Vajnai Lajos

Számlát vehetett volna a revizor

Az árusok 80 százaléka még mindig nem ad számlát a józsefvárosi piacon – derült ki az APEH és a VPOP közös ellenőrzésén. Ezen a piacon különösen rossz az adózási fegyelem, más hasonló helyeken ugyanis az ellenőrzések 60 százalékánál találtak szabálytalanságot. Ráadásul a Józsefvárosban az inkognitóban vásárló revizoroknak számlát is felkínáltak pénzért – mondta Nagy József, az APEH főosztályvezetője. A július 20–29-e között végrehajtott akcióban az ellenőrök a nyugta- és számlaadási kötelezettség elmulasztása mellett az áruk eredetét és a foglalkoztatás szabályszerűségét is ellenőrizték, összesen hatmillió forintos mulasztási bírságot szabtak ki. Az akció során mintegy 22 millió forint értékű hamis ruházati terméket, napszemüveget, elektromos sokkolókat, viperákat, vb-logós focilabdát és mobiltelefon-tokokat foglaltak le – mondta Sipos Jenő VPOP-szóvivő. A józsefvárosi piacot a Komondor Kft. üzemelteti, a terület pedig a MÁV tulajdona. Még 2004-ben úgy tűnt, hogy a piac végleg megszűnik, mert a vasúttársaság komoly ingatlanfejlesztésbe kezd a területen (NAPI Gazdaság, 2004. február 5. 4. oldal); a szükséges rendezési tervek kidolgozása azonban elhúzódik, ezért a MÁV vezetése a fennálló bérleti szerződés meghosszabbítása mellett döntött, hogy a fejlesztések megkezdéséig hátralévő időszakban se essen el az ingatlan-bérbeadásból származó bevételektől.

Megéri kitelepülni a Szigetre

A vendéglátó-ipari, kereskedelmi, szórakoztatóipari és egyéb cégek többsége visszajár a Szigetre, a megkérdezett vállalkozók szerint üzletileg megéri ott lenni Magyarország legnagyobb fesztiválján. Érdemes vállalni a kitelepülés költségeit, mert nagyon jól lehet keresni – mondta a NAPI Gazdaságnak név nélkül az egyik cég ügyvezetője. Az egyhetes kiköltözés legalább ötmillió forintba kerül, ebben benne vannak a munkabérek és a Sziget Kft.-nek fizetett díj is – az utóbbi mértéke üzleti titok. A szervezők is szívesebben dolgoznak együtt a már bizonyított cégekkel, a kiválasztás majdnem 70 szempont alapján történik – tájékoztatták lapunkat a Sziget Irodában. A profit mellett a megjelenés marketingértéke is magas – véli Robotka Gábor, a Pepe borbár tulajdonosa, aki az idén először működtet vendéglátóhelyet a Szigeten. A közönség egyre igényesebb, így a sör mellett talán a jó magyar borra is vevő lesz – tette hozzá. A szórakozóhelyek ismertségüket is növelik a jelenlétükkel, a látogatók később visszatérnek hozzájuk. Úgy érezzük, egy egyetemi klubnak jelen kell lennie az egyetemistákat nagy számban megmozgató rendezvényen, mert emeli az imázsunkat – nyilatkozta Bács Zoltán, a Lovardát üzemeltető Debrecen Campus Kht. vezetője. A Lovarda a felszerelést és a munkaerőt is Debrecenből szállítja, ami pluszköltség, de még így is kifizetődő a jelenlét. A Tesco két „szigetmarketet” nyit, speciális árukészlettel – az üzleti szempontokat ez esetben megelőzi, hogy a kitelepüléssel egy új vásárlóréteget, a fiatalokat tudják elérni.

„A tavalyi nézőszámra számítunk”

– Alig több mint egy hét van hátra a Sziget kezdetéig. Hogy áll a jegyértékesítés? – A tavalyihoz hasonlóan: külföldön már 13 ezer hetijegy elkelt, a hazai értékesítés is jól alakul, bár erről friss számokat nem tudok mondani, olyan 20 ezer körül lehet. A legnagyobb külföldi piacunkon, Németországban az eladások elmaradnak a korábbi évekhez képest, valószínűleg a futball-vb miatt jönnek kevesebben. Nyugat-Európa más országaiban viszont 30 százalékkal megnőtt az eladott jegyek száma, de ez a növekedés csak nehezen tudja ellensúlyozni a német piac csökkenését. A kiadott 25 ezer ottalvós hetijegyet biztosan értékesíteni tudjuk. Már a napijegyek is kaphatók, de elővételben a látogatók mindössze 10 százaléka veszi meg. – Az idén először lehet kapni hazamenős hetijegyet. Mennyire népszerű? – Arra számítottunk, hogy a kétféle hetijegy miatt több jegy fogy majd. Összesen 15 ezer hazamenős jegyet terveztünk értékesíteni, de már most látszik, hogy ez biztosan nem jön össze, eddig ugyanis 6500 kelt el. Pedig a statisztikák alapján a magyarok fele, a külföldiek öt százaléka máshol alszik. – A Forma–1 közelsége hozhat-e látogatókat a fesztiválnak? – Nem valószínű. A korábbi években, amikor a két rendezvény közel volt egymáshoz, az utazási irodák próbálkoztak azzal, hogy csomagban értékesítik a jegyeket, de ezek az akciók nem hozták a várt eredményeket. A két esemény ugyanis eltérő közönséget vonz. – Hány látogatóra számítanak az idén? – Ha az időjárás is kegyes lesz, akkor szeretnénk megismételni a tavalyi 385 ezres nézőszámot. Az előkészületek jól haladnak, nincs semmi akadálya annak, hogy augusztus 9-étől a látogatók jól érezzék magukat.

Kockázatot jelentenek a devizahitelek (teljes)

A devizában történő eladósodás jelenti a legnagyobb kockázatot a magyar bankrendszernek, miközben a hitelintézetek kilátásai stabilak – vélik a Standard & Poor’s (S&P) elemzői.

Közös biodízelüzemet épít a Mol és a Rossi

A Mol biodízeltenderén győztes Rossi Biofuel Zrt. Komáromban építi fel Magyarország legnagyobb, évi 150 ezer tonna biodízel előállítására alkalmas üzemét. A 75 százalékban az osztrák Rossi Beteiligungs GmbH, 25 százalékban a Mol tulajdonában lévő új cég öt éven keresztül 120 ezer tonna biodízel-komponenst szállít a magyar olajcégnek, 30 ezer tonnát pedig külföldön értékesít – közölte tegnap Thernesz Artúr, a Mol fejlesztési igazgatója. A 30-40 millió euróból megvalósuló gyár 2007 októberében kezdi meg a próbaüzemét, így a tervek szerint 2008. január elsejétől már kapható lesz a 4,4 százalékos biokomponens-tartalmú gázolaj. Az üzem repce-, napraforgó- és használt sütőolajat, szükség esetén állati zsiradékot használ fel. A cég már 45 ezer tonna repce és napraforgó szállítására leszerződött, de a szükséges mennyiség többi részét is hazai termelőktől szeretnék beszerezni, amire minden remény megvan – mondta lapunknak Hegedűs Dezsőné, a Rossi Biofuel Zrt. vezérigazgatója. A beruházásnál az olajiparban jónak mondható 5–7 év megtérüléssel számolnak. A Mol teljes biodízel-komponens-igénye évi 200 ezer tonna. A Rossi Biofuel mellett további 40 ezer tonna biodízelt vásárol majd négy magyar cégtől: a bábolnai Ökoline Kft.-től, a kunhegyesi Közép-Tisza Mezőgazdasági Rt.-től, a gyöngyösoroszi Envirocomplex Kft.-től és a mátészalkai Inter-Tram Kft.-től. A szlovákai finomító 60 ezer tonnás igényét pedig Szlovákiából elégíti ki.

Kockázatot jelentő devizahitelek

A devizában történő eladósodás jelenti a legnagyobb kockázatot a magyar bankrendszernek, miközben a hitelintézetek kilátásai stabilak – vélik a Standard & Poor’s (S&P) elemzői. A lakossági ügyfeleknél lehet problémás a túlzott devizakitettség: az alacsony kamatok vonzóak ugyan, de a többség nincs tisztában a devizában felvett kölcsönök árfolyamkockázatával. A problémás hitelek arányát növeli, hogy a növekedési kényszer miatt a bankok egyre kedvezőbb feltételekkel és könnyen adnak kölcsönt, s a kis- és közepes vállalatok, illetve a lakosság a lehetőségei határán adósodik el. Az éleződő verseny miatt csökkennek a marzsok, de a magyar pénzintézetek profitkilátásai még így is nagyon biztatóak és hoszszabb távon is megmaradnak – mondta a NAPI Gazdaságnak Anette Ess, az S&P kelet-közép-európai régió pénzügyi vállalkozásaiért felelős munkatársa. Ess szerint a megszorítások sem veszélyeztetik a szektor helyzetét, bár rövid távon a hitelezés visszafogására kényszerülhetnek, hogy elkerüljék a bedőlt hitelek arányának túlzott megugrását. A magyarországi pénzügyi rendszer a legfejlettebb a régióban, növekedésnek azonban még mindig vannak tartalékai, mert mind a hitelek, mind a megtakarítások GDP-hez viszonyított aránya elmarad a nyugat-európai szintektől. A bővülés üteme azonban mérséklődik, elmarad más kelet-európai országokétól (Oroszország, Ukrajna), bár ott a bankosodás később indult be, s a szektor kockázata is jóval magasabb, ami a besorolásokban is megjelenik. Az S&P öt hazai hitelintézetet vizsgál, ebből négyet (CIB, K&H, MKB, OTP) külföldi befektetők kérésére, míg a Takarékbankot a cég saját megbízása alapján értékelik. Kedvező, hogy a legnagyobb bankok mögött erős külföldi tulajdonosok vannak, de az OTP-nél a külföldi terjeszkedés jelent kockázatot. Félő, hogy a hazai nagybank túlzott árat fizet egy-egy külföldi célpontért, illetve az egy időben zajló vásárlások likviditási gondokat okozhatnak.

Csődbe mehet a Ferencváros (teljes)

Komoly anyagi gondokkal kell szembenéznie a Ferencvárosnak, miután kedden a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) fellebbviteli licencadó bizottsága nem adta meg a csapatnak az élvonalbeli bajnokságban való induláshoz szükséges licencet.

Csődbe mehet a Ferencváros

Komoly anyagi gondokkal kell szembenéznie a Ferencvárosnak, miután kedden a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) fellebbviteli licencadó bizottsága nem adta meg a csapatnak az élvonalbeli bajnokságban való induláshoz szükséges licencet. A másodosztályban való indulás nemcsak presztízsveszteség (az FTC mindig az élvonalban szerepelt), hanem több száz millió forintos bevételkiesést okoz, a szponzorok a korábbi feltételek mellett már nem támogatnák a klubot, bár erről a tárgyalások még nem kezdődtek meg. A Ferencváros bírósághoz, az ügyészséghez és az UEFA-hoz fordul, hogy semmisítse meg a licencadó bizottság döntését – mondta a 100% Fradinak Petró László, a klub jogásza. A csapatot hamarosan felszámolhatják, mert fizetési gondjai vannak, közben adósságát megbecsülni sem lehet, 0,5-1 milliárd forintról beszélnek. A cégbírósági adatok alapján a labdarúgóklubot működtető társaságnak 340 millió forint tartozása volt 2004-ben, az évet pedig 182 millió forint veszteséggel zárta. A csapat már 2005-ben is csak úgy tudott indulni, hogy 238 millió forint hitelt vett fel, amit azóta sem tudott visszafizetni, igaz, a klubnak nincs lejárt tartozása, mert sikerült átütemezni azokat. A Fradi állami segítséget is remélt megmentéséhez, ezért a Kincstári Vagyoni Igazgatóság pályázatot írt ki az Üllői úti stadion és a hozzá tartozó 6 hektáros terület vagyonkezelői jogának értékesítésére. Az első pályázat eredménytelenül zárult, míg a másodikra csak a spanyol HI Gropo jelentkezett, az eredményhirdetésre augusztus 8-áig kell várni. Az FTC kereskedelmi jogaival rendelkező Fotex Nyrt.-nél nem kaptunk tájékoztatást, hogyan hathat ez forgalmukra. A Ferencváros nélkül a bajnokság sokkal kevesebbet ér és üzletileg kevésbé vonzó, mert ez az egyetlen magyar csapat, amely komoly szurkolótáborral rendelkezik, nézettséget és eladást tud produkálni – nyilatkozta lapunknak Dénes Ferenc, a sporttanácsadással foglalkozó Champions Consulting ügyvezetője. Szerinte ugyan rövid távon megnőhet a Fradi-meccsekre kilátogatók száma, ám a magyar kluboknál a bevétel kisebbik része származik a jegyekből.

Két év után felszámolják a Ruggeri cipőgyárat

A Fővárosi Bíróság az APEH kérelmére elrendelte a Ruggeri Hungária Cipőipari Termelő és Kereskedelmi Kft. felszámolását, és a Csabaholding Kft.-t jelölte ki felszámolónak – tudta meg a NAPI Gazdaság. A nyírbátori gyár már 2004 vége óta nem termel, de mivel az olasz ügyvezetők elhagyták Magyarországot, az adóhivatali fizetési felszólítást nem tudták kézbesíteni – mondta lapunknak Horváth Attila felszámolóbiztos. A hitelezők augusztus 29-éig jelenthetik be a céggel szembeni követeléseiket a felszámolónak. A Ruggeri bértartozása meghaladja a 200 millió forintot. A cipőgyárnak nincs saját ingatlana, mindössze néhány gépsor van a tulajdonában, amelyek értékesítéséből a bértartozásokat sem tudja kielégíteni a felszámoló, ehhez igénybe veszi majd a bérgarancia-alap segítségét. A cég fizetésképtelenségét az okozta, hogy a tulajdonos, Gino Ruggeri Olaszországban csődöt kért önmaga ellen, mivel úgy döntött, végleg befejezi a cipőgyártást, mert az olcsó importtal nem tudta felvenni a versenyt. Az anyacég hitelezőkkel folytatott egyezségének a nyírbátori gyár is részét képezte, ezalatt már visszatartották a magyar dolgozók bérét. Eközben a magyar üzem egyik olasz partnere, amelynek bérmunkában gyártott lábbeliket, a csőd hírére visszavonta a megrendelését. Sőt, minőségi kifogásokat is emelt a legyártott cipőkkel szemben, és ezekért sem fizetett. A Ruggeri 1993-ban telepedett le Nyírbátorban, ahol mintegy félmilliárd forintot fordított fejlesztésekre. Komoly tervei voltak: évi 350 ezer pár cipő gyártása, ezzel ez az üzem adta volna a cégcsoport árbevételének 80 százalékát, Olaszországban csak az exkluzív cipők és csizmák előállítása maradt volna. A Magyarországon gyártott lábbeliket 25–90 euróért tudták értékesíteni, többségüket külföldön: Olaszországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában, Németországban, de szállítottak az Egyesült Államokba és a Távol-Keletre is.