-felszabadulás robbanásszerűen megy végbe. Az ITER sikeres működésében azonban nem mindenki bízik, a kétkedők között van például Edouard Brézin, a Francia Tudományos Akadémia elnöke és a nagyhírű École Normale Supérieur elméletifizika-laboratóriumának professzora. Szerinte túl optimisták azok, akik úgy gondolják, hogy a fúziós energia ötven éven belül eljuthat az iparszerű termelés szintjére. A reaktort sokan csak presztízsberuházásnak tartják, amely más kutatásoktól vonja el a pénzt, amelyek esetleg már rövid távon is kielégíthetnék a növekvő szükségleteket.

Borrendbemutatók a Mezőgazdasági Múzeumban

A magyar borkultúra, szőlőművelés és borászat emlékeinek bemutatása kiemelt feladata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak, ezért is indította el 2004-ben a hazai borrendeket bemutató sorozatát. Legutóbb az Első Magyar Borbarát Hölgyek Egyesületéből 1996-ban alakult Lórántffy Zsuzsanna Borrendet ismerhették meg az érdeklődők a Vajdahunyad vára dísztermében. A hölgyek a rend díszruhájában jelentek meg, amely a XVII. század közepén viselt nagypolgárasszonyi ruhák hiteles mása. Bencze Katalin nagymester bemutatta a rend tevékenységét, majd kóstolót tartottak zászlós boraikból: a Polgár Pincészet villányi aranyhársából, a Brillant Holding Villa Stephen hajósi merlot-jából és a Sajgó Pincészet 5 puttonyos tokaji aszújából. Az idén még a budafoki Ordo Vini Venatorum, az első európai Vadász Borrend és az esztergomi Ister Granum Regionis Nemzetközi Borlovagrend is bemutatkozik a Mezőgazdasági Múzeumban. Európa országaiban már a középkorban alakultak bor(lovag)rendeknek nevezett társaságok, amelyek a bor kultuszának, egy-egy borvidék hagyományainak ápolását tűzték ki célul, mindezt a lovagi erények gyakorlásával: hűséggel, odaadással és mértékletességgel. Magyarországon az első borrend 1976-ban alakult meg Baján, Pax Corporis néven, majd hazánk 1978-ban csatlakozott a Bacchusi Borrendek Nemzetközi Szövetségéhez. Ma már 42 borrend működik az országban, amelyek célja egy-egy borvidék, termőhely, illetve bor hírnevének, minőségének védelme, emelése, de a minőségvédelemben, a technológia fejlesztésében és a marketingben is szerepet kapnak. Minden borrend sajátos díszes öltözékkel, lánccal, emblémával, címerrel és zászlóval rendelkezik. Külsőségeikben a középkori lovagrendi hagyományokra támaszkodnak, legendájukat, ceremóniájukat az általuk képviselt borvidék történelmi kulturális szokásai, néprajzi és szakmai hagyományai alapján alakítják ki.