A magyar borkultúra, szőlőművelés és borászat emlékeinek bemutatása kiemelt feladata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak, ezért is indította el 2004-ben a hazai borrendeket bemutató sorozatát. Legutóbb az Első Magyar Borbarát Hölgyek Egyesületéből 1996-ban alakult Lórántffy Zsuzsanna Borrendet ismerhették meg az érdeklődők a Vajdahunyad vára dísztermében. A hölgyek a rend díszruhájában jelentek meg, amely a XVII. század közepén viselt nagypolgárasszonyi ruhák hiteles mása. Bencze Katalin nagymester bemutatta a rend tevékenységét, majd kóstolót tartottak zászlós boraikból: a Polgár Pincészet villányi aranyhársából, a Brillant Holding Villa Stephen hajósi merlot-jából és a Sajgó Pincészet 5 puttonyos tokaji aszújából. Az idén még a budafoki Ordo Vini Venatorum, az első európai Vadász Borrend és az esztergomi Ister Granum Regionis Nemzetközi Borlovagrend is bemutatkozik a Mezőgazdasági Múzeumban.
Európa országaiban már a középkorban alakultak bor(lovag)rendeknek nevezett társaságok, amelyek a bor kultuszának, egy-egy borvidék hagyományainak ápolását tűzték ki célul, mindezt a lovagi erények gyakorlásával: hűséggel, odaadással és mértékletességgel. Magyarországon az első borrend 1976-ban alakult meg Baján, Pax Corporis néven, majd hazánk 1978-ban csatlakozott a Bacchusi Borrendek Nemzetközi Szövetségéhez. Ma már 42 borrend működik az országban, amelyek célja egy-egy borvidék, termőhely, illetve bor hírnevének, minőségének védelme, emelése, de a minőségvédelemben, a technológia fejlesztésében és a marketingben is szerepet kapnak. Minden borrend sajátos díszes öltözékkel, lánccal, emblémával, címerrel és zászlóval rendelkezik. Külsőségeikben a középkori lovagrendi hagyományokra támaszkodnak, legendájukat, ceremóniájukat az általuk képviselt borvidék történelmi kulturális szokásai, néprajzi és szakmai hagyományai alapján alakítják ki.
Vajnai Lajos