Vajnai Lajos

Egyre több a hátrányos helyzetű település

Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok (önhiki) 27,586 milliárd forint támogatást kapnak az idei első ütemben – áll a Pénzügyminisztérium közleményében. Összesen 1275 település jutott támogatáshoz, míg 31 önkormányzat igényét elutasította a Pénzügyminisztérium. A legtöbb támogatást, összesen 5,253 és 5,257 milliárd forintot Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései kapták, míg a Komárom-Esztergom megyeiek mindössze 177 millió forinthoz jutottak. A most kiosztott támogatások 7 százalékát teszik ki az önkormányzatok teljes, 400 milliárd forintos adóbevételeinek, vagyis nem csekély összegről van szó, ami a működés fenntartásához nélkülözhetetlen. A magyar önkormányzati rendszer hibáit mutatja, hogy a települések harmada ilyen támogatásra szorul – véli Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára. Át kellene tekinteni a feladatokat és a hatásköröket, a finanszírozást pedig ehhez kellene szabni. A megbukott reformok (nem kapták meg a szükséges kétharmados támogatást a parlamentben múlt hétfőn a regionális szint megerősítését, illetve az önkormányzati képviselők számát korlátozó javaslatok) ezt a célt is szolgálták volna, de a pénzügyi ösztönzők alkalmazásával – ha megfelelően alakítják ki azokat – hosszú távon hatékonyabb rendszer jöhet létre. Zongor szerint akkor sem lehet megkerülni a választ arra a kérdésre, hogy melyik feladatot hol lehet és érdemes ellátni.

Vélemények

Zsóry Hotel, Mezőkövesd Az energiaárak a szálloda költségeinek jelentős részét adják, ezért azok emelése komoly kiadásnövekedést okoz. Csak a 30 százalékkal emelkedő gázárak havi egymillió forinttal terhelik a szálloda büdzséjét – mondta Mezei József igazgató. Ehhez jönnek a növekvő adó- és járulékterhek, amelyek a tisztességes vállalkozóréteget tovább sarcolják, ezzel tovább erősítik a feketegazdaságot. A jövőben a vendégek még jobban meggondolják, hol és mennyiért töltik el szabadságukat, a kereslet visszaesik, ezért a teljes költségnövekedést nem tudják a vendégekre terhelni.

A kormány feles törvényekkel küzd tovább

A kormány továbbra is kitart az önkormányzati rendszer átalakítását célzó tervei mellett, dacára annak, hogy tegnap a parlamentben a kétharmados törvényeket nem támogatta az ellenzék – jelentette be Lamperth Mónika, aki szerint a változtatás így lassúbb, de egyértelmű lesz. Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter szerint több eszköze is van a kormányzatnak, ezzel együtt a részletekkel csak az októberi önkormányzati választások után állnak elő, így a – feles – törvénymódosításokról az őszi ülésszak második felében határozhat a parlament. Új konstrukció, a közjogi szerződés kidolgozását kezdi meg az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, hogy az állam ezzel szerződjön a régiókkal bizonyos feladatok ellátására – mondta Lamperth Mónika. Emellett a 2007-es költségvetésben pénzügyi és jogszabályi eszközökkel egyaránt tovább ösztönzik a kistérségi társulások létrejöttét. A választott regionális önkormányzatok megvalósítása egyelőre lelassul. A tervek szerint a jövőben az okmányirodák bázisán szolgáltató központok jönnek létre. A gyakorlati cél, hogy a közszolgáltatások – ide értve az áram-, a gáz- és a vízszolgáltatókat – egy helyen, teljeskörűen elérhetők legyenek. A jelenlegi tervezet pénzügyi kérdésként kezeli az önkormányzatokat, ami növeli a fenyegetettséget – mondta a NAPI Gazdaságnak Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. A pénzügyi eszközökkel történő kényszerítés rossz irányú folyamat, például még senki sem mutatta ki, hogy a kistérségi társulások mekkora megtakarításokat eredményeztek. A gazdasági ésszerűség már most is az összefogásra kényszeríti a településeket, a gazdasági kényszereket túlzottan nem kellene alkalmazni – véli Gyenesei István, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének társelnöke.

Több hibás bevallás várható

A könyvelőirodák adminisztrációs terhei összességében változatlanok maradnak, így a díjak év közben vélhetően nem emelkednek. A hibás bevallások száma viszont nőhet.

Felszámolják a Mészkő és Dolomitot

A Fejér Megyei Bíróság elrendelte a székesfehérvári, majd polgárdi székhellyel működő – s a Dunaferr-megrendelések kapcsán Orbán Győző cégeivel is vitába keveredő – Mészkő és Dolomit Kft. felszámolását – derül ki a Cégközlönyből. A céggel szemben a hitelezők augusztus 8-áig jelenthetik be követeléseiket. A kijelölt felszámoló, a Mátraholding Zrt. már felvette a kapcsolatot a céggel, de még nincs információja a társaság vagyonáról és tartozásáról – tudta meg a NAPI Gazdaság Pinka György felszámolóbiztostól. A Mészkő és Dolomit felszámolását az APEH kezdeményezte, mert a társaság 30 millió forint adótartozást halmozott fel – mondta lapunknak Zarándok János, a kft. tulajdonosa. Tájékoztatása szerint a cég 2002 óta nem végez semmilyen tevékenységet, és a szállítóinak sem tartozik. Azonban a megrendelői – a Dunaferr és autópálya-építő cégek – mintegy 460 millió forinttal tartoznak neki, és hiába kért méltányosságot, az adóhatóság nem engedte el köztartozásait. Felszámolás alatt van – 2004. január vége óta – a kft. tulajdonában lévő Mészkő és Dolomit Rt. is, amely szintén több tíz millió forintos adótartozást halmozott fel, és máig rendezetlen kőszállítási vitája van a megrendelőivel. Az rt. nem tudta a hitelezői igényeket teljesíteni, mert semmilyen vagyontárggyal nem rendelkezett, a működéshez szükséges eszközöket a kft.-től bérelte. (A cégek 2001 előtt évente átlagosan 250-300 ezer tonna mészkövet, dolomitot és homokot termeltek ki az aszófői, tóhelyi, strázsahegyi bányából és a sümeg-gerinci mészkőbányából, és csaknem háromszáz dolgozót foglalkoztattak.) Zarándok tájékoztatása szerint továbbra is működőképes és eredményes a szintén az érdekeltségébe tartozó Magyar Dekor Kft.

Alkotmánybírósághoz fordul a VOSZ

Alkotmányellenesnek tartja az elvárt adó és járulék tervezett formáját a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), elfogadása esetén az Alkotmánybírósághoz fordul – jelentette ki kedden Demján Sándor, a szervezet elnöke. A VOSZ támogatja a költségvetés konszolidációját, illetve a korábban beígért adócsökkentések elhalasztását, sérelmezi azonban, hogy hiányzik a kiadáscsökkentő intézkedések konkrét céljainak és teljesítésük időpontjának meghatározása. Demján szerint a kormánynak el kellene fogadnia, hogy négy év múlva a bérek adó- és járulékterhe nem haladja meg a 42 százalékot, illetve hat év múlva a vállalkozások adóterhelése nem lesz magasabb, mint a régió más országaiban. E célok a fájdalmas áldozatok ellenére is Magyarországon tartanák a befektetőket és a munkaerőt. Az országban munkaerőhiány van, ezért fel kellene emelni a nyugdíjkorhatárt és a környező országok magyar kisebbségének munkavállalását is jobban kellene támogatni. Könnyebb lett volna a kormány dolga, ha a megszorítások mellé a reformelképzeléseit is mellékeli vagy legalább határidőket szab azok benyújtására – mondta a NAPI Gazdaságnak Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára. Félő, hogy a tűzoltás után a strukturális reformok elmaradhatnak, a helyzet javulásával csak egy-egy óvatos lépés történik irányukba. Hiba volt a kormány részéről, hogy az intézkedésekről nem készített hatásvizsgálatot egyes szakmákra és régiókra vonatkoztatva. Szintén nagy szükség lenne a társadalmi egyetértésre, de a kormánynak az Országos Érdekegyeztető Tanácsban mutatott viselkedése ennek ellentmond, pedig társadalmi támogatottság nélkül nehéz lesz a reformokat véghezvinni. Nagy szükség lenne az olcsóbb államra, mert így teremthető meg az ország versenyképessége – véli Dávid, aki szerint kulcskérdés az önkormányzatok számának drasztikus csökkentése, de tarthatatlan a felsőoktatási és az egészségügyi intézmények mai száma is. A kormány ösztönözhetné a vállalkozásokat is, például a túl bonyolult pályázati rendszer egyszerűsítésével vagy a merev munkaügyi rendszer átalakításával, mert ez most is a feketefoglalkoztatást erősíti.

Több tényező is kurtítja a cégek hasznát

A szombattól életbe lépett új minimálbér által leginkább érintett ágazatok szereplői egyöntetűen úgy nyilatkoztak: a hasznukat sokkal jobban megkurtítják az egyéb emelkedő kiadási terhek, így például a gázár.

Bioüzemanyagra koncentrál a Mol

A Mol napokon belül megállapodik azzal a hét beszállítóval, amelyek a 2008–2012 közötti időszakban évi 220 ezer tonna biodízel-komponenst és növényi olajat szállítanak a társaságnak. Az eredetileg évi 150-200 ezer tonna bioüzemanyag beszerzésére kiírt pályázatra 23 ajánlat érkezett, amelyek közül 11 volt értékelhető. A beszállítók közül hat magyar, akik a magyarországi és az exportigényeket elégítik ki, a szlovákiai szükségletet egy helyi cég biztosítja – mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Thernesz Artur fejlesztési igazgató. A szerződések lehetővé teszik, hogy az olajipari társaság az említett időszakban a célpiacain folyamatosan jelen legyen az 5,75 energiaszázalék biokomponenst tartalmazó üzemanyaggal. Thermész elmondta, hogy vezető szerepet kívánnak betölteni a bioüzemanyagok területén, Ausztriába már most is exportálnak ilyen terméket. Bár a bioüzemanyag előállítását tekintve jóval költségesebb, mint a motorbenzin vagy a gázolaj, de az adókedvezmény miatt a fogyasztók nem fogják érezni a különbséget.

Egyesülnek a Gaz de France magyarországi cégei

Égáz-Dégáz Gázszolgáltató Zrt. lesz a neve az Égáz és Dégáz egyesüléséből létrejövő társaságnak – jelentette be sajtótájékoztatón Jean-Francois Carriere, a két magyarországi cég igazgatóságának elnöke. A két társaság már korábban összevonta számlázási rendszerét, ügyfélszolgálatát, a vezetők is megegyeznek, valamint közös call centert alakítottak ki. Az egyesülés célja a társaságok egységes fellépése, az ésszerűbb és hatékonyabb gazdálkodás. Jövőre azonban a cég már ketté is válik, ugyanis a földgázellátásról szóló törvény alapján a közüzemi szolgáltatói és az elosztói tevékenységet külön társaságba kell szervezni.