Tóth Ákos Gábor

Top tengerpartok és szörfparadicsomok

Az AskMen.com férfiaknak szóló internetes portál összeállított egy tízes listát, amelyen azok a helyek szerepelnek, ahol a homokos part és a szörfözés a mindennapok szerves része. A lista első helyén Miami áll, amely amellett hogy turistaközpont, az Egyesült Államok egyik legforgalmasabb kikötője is. South Beach a leghíresebb szakasz, amelyet az Ocean Drive szegélyez, ahol éttermek, bárok és hotelek várják az ide özönlő vakációzókat, napbarnított hírességeket. A második legkedveltebb tengerparti város Dubai: a turistáknak a Jumeirah Beach maga a Kánaán. A dobogó harmadik fokán Barcelona áll, négy kilométernyi hófehér homokos partja évente hétmillió nyaralni vágyót vonz ide. Rio de Janeiróban a Copacabana Beachet senkinek sem kell bemutatni, hiszen a város karneválján kívül a tengerpartjáról híres. Fokváros Clifton Beache lenyűgöző, a top nyaralóhelyek egyike, míg a Nagy és a Kis Öböl a szörfösök kedvenc "terepe". A listán hatodik helyen szereplő Los Angeles gyönyörű partszakaszai nem egy filmben bukkantak már fel, Santa Monicán forgatták például a Baywatch sorozatot is. A dél-angliai Brighton nagy múltú város, ám fő vonzereje mégsem számos történelmi emléke, hanem pubjai, klubjai és a tengerparton sorakozó fehér-piros csíkos napágyai, ahol szívesen megpihen a "vándor". Nyolcadik Sydney, a szörfösök paradicsoma. A Bondi Beach garantáltan a legtöbbet fotózott part Ausztráliában. A top-10-es listán a kilencedik az indiai Mumbai, ahol a Juhu Beachen találhatók a legjobb hotelek, de a Chowpatty Beach a leglátványosabb. Európában Velencét ítélték a legszebb vízi városnak a bírák. Bizony, Velence nemcsak gondoláiról és csatornáiról híres, a Szent Márk tértől mindössze 10 percnyire található a Lido, egy 12 kilométeres sziget, a nyílt tenger és a lagúna között.

A játéknak vége

A marketingnek és a hirdetéseknek a nők és férfiak közötti egyenlőségre gyakorolt hatásáról készített véleményadó jelentést az Európai Parlament nőjogi szakbizottsága. A szöveg szerint a férfi-női sztereotípiák a nemek közötti egyenlőséget célzó különböző közösségi programok ellenére továbbra is rendkívül elterjedtek.

Olimpiai tudósító két keréken

Az atléták mellett a média számára is hatalmas megmérettetés egy olimpia, hiszen az egész világ szeretné nyomon követni az eseményeket. A szorgalmas sajtósok egyike volt az a Gustavo Cuervo, aki motorja nyergéből igyekezett a pekingi olimpia legizgalmasabb képeit eljuttatni a tévénézők milliárdjaihoz. Az öt kontinenst és 80 országot bejárt Cuervónak nem idegen a műfaj. A túrázó kalandor ezúttal egy 6 ezer kilométeres, Kínát átszelő utazás után érkezett meg az olimpia helyszínére, hogy közvetítse az országúti kerékpározást, a triatlont és a maratoni futást. "Huszonöt évig dolgoztam a spanyol televíziónak. Gyakran kellett motoron ülve, operatőrrel a hátam mögött közvetítenem" - mondja Cuervo. "Sydney és Athén után a pekingi már a harmadik olimpia, amelyen dolgoztam." Ez azért sem lebecsülendő teljesítmény, mert ilyenkor az operatőr és a szükséges felszerelés súlya összesen ötszáz kilogrammra emeli motor össztömegét. Ha ehhez hozzávesszük, hogy például a versenygyaloglásnál 11 km/óra sebességgel kell manőverezni, elképzelhetjük, milyen nehéz így vezetni a kétkerekűt. Az olimpia küzdelmein túl Kína remek túrázási lehetőségeket is tartogat a kalandmotorosok számára. "Aki Kínába jön, az általában a keleti parti nagyvárosokat látogatja meg. Nagyon kevés ember mer viszont nekivágni az igazi nagy kalandoknak, amelyek a látóhatáron túl várnak rá. A Góbi-sivatag például hatalmas élményeket tartogat a bátrak számára" - állítja Cuervo.

A nap idézete

Csak mostanában kezdjük azt tapasztalni, hogy ha valahol nem először vizsgálódunk, ott már jobb körülményeket találunk, mint az első alkalommal - mondta el Kathy Attila, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szóvivője az MR1-Kossuth rádiónak azzal kapcsolatban, hogy mától szigorodnak a fogyasztóvédelmi szabályok

Politikai börtönből a világhírnévig

Marina Nematnak szerencséje volt, kapott még egy lehetőséget, visszakapta az életét. Az iráni forradalom idején Teherán leghírhedtebb politikai börtönében raboskodott, halára ítélték, de megmenekült, és hosszú hallgatás után úgy döntött, hogy életének erről a szörnyű időszakáról könyvet ír. A napokban Magyarországon járt és exkluzív interjút adott a Napinak. Marina Nemat ma világhírű írónő, ám 16 évesen csak egy gyereklány volt, aki ártatlanul töltött el két évet két hónapot és tizenkét napot Teherán egyik leghírhedtebb politikai börtönében, az Evinben. Az iráni forradalom, a politikai csatározások szemtanúja volt, megkínozták, meggyötörték nemcsak a testét, hanem a lelkét is, de túlélte, és azóta szinte küldetésének érzi, hogy felnyissa az emberek szemét, mert tudniuk kell, hogy mi történt akkor és ott Iránban, milyen kegyetlen tettekre képesek a hatalomittas emberek. "Az édesanyám úgy halt meg, hogy nem tudta, ki is vagyok valójában, hiszen sosem kérdezett a börtönben töltött évekről. Sose fogja megtudni, hogy mi történt, miért történt velem mindez. Sokan meghalnak úgy, hogy senkinek sem beszélnek erről az időszakról, de én úgy éreztem, hogy nekem el kell mondanom a történetemet, hogy az emberek megtudják az igazságot" - árulta el könyve megszületésének legfőbb okát Marina Nemat. (Az Adjátok vissza az életemet! című memoárt Magyarországon a Trivium Kiadó jelentette meg 2007-ben.) A könyv "fájdalmas" munka árán született. Marina elszánt volt, eldöntötte, hogy a nagyközönség elé tárja a múltját. "Magyar származású férjem amikor elolvasta a kéziratot, azt mondta, hogy ugye nem akarod megjelentetni ezt a könyvet. Megrémítette mindaz, amit olvasott, és elnézést kért tőlem, hogy sose kérdezett minderről" - mesélte az írónő. Ám a könyv nem egy fiók mélyére került, hanem világszerte összesen 24 országban a könyvesboltok polcaira 13 nyelvre fordították le. Természetesen Iránban nem kapható, csak a feketepiacon lehet hozzájutni, ám a Marinával készült interjúkból sok mindent megtudhattak a történtekről az irániak is. Az írónő ma Kanadában él - Iránból több százezren menekültek el Európába vagy éppen Kanadába egy jobb élet reményében, ahogyan ezt Marina és családja is tette. Hazájába sose térhet vissza. Ezért döntött úgy Marina, hogy ír egy második könyvet is, melyet nemcsak saját, hanem más túlélők elbeszélései alapján állít össze. "Amikor Evin túlélőivel beszélek, nem érdekel, hogy ki milyen csoporthoz tartozott, csak az számít, amit átélt. Mindannyian szenvedtek. Sohasem voltam egyetlen politikai csoport tagja sem, hívő katolikusként csupán a felekezetemhez tartoztam, mégis bebörtönöztek és megkínoztak" - idézte fel a történteket az írónő, aki isteni ajándéknak tartja, hogy túlélte a borzalmakat. Ma a torontói egyetemen Marina minden támogatást megkap ahhoz, hogy írjon, neves szakemberekkel konzultálhat, beszélgethet, előadásokat tarthat, részese az élénk szellemi életnek, kutatómunkát folytathat a kínzás hatásai a gyerekekre témakörben, anyagot gyűjthet készülő könyvéhez. És ki is írhatna erről a témáról hitelesebben, mint az az ember, aki az Európai Parlamenttől megkapta az Emberi Méltóság Díjat tavaly mindazért, amit az irániak védelmében tett. A regényből hamarosan film is készül.

Akadályok a British Museum bővítése előtt

A British Museumban már kevés a kiállítási hely, ezért bővítésre szorul. Azt tervezik, hogy 130 millió fontért, azaz 39 milliárd forint értékben "megtoldják" az épület északnyugati részét. Az ötletért nem mindenki lelkesedik, főleg a brit örökségvédelmi hivatal nézte rossz szemmel Richard Rogers építész terveit, mert félnek attól, hogy az új épületrész elrontja a XIX. századi múzeum összképét, ráadásul kárt tesz abban, hiszen három építményt is le kellene bontani a megvalósításához. A London központjában álló híres múzeumban jelenleg 17 ezer négyzetméternyi kiállítótér és restaurálóhely van. Mivel a British Museum az ország egyik fő turistalátványossága s tavaly több mint 6 millióan látogatták meg, nem lehet sokáig halogatni a bővítést. Tízezer négyzetméterrel szeretnék növelni a területét, az új részben a kiállítóterek mellett irodák és restaurátor-műhelyek is helyet kapnának. A múzeum egész területe azonban szigorúan védett, az egyik bontásra szánt épület pedig műemlék, így hát semmiféleképpen nem szabad leradírozni a föld színéről. Richard Rogers remek tervekkel rukkol elő, ha repterekről van szó - mint a Heathrow Terminal 5 -, ám nem elég "tapintatos" tervező, ha egy műemlékhez kell hozzányúlnia, és most éppen ez utóbbiról van szó. Az építész tervezőirodája mindenesetre tavaly nyáron elnyerte a múzeum bővítésére kiírt pályázatot, és ez év végéig kell elfogadtatni és engedélyeztetni a tervet. A múzeum vezetése az új kiállítóközpontot 2011-ben át szeretné adni.

Sztárgázsik Hollywoodban

A neves amerikai üzleti lap, a Forbes magazin szerint a tavalyi év legjobban kereső hollywoodi színésze Will Smith volt, 80 millió dolláros (11,9 milliárd forintos) gázsijával ő vezeti a hollywoodi színészek listáját. A 39 éves sztár, aki legutóbb szuperhősként röpködött a mozivásznon a Hancock című filmben, 2007. június elseje és 2008. június elseje között tett szert erre a hatalmas összegre, busásan jövedelmező sikereit a Legenda vagyok, a Hancock és A boldogság nyomában moziknak köszönheti. Utóbbiban olyannyira kiemelkedő teljesítményt nyújtott, hogy tavaly Oscar-díjra is jelölték. A top-5-ben tehát Will Smith áll az élen, őt Johnny Depp követi 72 millió dollárral, a harmadik Eddie Murphy és Mike Myers holtversenyben, 55 millióval, a sorban a következő Leonardo DiCaprio 45 milliós gázsijával, végül az ötödik Bruce Willis 41 millióval. A második helyen álló Karib-tenger kalóza nem sokkal maradt le Smith mögött, főleg a nagy sikerű sorozat legújabb részéért kapott gázsijából származik 72 milliós éves bevétele. Eddie Murphy a Harmadik Shrek című animációs film szamarának szinkronhangjaként keresett egy kisebb vagyont, elsősorban ennek köszönheti dobogós helyét. A Shreknek sokat köszönhet Cameron Diaz is, aki Fiona hercegnőnek kölcsönözte a hangját és söpörhette be a dollármilliókat. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a hollywoodi színésznők között ő lett a legjobban kereső, 50 millió dollárral. A második helyezett a brit Keira Knightley, aki 32 millió dollár boldog tulajdonosa lett egy év leforgása alatt, és az egyetlen angol a legjobban kereső színésznők listáján. Ez nagy szó, ugyanis a férfiak tízes listájára egyetlen brit színész se tudott felkerülni. Aki viszont itt szerepel, az átlagosan kétszer annyit keresett, mint a női sztárok. A Forbes szerint azonban nem színészettel lehet a legtöbbet keresni, hanem sikerkönyvírással. A Harry Potter szerzője, J. K. Rowling 300 millió dollárjával (több mint 44 milliárd forintjával) még a kimagaslóan jól fizetett médiasztár, Oprah Winfrey 275 milliós sztárgázsiját is túlszárnyalta.

Fürdőszoba a felhők felett

Az Emirates Airlines fürdőszobával várja az első osztályon utazókat az új A380-as légibuszán. Igaz, csupán 14 utasra való víz van a speciálisan kialakított fürdőben, de még ez is kuriózumnak számít, hiszen eddig egyik repülőgépen se lehetett letusolni, ha az embernek ahhoz szottyant kedve. Igaz, itt sem kedv függvénye a dolog, a légitársaság azért találta ki ezt a pluszszolgáltatást, mert az üzletembereknek sokszor egy-egy fontos tárgyalás előtt már nincs idejük a hotelben felfrissíteni magukat, rögtön a reptérről mennek a megbeszélésre. Hosszú fürdőzésre azonban ne számítson az, aki ezt a felhők feletti tisztálkodást választja, hiszen csupán öt percig folyik a víz a tusoló rózsájából. És hogy ne történhessen meg, hogy beszappanozva, talpig habosan maradunk a tus alatt, egy kijelzőn láthatjuk, hogy az öt percből még mennyi van hátra. A repülő fürdőszoba miatt a gép 500 literrel több vizet szállít, a pluszterhelés pedig 25 százalékkal növeli a szuperjumbo fogyasztását. A különleges szolgáltatást december elsejétől, és akkor is csak a társaság Heathrow és Dubai között közlekedő járatán vehetjük igénybe. A pancsolás a felhők felett 4737 fontba, vagyis több mint 1,4 millió forintba kerül. Más prémium szolgáltatása is van a légitársaságnak, például az a 14 privát lakosztály, amely távirányítós ajtóval, masszázsfunkciós ággyal, íróasztallal, elektromosan vezérelt minibárral és a legmodernebb beépített szórakoztató rendszerrel van felszerelve.

Olimpia tévételefonon

A tervek szerint 2012-ben már élő egyenes adásban nézhetjük a londoni olimpiát a "tévételefonunkon". Nagy-Britanniában ma már több a mobiltelefon, mint maga a lakosság: 70 millió mobilra 61 millió angol jut. És ez a szám egyre csak növekszik, hiszen ebben az évben 1,28 milliárd készüléket adtak el világszerte. Japánban például minden szerződésmegújításkor lecserélik az emberek a készüléküket, náluk a mobilfüggőség nem ismer határokat, még tévét is a telefonjukon néznek, 2006 óta teljesen ingyen. Egy Angliában készült felmérés szerint az emberek csak bizonyos napszakokban - főleg ebédidőben, a munkahelyre utazás közben és esténként, illetve alkalmanként csak aránylag rövid ideig, közel 23 percig tévéznek a mobiljukon. Összesen három órát használják egy héten ezt a lehetőséget. A mobilgyártók ügyes kiegészítőkkel támogatják ezt az új trendet: állvánnyal, hogy az asztalra helyezve kényelmesebben lehessen nézni, vagy a mobilra szerelhető nagyobb képernyővel. Az előrejelzések szerint az európai mobiltelefon-tulajdonosok negyede 2011-re, 2013-ra pedig egyharmaduk tévé- és videoszolgáltatásokat is fog használni a készülékén.