A Miniszterelnöki Hivatal szerint egyebek között a sportegészségügy terén érdemes megvizsgálni, mit érdemes tenni annak érdekében, hogy a következő olimpia sikeresebb legyen. A sportegészségügyi ellátás jövőjéről azonban konkrét elképzelésekkel valószínűleg még nem rendelkezik az egészségügyi tárca. Egyelőre csak arról tudtak beszámolni, mi történt a felkészülés idejében. E szerint az olimpiai felkészülés biztosítása érdekében az Egészségügyi Minisztérium a Sportkórház tartozásainak rendezéséhez 2007 nyarán ötven, 2007 decemberében 14,6 millió forinttal járult hozzá, 2008 júniusában pedig újabb 35 millióval. Tavaly az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) a különböző sportegészségügyi ellátásokra csaknem 710 millió forintot fizetett ki. A Sportkórház sorsával összefüggésben is csupán annyit közöltek, hogy a tárca intenzív szakmai tárgyalásokat folytat és az érintett orvos szakmák képviselőinek véleményét is kikéri. A sportért felelős miniszternek ugyanakkor határozott elképzelései vannak a nemzetközi hírű intézmény jövőjét illetően. Gyenesei István - miután alaptalan riogatásnak nevezte a kórház megszüntetéséről szóló híreket - a napokban kijelentette: csaknem 5 milliárd forint kell a Sportkórház új épületének befejezéséhez és a komplexum berendezéséhez. Mint arról beszámoltunk, 2005-ben adták át a csaknem 3 milliárd forintos beruházásából épült új szárnyat, ám az ingatlan mindmáig üresen áll. Az állagmegóvásra az intézmény már több millió forintot költött.
Miközben a "magyar modellként" emlegetett sportegészségügyi szűrési protokollt immár Európa-szerte alkalmazzák, a módszert kidolgozó Sportkórház állami támogatása az elmúlt években radikálisan csökkent. Míg öt éve 1,7 milliárd forintból gazdálkodhattak, addig az idén csaknem 500 millió forinttal karcsúsították a forrást. Jelenleg nem csupán az 1952 óta működő Sportkórház sorsa, hanem a sportegészségügyi ellátás jövője is kérdéses. Úgy tudni, vannak olyan javaslatok, amelyek szerint a válságos állapotban lévő sportorvoslást a finanszírozási rendszer átalakításával stabilizálnák.
A kötelező jellegű sportbiztosítás ötletét az orvosi szakma is üdvözli. Jóllehet a sportegészségügyi ellátás fontosságát senki sem vitatja, az ágazaton belül egyre hangosabbá váltak azok az érvelések, amelyek szerint "nem fair" a közös kasszából finanszírozni a sportegészségügyet.
A sportorvosi hálózat működése is gyengélkedik mostanában. Információink szerint a korábbi 176, sportorvosi vizsgálatot végző egységből alig 110 maradt, a fővárosiakat a Sportkórházba vonták össze, s bár nyolc orvos foglalkozik az engedélyek előtti vizsgálatok elvégzésével, hosszú a várakozás.
Szigeti Ildikó