Tóth Katalin

Finomítja adatgyűjtési módszereit az Apeh

Az adatvédelmi biztos aggodalmai miatt finomítja módszerét az adóhivatal, így a jövőben kiszűri a vizsgáltak közül a nem adózókat - például nyugdíjasokat -, miután a törvény csupán az adózók adatainak vizsgálatára jogosítja fel - közölte az APEH.

Finomít az adóhivatal

FOTÓ: Bloomberg Az adatvédelmi biztos aggodalmai miatt finomítja módszerét az adóhivatal, így a jövőben kiszűri a vizsgáltak közül a nem adózókat - például nyugdíjasokat -, miután a törvény csupán az adózók adatainak vizsgálatára jogosítja fel - közölte az APEH. Az utazási irodákban drága utakra befizető ügyfelek adatainak elkérése után az autókereskedések vagy a drága műszaki cikkeket árusító cégek vevőiről is információkat kérhet az adóhivatal. Ha az ötvenezer forint feletti vásárlások mindegyikére kiterjesztik a számlaadási kötelezettséget, már egy nagyobb bevásárlás is gyanús lehet, ezért ajánlott nemcsak az utazásokat, de egyéb beszerzéseket is több részletben számlázni a jövőben. Az ingatlanközvetítő és -fejlesztő cégek azonban feltehetően nem vagyongyarapodó ügyfeleik adatainak megszerzése érdekében kerültek be az adóhatóság ellenőrzési programjába, mivel az ingatlanügyletekről a földhivatalnak jelenleg is kötelező adatokat közölnie az adóhatósággal. Az igatlanosok feltehetőleg azzal biztosították helyüket az ellenőrzendők között, hogy az új lakások értékesítésénél - különösen a még fel nem épült lakásokra fizetett első részletek esetében a vételár kiszámításkor - gyakran a vételár aránytalanul nagy százalékát nyilvánították a telek árának - a földvásárlás ugyanis áfamentes -, így sok helyen talált az adóhatóság komoly áfahiányt - vélik a lapunk által megkérdezett adószakértők.

Közeledik a megállapodás az egységes számvitelről

A nemzeti számviteli szabályok egységesülésének köszönhetően egyre közelebbinek tűnik az az idő, amikor a cégek egyetlen, globális számviteli szabályrendszert alkalmaznak majd - derül ki a világ hat vezető könyvvizsgáló cégének - BDO, Deloitte & Touche, Ernst & Young, Grant Thornton, KPMG, PwC - felméréséből. A vizsgált 59 ország több mint 90 százaléka szándékozik saját nemzeti számviteli rendszerét a Nemzetközi Jelentéskészítési Standardokhoz (IFRS, korábban IAS) igazítani. A tavalyi 30 százalékkal szemben idén már az országok 72 százaléka konkrét tervvel rendelkezik a normák közelítésére, 51 százalékuknak azonban nehézséget jelent néhány - például a pénzügyi instrumentumokra vonatkozó vagy a valósérték-alapú számviteli eljárásokra épülő - nemzetközi standard átültetése, 47 százalékuk látja akadálynak, hogy a helyi számviteli normarendszer adóközpontú, így számos országban csak a tőzsdén jegyzett társaságoknak kötelező az IFRS alkalmazása. Megkezdődött a magyar számviteli standardok kidolgozása is - ezek egészítenék ki, illetve helyettesítenék a jelenlegi, kizárólag törvényi szintű számviteli szabályozást. Konszenzus látszik kialakulni arról, hogy e standardok összhangban legyenek az IFRS-irányelvekkel, ez azonban a számviteli törvényre támaszkodó társasági adózás újragondolását is szükségessé teszi - hangsúlyozta Boros Judit, a KPMG szenior menedzsere. A tőzsdei cégeknek konszolidált beszámolójukat 2005-től az IFRS nemzetközi elvárásainak megfelelően kell elkészíteniük, és megfontolás tárgyát képezi, hogy egyedi (nem konszolidált) mérlegeiket, valamint a konszolidációban részt vevő leányvállalataik, továbbá a versenysemlegesség érdekében a bankok és biztosítók mérlegeit is IFRS szerint készíthessék el a jövőben. Az elsősorban a befektetők tájékoztatásának szempontjait szem előtt tartó IFRS standardjaiból azonban a magyar számviteli előírások fejlesztésével foglalkozóknak nem lesz könnyű kiválasztaniuk azokat a könyvelési elveket, amelyeket olyan kisebb és közepes vállalkozások is el tudnak készíteni és meg tudnak fizetni, amelyeknek mérlegeit elsősorban az adóhatóság és a hitelezők, nem pedig a befektetők olvassák. Esetükben például a napi vagyonértékelésen alapuló számvitelt vagy az adóelszámolás és a számvitel közötti időbeli eltolódásokat (látens adózást) szem előtt tartó IFRS nehezen lenne bevezethető.

Idén javulhat a magyar gazdaság versenyképessége

Bár idén a korábban vártnál dinamikusabb lesz a bérnövekedés üteme, a gazdaság versenyképességét számszerűsítő reálárfolyam mégis csökken, azaz javulhat a magyar feldolgozóipar kompetitivitása - vélik az MNB szakértői.

Újabb megatenderek Brüsszelből

Magyarország az Európai Unió (EU) kohéziós alapjaiból 7 millió eurót kap - ehhez további 25 százalék költségvetési finanszírozást kell a kormánynak hozzátennie - a környezetvédelmi programok, szintén 25 százalék saját erővel megfejelt 5,7 millió eurót pedig a közlekedési infrastruktúra (sztrádaépítések, vasút-korszerűsítés) tendereinek előkészítésére. A tetemes összeg birtokában rövidesen számos, 200 ezertől 1-3 millió euróig terjedő tanácsadói pályázat kiírására kerül sor. Ezek a tenderdokumentációk elkészítésére, a beadásra szánt pályázatok minőség-ellenőrzésére, a projektben részt vevő cégek, önkormányzati tisztviselők képzésére irányuló alprojektek, valamint a megvalósuló projektek minőség-ellenőrzésére szólnak. A legnagyobb tanácsadói megbízás a 25 millió eurós PGF (Project Generation Facility) lesz, amelynek megpályázására máris alakulnak a konzorciumok - mondta lapunknak Dunavölgyi Mária, a Deloitte & Touche alelnöke. A PGF keretében olyan - az uniós pénzek felhasználásában gyakorlott - nemzetközi cégek működhetnek közre, amelyek még nincsenek jelen Magyarországon. A PGF segítségével a különböző beérkező projektötleteket kidolgozzák és az uniós pályázatoknak megfelelő formába öntik. A már Magyarországon működő nagy tanácsadók valószínűleg inkább a megvalósíthatósági és a környezetvédelmi tanulmányokra pályáznak, rajtuk kívül várhatóan beszállnak a versenybe a nagy hálózattal rendelkező bankok is. Lapunk értesülései szerint az OTP és a K&H egy-egy cége fontolgatja az indulást. A konzorciumokban fontos szerep juthat a műszaki tervező cégeknek, valamint betársulnának ezekbe a magyar közepes és kisebb tanácsadók is. A nagy cégek számára azonban komoly stratégiai döntés, hogy beszálljanak-e a PGF projektbe, a finanszírozási kockázatvállalás ugyanis jelentős. Emellett több probléma nehezíti a döntést. A projekt során elfogadtatható díjak nagysága is kérdéses még - a korábbi uniós projektek nem a magas tanácsadói óradíjakról váltak ismertté -, ráadásul a brüsszeli bürokrácia gyakran lassan dönt és késve fizet, az alvállalkozókat viszont időben ki kell fizetni - tette hozzá Dunavölgyi Mária. Megfontolandó az is, hogy amelyik cég beszáll a PGF projektbe, az nem vehet részt a PGF európai szociális alapjához, illetve az európai regionális fejlesztési alapjához generált projektek 2-2 millió eurós auditálásában, valamint nem működhet közre tanácsadóként a megvalósításra kerülő projektekben sem, ha a tender kiírásában részt vett.

Befulladtak az iraki magyar üzletek

FOTÓ: BLOOMBERG Az iraki piacon érdekelt 5-6 magyar cég, amely az ENSZ olajat élelemért programjának keretében tendereket pályázott meg Irakban, most arról panaszkodik, hogy a pályázatok értékelése leállt, s a már elnyert megbízások sem teljesülnek, mert senki nem mer szállítani. A befagyott tenderek miatti veszteséget az egyik érdekelt cég képviselője 2-3 milliárd forintra becsülte. A vállalatok némelyike emellett attól tart, hogy a háború miatt elveszíti piacait Irakban, mivel az ország elfoglalása után megjelennek ott a tőkeerős multik. A magyar cégek közül például az Elzett Certa Kft. próbál meg a Közel-Kelet felé nyitni. A társaság bejelentkezett a bagdadi gazdasági minisztériumba, két éve engedélyt is kapott és részt vett a bagdadi vásáron, de az iraki szegénység miatt megrendeléseket csak a háború és Szaddám Huszein bukása után várnak.

A recesszióban is tanulunk

A tőzsdei mélyrepülés és az ezt kísérő válság miatt igen sok jól fizetett állás szűnt meg a befektetési bankoknál, brókercégeknél és egyéb pénzügyi vállalkozásoknál, ráadásul a korábbi mesés fizetések is visszaestek. Ennek ellenére nem csökken az érdeklődés a nemzetközi pénzügyi elemzői diploma (Chartered Financial Analyst képesítés) iránt. A jelentkezők száma tavaly is rekord közeli volt - mondta lapunknak Jan Squires, a befektetéselemzőket és alapkezelőket tömörítő Association of Investment Management and Research (AIMR) oktatási alelnöke. A helyzet Magyarországon is hasonló. Annak ellenére, hogy a brókercégek leépítései után a bankok is kénytelenek voltak megválni képzett munkatársaik egy részétől, a Magyarországon is elérhető CFA-képzésre tavaly 110-en jelentkeztek és eddig 30-40-en végezték el a teljes hároméves kurzust. A hároméves CFA-képzés minimum 750 dollár befektetést, valamint komoly idő- és energiaráfordítást igényel a hallgatóktól, a bukási arány vizsgánként 40-60 százalék között van, a képzést elkezdők 19 százaléka jutott el a diplomáig. A magyar hallgatókat részben az mozgatja, hogy a diplomások dömpingje miatt komolyabb állás elnyeréséhez már nem elég az egyetemi végzettség, gyakran egy nemzetközi képesítésre is szükség van. Mások meglévő pozíciójukban akarják megszilárdítani a helyüket a nemzetközi diplomával - mondta lapunknak Préda István, az AIMR magyar tagszervezete, a Hungarian Society of Investment Professionals elnöke. A magyar hallgatók mintegy fele maga fizeti tandíját, a többiek költségeit a munkaadó állja. Az invesztíció azonban megéri. Az amerikai tapasztalatok szerint ugyanis azok, akik a CFA-címet a nevük után írhatják, átlag 22 százalékkal keresnek többet azonos munkakörben dolgozó kollégáiknál - mondta lapunknak Raymond DeAngelo, az AIMR ügyvezető alelnöke. A vizsga megszerzésének ára 1000 dollár körül van, ehhez évente 500 dollár körüli tankönyvköltség járul. A költség attól függ, hogy a hallgató mikor jelentkezik a júniusi vizsgákra. A legalacsonyabb ár a szeptemberben jelentkezőket illeti meg és a tarifa a vizsgaidőszak kezdetéig fokozatosan növekszik. A magyar tagszervezet ösztöndíjakat biztosít egyetemi hallgatóknak, pályakezdő elemzőknek és egyetemi oktatóknak. Az AIMR és a pénzügyi szakértők fejvadászatára szakosodott Russel Reynolds felmérése szerint az AIMR-tagok éves átlagjövedelme néhány évvel ezelőtt 168 ezer dollár volt.

Az ingatlanpiacon erősít a Béres-csoport

A Bellis-ingatlanok átalakításával és irodaházainak bevonásával 5-6 milliárdos vagyonú ingatlanhasznosító és -fejlesztő üzletágat indít a Béres-csoport, amely új tevékenységével kiegyensúlyozza az informatikai befektetések kockázatát.

Újra munkában a DAM

Fotó: Bloomberg Pénteken behívták dolgozni a DAM Steel Rt. 1500 dolgozójának közel felét, és a termelési kapacitás több mint 40 százaléka újra üzemel. (A társaságnál az idén mindeddig szünetelt a termelés.) Az előrelépést az tette lehetővé, hogy a diósgyőri cég olasz tulajdonosa, a Cogne Acciai Speciali Srl. közel áll ahhoz, hogy megállapodást kössön az Émásszal az áramszolgáltatás további fenntartása érdekében. A termelés folytatásához a pénzügyi hátteret egy szintén most kirajzolódó megállapodás hozhatja, az egyelőre nyilvánosságra nem hozott finanszírozási struktúra lapunk értesülése szerint kereskedelmi banki hitelekből áll. A hitelező pénzintézet egyes források szerint a CIB Bank, amely korábban már kétmilliárd forintos forgóeszközhitellel segítette ki az olaszok tulajdonszerzése előtt az akkor éppen felszámolás alatt álló DAM-ot. A korábbi feltételezésekkel ellentétben - az olasz tulajdonosnak váratlan csalódást okozva - az állam végül nem nyúlt a zsebébe, hogy megsegítse a diósgyőri kohászatot, holott korábban szó volt az MFB egymilliárd forintos szerepvállalásáról. „A helyzet még mindig kritikus, de nem kétségbeejtő” - mondta lapunknak Eugenio Marzorati, a DAM Steel igazgatóságának tagja, az olasz Cogne-csoport képviselője.