Ahhoz, hogy a külföldi állampolgár munkavállalási engedélyt kapjon az országban, a munkaszerződés benyújtása mellett bizonyítania kell, hogy a munkaügyi hálózat helyi kirendeltségén 30 napon át nem akadt olyan magyar állampolgárságú munkavállaló, aki megfelelt volna a munkakör betöltéséhez szükséges feltételeknek.
A munkavállalási engedélyek megszerzésére szakosodott Settlers Kft. ügyvezető igazgatójának, Varga Katalinnak a tapasztalatai szerint az alacsony bérű segédmunkás könnyen megkapja a magyarországi munkavállalási engedélyt, az ilyen állásokra ugyanis gyakran egyetlen magyar sem pályázik, egy vezetői posztra viszont mindig akad pályázó. Például egy brit tanácsadó cég ügyvezető igazgatói posztjára - amelyhez ügyvezetői, cégtulajdonosi és tanácsadói tapasztalat egyaránt szükséges - a munkaügyi központ csak olyan diplomás munkanélkülit talált, akinek nem volt se tanácsadói, se ügyvezetői tapasztalata, ráadásul nem tudott angolul sem, mégsem lehetett külföldi munkavállalóval betölteni ezt az állást. Előfordult, hogy egy kínai kereskedő a kínai nyelvű kereskedelmi iskolájával könnyebben jutott munkavállalási engedélyhez, mint egy nagy áruházlánc kereskedelmi vezetője, akinek nem volt kereskedelmi végzettsége. A procedúra elhúzódása miatt arra is volt példa, hogy egy magas munkanélküliséggel küzdő területen a beruházás már 30 főt foglalkoztatva működött, de a vezető még mindig nem dolgozhatott legálisan Magyarországon. Fővállalkozók külföldi alvállalkozói számára még milliárdos beruházások esetében is gyakran igen nehéz engedélyt szerezni, még abban az esetben is, ha a beruházást egy külföldi kormány anyagilag támogatja. (Ezzel a hatóságok a munkaerő-kölcsönzést szeretnék elkerülni.) Ilyen esetben a megbízónak kell - a fővállalkozói szerződést megkerülve - szerződést kötnie az alvállalkozóval. Ez viszont a fővállalkozói szerződés felelősségi viszonyait kuszálja össze. A munkavállalási engedély megszerzésének 90 napos időtartama miatt nehezen megoldható a gyakran 30 napos határidővel meghirdetett beruházási tenderek megpályázása is. A pályázó anyavállalatának vezetője például nem segíthet a tender megírásában, vagy ha mégis ezt teszi, illegálisan tartózkodik Magyarországon.
Ugyanígy gondot okoz, hogy elvileg nem lehet előírni a nyelvtudást például egy olyan titkárnői állásnál, amikor az volna a feladat, hogy a magyarul nem tudó külföldi főnök ügyeit intézze. (Ennek a rendelkezésnek eredetileg az a célja, hogy a nyelvtudás előírásával ne lehessen a potenciális munkavállalók körét bizonyos országok munkavállalóira korlátozni.) A munkavállalás valószínűleg továbbra sem lesz mindenkinek „sima ügy”, amit az is mutat, hogy a legtöbb országban kiterjedt iparág épült az bevándorlók munkavállalási problémának megoldására. Aki fontos a munkaadó számára, annak a munkavállalási engedélyét előbb-utóbb mindig sikerül megszerezni, függetlenül attól, hogy melyik országból jön - foglalta össze tapasztalatait Forgács Péter, a Korn/Ferry fejvadászcég partnere.
Tóth Katalin