Gyakori a nők lealacsonyító ábrázolása a médiában, hirdetésekben. A sztereotípiákkal sokszor már egészen kis gyerekek is találkoznak - nyilatkozta Eva-Britt Svensson svéd EP-képviselő. A képviselők ezért arra kérik az uniós intézményeket és a tagállamokat, dolgozzanak ki a médiában tapasztalható, nőkkel szembeni szexista sértések vagy a nők lealacsonyító ábrázolása elleni zéró toleranciára irányuló, tudatosságnövelő intézkedéseket az unióban.
A jelentés hivatkozik egy 2004-es, A nők elleni erőszak nem játék című spanyol tanulmányra, amely arra jutott, hogy az új elektronikus média sztereotip, szexista és gyakran megalázó képet mutat a nőkről. A tanulmány szerint a videojátékok többsége a nőkkel szembeni megkülönböztető sztereotípiák újratermelésének olyan újabb eleme, amely fenntartja a nők emberi jogainak megsértését és azt banálissá teszi.
Egy szintén idézett brit tanulmány szerint a testről alkotott ideális kép médiában történő megjelenítése hátrányosan érintheti a nők önbecsülését, különösen a kamaszokét és azokét, akik hajlamosak olyan táplálkozási rendellenességekre, mint az anorexia nervosa és a bulimia nervosa. A jelentésben arra kérik a hirdetőket, legyenek felelősségteljesebbek és reálisabban mutassák be a testről alkotott képet. Egyben azt is kéri a tagországoktól, hogy hozzanak létre a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó különleges részleggel és szakértelemmel rendelkező nemzeti médiafigyelő szervezeteket annak érdekében, hogy fogadhassák a nyilvánosságtól beérkező panaszokat, díjakat ítélhessenek oda a média- és reklámszakembereknek a nemek közötti egyenlőség előmozdításáért, tanulmányozhassák a nők helyzetét a médiában és jelentést tehessenek arról.
S hogy mi a helyzet itthon? Sas István kiváló hajdani reklámfilmes szakember, a Kommunikációs Akadémia alapítója szerint a nők - például az összehasonlítástól vezérelve - legalább akkora primér szexuális érdeklődéssel fordulnak a kihívó "plakátmeztelenség" felé, mint a férfiak. Tapasztalata szerint a nagy cégek, ahol bőséges az elkölthető reklámbüdzsé, ritkán kísérleteznek rendhagyóval. Nekik nagyon jól megfelelnek a trendi szépségek. Ez a vonulat annyira erős, hogy még egy teljes iparágat is eltart, azokat, akik az illető hölgyeket ilyenre csinálják. Sas István úgy véli, hogy elég szűk a mezsgye a nőket megalázó, lealacsonyító effektek és az összekacsintó, huncutul jópofa reklámok között. Jó példaként említi az ötletességre azt a címlapfotót, ahol a trikóban feszülő női keblek fölé az volt írva, hogy "Fiúk, imádkozzatok esőért!". Az viszont már megosztotta az országot, amikor egy másik címlapon férfikezek szolgáltak kvázi melltartóként. Érdekes módon a férfiakon kívül főleg azoknak a nőknek tetszett, akik rokonszenveznek a női öntudatossággal, a szingliérzéssel. A dolog azért érdekes, mert az utcán sokszor jóval több tárul a szemünk elé, mint az inkriminált plakátokon. Ezek szerint kettős mércével mérünk? A szakember szerint csakúgy, mint ahogy a nők magukat. Ilyenkor az egyik énjük azt mondja, no, én nem ilyen vagyok. A másik viszont azt, hogy ilyen szeretnék lenni. A harmadik szerint: szeretném, ha ilyennek látnának. Ebből a hármas feszítésből származik a reklám szerencséje, hiszen mindannyian tudjuk, hogy nem lesz olyan a hajuk vagy a bőrük, mint amilyennek mondják, de szeretnék egy kicsit elhinni.
Tóth Ákos Gábor