Szigeti Ildikó

A liberálisok nem kértek saját minisztereikből

Nem kapott helyet a Liberális Egészségügyi Kabinetben a két korábbi szakminiszter, Molnár Lajos és Horváth Ágnes.

Sokba kerül az egészségügyi koncepció kiegészítése

Csaknem 4 milliárd forintos plusz forrást igényel az egészségügyi koncepció kiegészítése - mondta Székely Tamás.

A szakma kiegészítette az egészségügyi koncepciót

Egyre több forrásra lesz szükség, ha megvalósul a kormány egészségügyi programja - hangzott el a koncepciót megvitató tegnapi, úgynevezett Konszenzus konferencián. Székely Tamás szakminiszter hangsúlyozta: a kormányfő által most meghirdetett, Megegyezés című anyagból nem maradt ki az egészségügy, csak nem lettek nevesítve az ágazati folyamatok. Kökény Mihály, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke szerint nem ágazati kormányprogram a most megvitatott koncepció, hanem egy félidős javaslat. A tárcához csaknem 600 oldalnyi hozzászólás érkezett, a minisztérium összesítése szerint több mint száz szakmai és civil szervezet küldte el véleményét. A legtöbben a humánerő- és az anyagi források megjelölését, illetve a prioritások definiálását hiányolták. A miniszter szerint bekerül a programba a fogászati ellátás, a lelki egészségügy és a gyógyszerügy is. Székely szerint a program megvalósítása az első évben legalább 10-15 milliárd forintba kerül. A forrásokat részben pluszpénzek, részben a belső hatékonyságnövelésből származó megtakarítások révén teremtik elő. A szakminiszter megjegyezte azt is: a programról egyeztetett a pénzügyi tárca vezetőjével, aki "áldását adta" rá. Az persze gondot jelenthet, hogy a szakmai javaslatokkal kiegészített koncepció végrehajtásának vélhetően jóval nagyobb lesz a forrásigénye, mint a Veres János által jóváhagyott vitaanyagnak. A koncepció kiegészített változatát az egészségügyi miniszter szeptember 12-én terjeszti a kabinet elé, a kormány - várhatóan - szeptember 17-i ülésén tárgyalja az elképzelést. A parlament októberben tűzi napirendre az egészségügyi és az egészségbiztosítási törvény módosítását célzó javaslatot.

Csapdahelyzetet teremthet az egészségügyi koncepció

Egyre nagyobb forrásra lesz szükség, ha megvalósul a kormány egészségügyi programja - hangzott el a koncepciót megvitató mai Konszenzus konferencián.

Lefékezett a gyógyszerár-csökkenés

Tegnaptól 13 patikaszer lett olcsóbb, 48 került be a támogatotti körbe, 24-nek viszont megszűnt a támogatása.

Gyógyszerárak: lanyhul a csökkenés üteme

Beválni látszik a patikusok jóslata, miszerint a másfél éve megkezdett folyamatos gyártói árlicit eredményei csak kezdetben látványosak, egy idő után már nem lehet jelentősen csökkenteni az árakat. Sőt, a kommunikáció is lanyhul. Míg korábban az Egészségügyi Minisztérium az esedékesség előtt néhány nappal közzétette a legfrissebb árváltozási tudnivalókat, most csak az egészségbiztosító honlapjáról lehet tájékozódni a változásokról. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) összesítéséből kiderül: szeptember 1-jétől - az árlicit eredményeként - 13 készítmény lett olcsóbb, 48 új szer kerül be a támogatotti körbe, vagyis ezek ára is csökken, míg 24 patikaszernek szűnik meg az ártámogatása. Az OEP tájékoztatása szerint a gyógyszerek árának érzékelhető csökkenésére októberben lehet számítani, hiszen az akkortól hatályos árakban tükröződik az éppen esedékes fixesítés hatása. Eközben híreink szerint a gyártói árlicit jelenlegi gyakorlata mellett több más, a gyógyszerpiaci folyamatokat alapvetően meghatározó jogszabály is változik a közeljövőben. Egyre valószínűbb, hogy a miniszter kezdeményezi a 2006 decemberétől hatályos gyógyszer-gazdaságossági törvény módosítását. Úgy tudjuk, a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) hamarosan átadja javaslatait Székely Tamás egészségügyi miniszternek. A napokban a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége (MOSZ) fórumán a fideszes Mikola István és a szocialista Schvarcz Tibor közösen ígérte meg, hogy az őszi törvénykezési ciklusban előterjesztik a törvény szakmával egyeztetett módosításait, felülvizsgálják a liberalizációs programot és kezdeményezik, hogy a törvénymódosításig függesszék fel az új gyógyszertárak alapítását.

Kabinetfőnök lett a korábbi OEP-szóvivő

Bartucz Attila tölti be az Egészségügyi Minisztérium kabinetfőnöki posztját szeptember 1-jétől - közölte a szaktárca. Az új kabinetfőnök számára nem ismeretlen a terep, hiszen korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) szóvivőjeként, majd 2006 júniusától az Egészségügyi Minisztérium kabinetfőnök-helyetteseként, 2008 májusától pedig a miniszteri titkárság főosztály-vezetőjeként tevékenykedett. Mint arról beszámoltunk, a tárca eddigi kabinetfőnöke, Bíró Boldizsár nyugdíjazását kérte. Értesüléseink szerint a távozás hátterében a posztját mindössze egy hónapig betöltő sajtófőnök, B. Király Györgyi és közte kialakult konfliktus áll. Bartucz Attilát jó szakembernek és pártoktól független közszolgának tartják, aki régóta személyes jó viszonyt ápol Székely Tamással. Az újonnan kinevezett kabinetfőnök rövid időre elhagyta a minisztériumot, és a versenyszférában jogászként dolgozott. Úgy tudni, hogy korábban többször is invitálták vezető posztokra, ám ő nemet mondott. Nem hivatalos információink szerint a kabinetfőnöki megbízást Székely Tamás személyes kérésének eleget téve vállalta el. Azt továbbra sem tudni, vajon ki lesz B. Király Györgyi sajtófőnök utódja.

Nem fair a közös kasszából fizetni a sportorvoslást

A Miniszterelnöki Hivatal szerint egyebek között a sportegészségügy terén érdemes megvizsgálni, mit érdemes tenni annak érdekében, hogy a következő olimpia sikeresebb legyen. A sportegészségügyi ellátás jövőjéről azonban konkrét elképzelésekkel valószínűleg még nem rendelkezik az egészségügyi tárca. Egyelőre csak arról tudtak beszámolni, mi történt a felkészülés idejében. E szerint az olimpiai felkészülés biztosítása érdekében az Egészségügyi Minisztérium a Sportkórház tartozásainak rendezéséhez 2007 nyarán ötven, 2007 decemberében 14,6 millió forinttal járult hozzá, 2008 júniusában pedig újabb 35 millióval. Tavaly az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) a különböző sportegészségügyi ellátásokra csaknem 710 millió forintot fizetett ki. A Sportkórház sorsával összefüggésben is csupán annyit közöltek, hogy a tárca intenzív szakmai tárgyalásokat folytat és az érintett orvos szakmák képviselőinek véleményét is kikéri. A sportért felelős miniszternek ugyanakkor határozott elképzelései vannak a nemzetközi hírű intézmény jövőjét illetően. Gyenesei István - miután alaptalan riogatásnak nevezte a kórház megszüntetéséről szóló híreket - a napokban kijelentette: csaknem 5 milliárd forint kell a Sportkórház új épületének befejezéséhez és a komplexum berendezéséhez. Mint arról beszámoltunk, 2005-ben adták át a csaknem 3 milliárd forintos beruházásából épült új szárnyat, ám az ingatlan mindmáig üresen áll. Az állagmegóvásra az intézmény már több millió forintot költött. Miközben a "magyar modellként" emlegetett sportegészségügyi szűrési protokollt immár Európa-szerte alkalmazzák, a módszert kidolgozó Sportkórház állami támogatása az elmúlt években radikálisan csökkent. Míg öt éve 1,7 milliárd forintból gazdálkodhattak, addig az idén csaknem 500 millió forinttal karcsúsították a forrást. Jelenleg nem csupán az 1952 óta működő Sportkórház sorsa, hanem a sportegészségügyi ellátás jövője is kérdéses. Úgy tudni, vannak olyan javaslatok, amelyek szerint a válságos állapotban lévő sportorvoslást a finanszírozási rendszer átalakításával stabilizálnák. A kötelező jellegű sportbiztosítás ötletét az orvosi szakma is üdvözli. Jóllehet a sportegészségügyi ellátás fontosságát senki sem vitatja, az ágazaton belül egyre hangosabbá váltak azok az érvelések, amelyek szerint "nem fair" a közös kasszából finanszírozni a sportegészségügyet. A sportorvosi hálózat működése is gyengélkedik mostanában. Információink szerint a korábbi 176, sportorvosi vizsgálatot végző egységből alig 110 maradt, a fővárosiakat a Sportkórházba vonták össze, s bár nyolc orvos foglalkozik az engedélyek előtti vizsgálatok elvégzésével, hosszú a várakozás.

A MOK elégedett a vizitdíj-pótlással, az orvosok nem

Megvalósíthatatlan közgazdaságsági paradoxon az egészségügyi koncepció - mondja Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke, aki szerint bár kevés időt adtak az érdemi munkára, augusztus 15-én elküldték észrevételeiket a kormánynak, ám visszajelzést még nem kaptak. Az elnök szerint a javaslat legnagyobb hibája, hogy a megjelölt tervekhez nem rendel forrásokat és nem rendezi az ágazatot sújtó hr-problémákat sem. A köztestület nyolc pontban összesítette elvárásait, amelyek között szerepel az orvosok jogállásának mielőbbi tisztázása, a humánerő helyzetének rendezése, a működtetői és tulajdonosi finanszírozás anomáliáinak megszüntetése. A kamara azt is szorgalmazza, hogy az orvosok maguk dönthessék el, milyen típusú jogviszonyban dolgoznak. A programban szereplő fejlesztések megvalósítására a következő években több mint 452 milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre, több kiírásnak már eredménye is van. Az egyik, 25 milliárd forintos pályázat nyomán 16 nyertes önkormányzat alakíthat ki új járóbeteg-szakellátó központokat, míg a másik, több mint 6 milliárd forintos pályázatnak köszönhetően hét kórház bővítheti profilját járóbeteg-szakellátással. A vizitdíj-kompenzáció problémája "a helyére került", vagyis a doktorok ha több forrásból is, de pótolni tudják a praxisuk költségvetéséből kiesett vizitdíjat - mondta lapunknak Éger, akinek becslése alapján egy átlagos körzetben dolgozó orvos havonta 140-160 ezer forintos pluszbevételre tehet szert a jogviszony-ellenőrzések révén. Csakhogy a gyermek, illetve a vegyes praxist működtető orvosok közül többen is arra panaszkodnak, hogy a kompenzáció mértéke meg sem közelíti a vizitdíjbevételt. Ugyanakkor vannak orvosok, akik elismerték lapunknak, hogy a jogviszony-ellenőrzés honorálása módot ad arra, hogy nem létező vizit után is elszámolják a kontrollt. Az informatikai rendszer ugyanis úgy van kialakítva, hogy amikor az orvos megnyitja a beteg dokumentációját, a számítógépe azonnal automatikusan ellenőrzi a taj-kártya érvényességét.