Megvalósíthatatlan közgazdaságsági paradoxon az egészségügyi koncepció - mondja Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke, aki szerint bár kevés időt adtak az érdemi munkára, augusztus 15-én elküldték észrevételeiket a kormánynak, ám visszajelzést még nem kaptak. Az elnök szerint a javaslat legnagyobb hibája, hogy a megjelölt tervekhez nem rendel forrásokat és nem rendezi az ágazatot sújtó hr-problémákat sem. A köztestület nyolc pontban összesítette elvárásait, amelyek között szerepel az orvosok jogállásának mielőbbi tisztázása, a humánerő helyzetének rendezése, a működtetői és tulajdonosi finanszírozás anomáliáinak megszüntetése. A kamara azt is szorgalmazza, hogy az orvosok maguk dönthessék el, milyen típusú jogviszonyban dolgoznak.
A programban szereplő fejlesztések megvalósítására a következő években több mint 452 milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre, több kiírásnak már eredménye is van. Az egyik, 25 milliárd forintos pályázat nyomán 16 nyertes önkormányzat alakíthat ki új járóbeteg-szakellátó központokat, míg a másik, több mint 6 milliárd forintos pályázatnak köszönhetően hét kórház bővítheti profilját járóbeteg-szakellátással.
A vizitdíj-kompenzáció problémája "a helyére került", vagyis a doktorok ha több forrásból is, de pótolni tudják a praxisuk költségvetéséből kiesett vizitdíjat - mondta lapunknak Éger, akinek becslése alapján egy átlagos körzetben dolgozó orvos havonta 140-160 ezer forintos pluszbevételre tehet szert a jogviszony-ellenőrzések révén. Csakhogy a gyermek, illetve a vegyes praxist működtető orvosok közül többen is arra panaszkodnak, hogy a kompenzáció mértéke meg sem közelíti a vizitdíjbevételt. Ugyanakkor vannak orvosok, akik elismerték lapunknak, hogy a jogviszony-ellenőrzés honorálása módot ad arra, hogy nem létező vizit után is elszámolják a kontrollt. Az informatikai rendszer ugyanis úgy van kialakítva, hogy amikor az orvos megnyitja a beteg dokumentációját, a számítógépe azonnal automatikusan ellenőrzi a taj-kártya érvényességét.
Szigeti Ildikó