Vajnai Lajos

Egyre népszerűbb a turisták körében

Növekszik Hódmezővásárhely mint turisztikai célpont népszerűsége – a KSH adataiból és a helyi turisztikai szakértők tapasztalataiból egyaránt ez olvasható ki. A város iránti érdeklődés a napokban a legmodernebbnek tartott magyar múzeum megnyitásának köszönhetően ugrott meg.

Kevesen gondolnak a nyugdíjas évekre

Riasztó a magyar lakosság tájékozatlansága a nyugdíjrendszerről, az öngondoskodás hiánya is aggodalomra ad okot – derül ki a Generali-Providencia Zrt. megbízásából a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet által készített felmérésből. A 60 évnél fiatalabbak több mint fele még nem gondolkodott el azon, hogy nyugdíjas korában miből fog megélni, s csupán harmaduk készül valóban az öregkorára, közülük legtöbben a biztosításalapú öngondoskodási formát választják – mondta Karácsony Gergely, a Medián kutatásvezetője. Sokan egyáltalán nincsenek tisztában a különböző előtakarékossági és öngondoskodási lehetőségekkel, a lakosság közel fele hallott már az önkéntes nyugdíjpénztárakról, az egyéb pénzügyi lehetőségek spontán ismertsége azonban minimális.

Alacsony foglalkoztatottság, kevés munkahely

Pangás jellemzi Hódmezővásárhely álláspiacát, a diplomásoknak gyakorlatilag nagyon nehéz vagy lehetetlen állást találniuk, ezért egyre fokozódó ütemben inkább elhagyják a várost. Szakmunkásokra (hegesztőkre, lakatosokra, kőművesekre és asztalosokra) lenne kereslet, de belőlük hiány mutatkozik. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint Hódmezővásárhelyen a munkanélküliségi ráta jelenleg 9 százalékos, ami 2,5 százalékpontos csökkenést jelent az előző évihez képest. Csongrád megyében összesen 18,2 ezer álláskeresőt tartanak nyilván, ebből Hódmezővásárhelyen 2763-at. Az 1990-es évek gazdasági változásai a foglalkoztatottak számának drasztikus csökkenésében is megmutatkoztak, jelentősen emelkedett az inaktívak és a munkanélküliek száma, jó részük soha nem tudott visszatérni a munkaerőpiacra, leginkább mezőgazdasági őstermeléssel foglalkozik. Jelenleg körülbelül 18 ezer foglalkoztatottat számlálnak a városban, de a helyzet ezzel együtt sem mondható rossznak, hiszen, a megyei átlaggal csaknem egyezően, 47 százalék a foglalkoztatási arány. Az elmúlt évtizedben a mezőgazdaság válsága, az ipari termelés visszaesése miatt a település munkaerőpiaca átrendeződött. Az ipar, az építőipar, de főként a mezőgazdaság jelentős létszámvesztést szenvedett el, miközben a szolgáltatási szektor megerősödött. Igaz ez Hódmezővásárhelyre is, ám a termelő ágazatok foglalkoztatásban betöltött szerepe itt még ma is kiemelkedően magas, ami jól tükröződik a város lakosságának foglalkoztatási szerkezetében. A megyei átlagot meghaladó a mezőgazdaságban, illetve az iparban, építőiparban dolgozók aránya, míg a tercier szektor 53 százalékos jelenléte a megyeihez képest szerénynek mondható. A gazdasági ágak átrendeződésével párhuzamosan a foglalkozási struktúra is módosult: az alacsonyabb iskolai végzettséget igénylő, általában fizikai foglalkozásúak aránya csökkent, míg a magasabban képzett, szellemi foglalkozásúaké fokozatosan nőtt.

Egy dinamikusan fejlődő megyei jogú város

Csongrád megye második legnagyobb települése még ma is őrzi mezővárosi jellegét. A megyei jogú városban az utóbbi években jelentős infrastrukturális beruházások történtek, ezt az Európa Tanács is elismerte.

Harmadával olcsóbb a geotermikus távfűtés

Távfűtésre Magyarországon egyedülálló geotermikus közműrendszert üzemeltet a Geohód Kft. 1998 óta. A hódmezővásárhelyi távhőrendszer a kutakból kinyert hévizet meleg vízként és fűtési célra is használja, ezzel négy lakótelep 3 ezer lakásának teljes fűtéséről és melegvíz-ellátásáról gondoskodik. A fűtési idényben 40 ezer gigajoule/év hőmennyiséggel segíti a fűtési rendszert, amely a lakótelepi lakások mellett több önkormányzati intézményt is kiszolgál, ezzel körülbelül 2 millió köbméter földgázt helyettesít. A rendszer megbízhatóan üzemel, nem kevés költséget takarít meg a városnak, a környezetbarát technológiának köszönhetően pedig csökkenti a környezeti ártalmakat. Egy gigajoule termál-hőenergia jelenleg harmadába – augusztustól negyedébe – kerül, mint ha ugyanezt gázzal állítanánk elő, egy köbméter termál-melegvíz termelésének költsége pedig a hagyományos módon, hideg vízből gázzal előállítottnak csupán ötödére rúg – ismertette a rendszer előnyeit Korunczi Mihály ügyvezető. A várost öt termálkút látja el, ebből három vize 1600–2300 méter mélységből származik, ezek szolgáltatják a távhőt, –5 Celsius-fokig nincs is szükség földgáz használatára. A kutakból kiszivattyúzott termálvíz hőcserélőkön keresztül melegíti a meleg víz és a fűtés szekunderköreit, az így lehűtött termálvíz egy része a strand és az uszoda medencéinek vizét adja. A kórház területén lévő kút vizét gyógyvízzé minősítették, az ebből kikerülő lehűtött víz a strand gyógymedencéjét táplálja. A medencék vizének hőmérsékletét az ivóvízhálózatból vett hideg vízzel szabályozzák. A több lépcsőben lehűtött termálvíz az uszoda légtechnikáját is kiszolgálja, itt semmilyen más fűtési rendszert nem alkalmaznak, sőt az uszoda fűtési rendszeréből kikerülő vizet télen a gépkocsiparkoló jégmentesítésére is használják. A felhasznált termálvíz elhelyezése számos környezeti problémát vet fel: egyrészt sok oldott ásványi sót tartalmaz, ezért a városi szennyvízhálózatba nem ereszthető be, másrészt a kutakból kiemelt nagy mennyiségű víz a talaj vízkészletét nagymértékben csökkenti. A felmerülő problémát a lehűtött víz visszasajtolásával oldják meg. Vásárhelyen már tervezik egy újabb termálkör (termelő-visszasajtoló kútpár és távvezeték-hálózat) kialakítását és hasonló rendszerek épülnek Kisteleken, Zalaegerszegen is. Ugyanezt tervezik Makón és Mórahalmon – az érdeklődés egyre nagyobb, már külföldi jelentkezők is vannak.

A Metripond már megszűnt, de a név még jól cseng

Néhány cég még mindig használja a Metripond nevet, de nekik semmi közük az egykor az egész KGST-piacot ellátó hódmezővásárhelyi gyárhoz. A márkanév eltűnt, de még mindig számos helyen találkozhatunk Metripond-mérlegekkel. A helyi vállalatok – amelyek nem a Metripond jogutódai – kézben tartják a magyarországi mérlegpiac nagyobb részét, a városban öt olyan cég van, amelynek árbevétele eléri az 500 millió forintot – mondta lapunknak Molnár János, a Metripond M93 Kft. ügyvezetője. A mérleg mára tucattermék lett, a Távol-Keleten hihetetlenül olcsón gyártják, így Magyarországon csak a speciális mérlegeket érdemes előállítani. A vásárhelyi társaságok is inkább kereskedelemmel foglalkoznak, az azonos profilú cégek egyelőre nem tudtak összefogni, hogy közös termelőbázist hozzanak létre. A Metripond elődje egy bécsi mérlegkészítő, Conrad Schember a budapesti Rottenbiller u. 12. szám alatt 1878-ban megnyitott műhelye, ahol tizedes, tolósúlyos, felső serpenyős és egyenlő karú mérlegeket gyártottak. Néhány évvel később az alapító két fiát is bevonta a Schember C. és Fiai Mérleggyárba, amely rövidesen az ország első számú mérleggyárává nőtte ki magát. 1885-ben az üzem neve Schember C. és Fiai első Magyar Hídmérleg és Gépgyárra változott, s 1888-ban az Andrássy út 1. alatt lerakatot nyitott az akkorra már császári és királyi udvari szállítói címet elnyert cég. A századfordulón már a Hungária út 83. szám alatt működő Schember C. és Fiai cs. és kir. udvari Hídmérleg- és Gépgyárat – amely ékszerész-, személy-, hús-, gabona-, juh-, vasúti híd- és helyhez kötött vagonmérlegeket készített – az ország vezető iparvállalatai között tartották számon. Az 1929–33-as gazdasági válság idején aztán több kisebb mérleggyárat is magába olvasztott. A Schember Magyar Mérleg- és Gépgyár 1937-ben rt.-vé alakult, s a negyvenes években már exportja is jelentős volt. Az államosítás után 1948-tól Mérleggyár Nemzeti Vállalatként működött, 1951-ben a vidéki ipartelepítési program keretében két hónap alatt Hódmezővásárhelyre, egy átalakított régi malomépületbe költöztették, s neve Mérleggyár, Hódmezővásárhelyre változott. 1958 után kezdték meg a súlyértékeket elektronikus jellel szolgáltató adagolómérleg-család és a korszerű darumérlegek fejlesztését. A hatvanas években már gyártottak például automatikus zsákoló-, közúti híd-, önműködő gabona- és függőpályamérlegeket, s állítottak elő betongyári mérlegrendszert is. Az úgynevezett elektronikus mérlegek gyártására 1969-ben Fehérgyarmaton új csarnokot építettek. Az időközben Metripond Mérleggyárra átkeresztelt vállalat bekapcsolódott a KGST-integrációba is, s Közép-Európa legnagyobb mérleggyárává fejlődött. A rendszerváltás után piacait szinte teljes egészében elvesztette, ekkor már a mérlegek minősége is rossz volt, a vállalat fizetésképtelenné vált, 1992-ben csődöt jelentett, majd 1993-ban felszámolási eljárás indult ellene. Még 1991-ben vegyesvállalatot hozott létre a német Pfister mérleggyárral, Metripond-Pfister Kft. néven. A társulás sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a céget 1993-ban felszámolták, a dolgozók egy része pedig önállóan próbálta meg folytatni a korábbi hagyományokat.

Jövőre már teljes lesz az e-ügyintézés

Jól halad Hódmezővásárhely az elektronikus közigazgatási rendszer kiépítésével, a beruházások első üteme március végéig befejeződött. Lehetővé vált a helyi adók online bevallása, valamint az ügyintézéshez szükséges dokumentumok letöltése, míg a december végéig befejeződő második ütem után a város lakói és a vállalkozók minden ügytípust elektronikus úton intézhetnek, valamint követhetik az ügyek előrehaladását és az elkészült határozatokat elektronikusan aláírt dokumentum formájában is kézhez vehetik. A rendszert ma még főként könyvelők használják, akik elégedettek az ügyintézés ezen módjával, a polgármesteri hivatalba is sokan már a le- és kitöltött papírokkal térnek be – mondta a NAPI Gazdaságnak Zakar Péter, az önkormányzat projektért felelős munkatársa. Az elektronikus rendszer bevezetésével a hagyományos, papíralapú ügyintézést úgy alakítják át, hogy az ügyintézés menete mindkét esetben azonos legyen, ezért a beérkező papírokat minden esetben digitalizálják és házon belül már így dolgozzák fel azokat. A rendszer teljes kiépülése után várhatóan javul a szolgáltatás színvonala, gyorsul az ügyintézés és a költségek is csökkennek. Már augusztusban elkezdődik a hivatal dolgozóinak felkészítése, hogy januári indulásakor az ügyintézés teljesen zavartalan legyen. Az elektronikus közigazgatás kiépítéséhez kapcsolódóan és ehhez szorosan integrálva befejeződik a térinformatikai rendszer kiépítése. Egy digitális alaptérkép már elérhető a város honlapján, de a szolgáltatások köre tovább bővül egészségügyi, demográfiai, közmű-nyilvántartási térképpel is. Ezek az információk segíthetik a vállalkozókat abban, hol érdemes letelepülni. A térinformatikai rendszer a házon belüli ügyintézést is gyorsíthatja, ugyanis helyrajzi szám alapján kikereshetők a szükséges információk.

Megegyeztek a SZOT-szálló ügyében

Megállapodást kötött a Rózsadombon az egykori SZOT-szálló átépítését végző Pro-Hill Kft. és a Budapest Világörökségért Alapítvány, így tovább folytatódhat az Excelsior Budapest Spa építése. A kivitelező elállt eredeti tervétől, hogy tízemeletesre magasítsa az épület, maradtak az eredeti, nyolcemeletes magasságnál. A beruházónak milliárdos veszteséget okoz a változtatás – mondta tegnap Gyarmati Zoltán, a Pro-Hill ügyvezető igazgatója. Szerinte a cégük jogszerűen szerezte meg az építési engedélyt, de a beruházás érdekében hajlandók voltak a kompromisszumra. A fejlesztés előtt így megnyílt az út, s bár még nincs érvényes építési engedélyük, de mivel nem számítanak további akadályokra, ezért mihamarabb folytatják a lakások értékesítését. A budapesti városképet régóta csúfító torzó helyén már jövőre átadhatják a lakóépületet, amelyben üzletek, éttermek, kávézók és wellness-szolgáltatás is helyet kap.

Vállalati vélemények

Alfa Trans Kft. Jóbi István, a fuvarszervezéssel és szállítmányozással foglalkozó Alfa Trans Kft. gazdasági igazgatója szerint az újabb üzemanyagár-emelést drasztikus belső megszorítások nélkül már nem tudják kigazdálkodni. Idén eddig négyszer dolgozták át üzleti tervüket, a napokban fogtak hozzá az újabbhoz. Ebben már járművek eladása, létszámleépítés, ingatlanértékesítés is szerepel, sőt várhatóan olyan, szerény nyereséget hozó szerződések felülvizsgálata, illetve felbontása is, amelyeket évekkel ezelőtt kötöttek. Nemcsak az üzemanyag folyamatos drágulása okoz gondot, hanem a mára kialakult gazdasági környezet is. Árat emelni a nagy konkurencia miatt korábban se nagyon lehetett, a jelenlegi egyre szűkülő kereslet miatt pedig lehetetlen.