Pangás jellemzi Hódmezővásárhely álláspiacát, a diplomásoknak gyakorlatilag nagyon nehéz vagy lehetetlen állást találniuk, ezért egyre fokozódó ütemben inkább elhagyják a várost. Szakmunkásokra (hegesztőkre, lakatosokra, kőművesekre és asztalosokra) lenne kereslet, de belőlük hiány mutatkozik. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint Hódmezővásárhelyen a munkanélküliségi ráta jelenleg 9 százalékos, ami 2,5 százalékpontos csökkenést jelent az előző évihez képest. Csongrád megyében összesen 18,2 ezer álláskeresőt tartanak nyilván, ebből Hódmezővásárhelyen 2763-at. Az 1990-es évek gazdasági változásai a foglalkoztatottak számának drasztikus csökkenésében is megmutatkoztak, jelentősen emelkedett az inaktívak és a munkanélküliek száma, jó részük soha nem tudott visszatérni a munkaerőpiacra, leginkább mezőgazdasági őstermeléssel foglalkozik.
Jelenleg körülbelül 18 ezer foglalkoztatottat számlálnak a városban, de a helyzet ezzel együtt sem mondható rossznak, hiszen, a megyei átlaggal csaknem egyezően, 47 százalék a foglalkoztatási arány. Az elmúlt évtizedben a mezőgazdaság válsága, az ipari termelés visszaesése miatt a település munkaerőpiaca átrendeződött. Az ipar, az építőipar, de főként a mezőgazdaság jelentős létszámvesztést szenvedett el, miközben a szolgáltatási szektor megerősödött. Igaz ez Hódmezővásárhelyre is, ám a termelő ágazatok foglalkoztatásban betöltött szerepe itt még ma is kiemelkedően magas, ami jól tükröződik a város lakosságának foglalkoztatási szerkezetében.
A megyei átlagot meghaladó a mezőgazdaságban, illetve az iparban, építőiparban dolgozók aránya, míg a tercier szektor 53 százalékos jelenléte a megyeihez képest szerénynek mondható. A gazdasági ágak átrendeződésével párhuzamosan a foglalkozási struktúra is módosult: az alacsonyabb iskolai végzettséget igénylő, általában fizikai foglalkozásúak aránya csökkent, míg a magasabban képzett, szellemi foglalkozásúaké fokozatosan nőtt.
Vajnai Lajos