Szigeti Ildikó

Az OEP-nél már készülnek az új törvény végrehajtására

Bár még nem fogadták el az egészségügyi koncepciót, lapunk úgy tudja, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál (OEP) már megkezdték a javaslatban szereplő tervek némelyikének megvalósítását. Információink szerint az OEP megbízott főigazgatója elindította a koncepcióban tervezett szervezeti és működési változtatások előkészítését. A hamarosan a kormány elé kerülő dokumentum alapján a kötelező egészségbiztosítás szervezetét decentralizálnák és az OEP jelenlegi feladatainak oroszlánrészét hét regionális pénztár venné át a jövőben. A központi szervezet tevékenysége az E-Alap kezelésére és folyamatos monitorozására, a nyilvántartási rendszer működtetésére és az új egészségügyi technológiák, gyógyszerek befogadására korlátozódna. A regionális pénztárak - a területi kirendeltségeik útján - közvetlenül dönthetnének a szolgáltatásvásárlás és a finanszírozási szerződések ügyében. Az Egészségügyi Minisztérium közölte: mivel az OEP főigazgatói posztjára kiírt pályázat eredménytelenül zárult, a megbízott főigazgatóként dolgozó Rendek Vilma a továbbiakban is ellátja feladatát. A pénztár regionalizációs átalakításának befejezéséig a tárca nem tervezi pályázat kiírását. A minisztérium a Biztonság és Partnerség című programjában meghirdette, hogy az egészségügyi reform részeként szükséges a kötelező egészségbiztosítás biztosítói szerepének megerősítése, a forrásokkal való gazdálkodás és szolgáltatásvásárlás felelősségének és szabadságának kiterjesztése. A szaktárcánál elmondták: a koncepcióban meghatározott célok megvalósítása érdekében át kell alakítani az egészségbiztosító szervezetét, így decentralizálásra, a regionalitás kialakítására van szükség. Hangsúlyozták azt is, hogy a biztosítói szerep és a szolgáltatásvásárlás követelményrendszerének erősítésével jobb ellátáshoz jut a lakosság. A jogszabályok módosításának előkészítése - amiben az egészségbiztosító is részt vesz - jelenleg is zajlik.

Visszahozzák a vizitdíjat? (részletes)

Újra bevezetnék a regisztrációs díjat a gyógyszercégek orvoslátogatói után, de felmerült a vizitdíj visszahozásának ötlete is. Utóbbit a szaktárca cáfolja.

Újra jöhet a vizitdíj

Esély van arra, hogy néhány hónap kihagyás után a gyógyszergyártóknak mégis regisztrációs díjat kell fizetniük az orvoslátogatóik után. Az érintett cégek nem lepődtek meg az újramelegített kormányzati szándék hallatán, sőt - mint ahogy a tárca reagált érdeklődésünkre - a gyártók vetették fel a témát a miniszterrel folytatott egyeztetésen. A minisztérium közlése szerint májusban egyeztető fórumot hívtak életre, amelyen a gyógyszerpiac szereplőivel folyamatosan egyeztetik az aktuális kérdéseket. Mint arról beszámoltunk, az Alkotmánybíróság (Ab) júniusban döntött a személyenként és évente fizetendő 5 millió forintos díj eltörléséről. Kökény Mihály, az Országgyűlés szakbizottságának elnöke az Ab döntését követően leszögezte: nem mondhat le az ágazat a díjból befolyó többmilliárdos bevételről, így a befizetési kötelezettség várhatóan ősszel visszakerülhet a gyógyszertörvénybe. Az alkotmányossági követelményekkel kiegészített új szabályozást az országgyűlés őszi ülésszakára tervezik benyújtani. A gyógyszergyártók meglehetősen vegyesen kommentálták a díj újbóli bevezetésének hírét. A sanofi-aventis/Chinoinnál - miközben értik a célját - ellenzik. A cég illetékesei azt mondják: az intézkedés hatékonysága több szempontból megkérdőjelezhető volt, sőt valószínűleg az Európai Unió releváns szervei is elmarasztalóan nyilatkoznának róla. A Pfizernél ennél jóval árnyaltabban fogalmaznak. Mario Gattino, a Pfizer magyarországi leányvállalatának ügyvezető igazgatója lapunknak azt mondta: ez a "hungarikum" jelentősen befolyásolja a társaság felső vezetésének a magyarországi üzleti környezetről kialakított véleményét. Szerinte nyilvánvaló, hogy a kabinet ezt a bevételi forrást a jövőben is megtartaná, ám olyan megoldást kell találni, ami minden érintett számára elfogadható. Elfogadhatónak tartana egy, a mostaninál jóval alacsonyabb összegű díjat, amelyet fokozatosan - a gazdaság talpra állásáig - néhány éven belül nullára lehetne csökkenteni. A díj kirovásával párhuzamosan a gyártók számára kedvezményeket kellene adni a kutatás-fejlesztési beruházásokhoz, így támogatni a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést. Lapunk megbízható forrásból úgy értesült, a vizitdíj sem tűnt el végleg. Az eredetileg 300 forintos önrészt - szintén más csomagolásban - ismét bevezetné az egészségügyi kabinet. A díjat a márciusi népszavazás hatására törölte el a parlament április elsejétől. Az ismételt megjelenés egyik oka, hogy a vizit- és kórházi napidíjból jelentős, csaknem 7 milliárd forintos bevételre számítottak idén az E-Alapban. A másik érv, hogy - szemben az orvoslátogatói díjjal - az egészségügyi önrész Európa-szerte elterjedt formája az egyéni felelősségvállalásnak. Az Egészségügyi Minisztériumban cáfolták értesülésünket. A márciusi referendumra utalva leszögezték: egy érvényes és ügydöntő népszavazást követően a tárcánál sem politikai, sem szakmai szándék nincs a vizitdíj visszaállítására.

Egyre többen fordulnak az EBF-hez

Másfélszer annyian fordultak bejelentéssel, panasszal az Egészségbiztosítási Felügyelethez az év első felében, mint tavaly február és június között. A szervezetet több mint 3500-an keresték fel. A felügyelet június 30-áig 423 első fokú határozatot hozott, amelyből 144 esetben bírságot is kiszabott. Ennek összege meghaladta a 61 millió forintot.

Partnerség a gyógyszeriparért és az egészségért

Négy éve élek Magyarországon, négy éve vagyok vezérigazgatója a sanofi-aventis/Chinoin gyógyszergyárnak, s mind a mai napig lelkesedéssel látok neki a munkának, mert naponta 2500 tehetséges, szorgalmas és büszke munkatárs vesz körül. Az innovatív gyógyszerek felfedezése, fejlesztése és előállítása nagy szakmai hozzáértést, határozottságot és eltökéltséget kíván meg, talán ezért is büszkék a sanofi-aventis alkalmazottai, mert bár feladataik bonyolultak és motivációt igényelnek, ők mégis sikeresek. Amennyire bonyolult a gyógyszerek kutatása, fejlesztése, előállítása és forgalmazása, annyira nyilvánvaló az ipar értéke az ország és a társadalom számára. Ha a gyógyszeripar nyugodt körülmények között, hosszú távú programok mentén, kiszámítható jogi környezetben és elviselhető adóterhek mellett tud létezni, akkor stabil munkahelyet biztosít sok ezer embernek, az árbevételének - minden más iparágat megelőzve - több mint 25 százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre, társadalmi szerepvállalása terén számtalan programot, kezdeményezést karol fel, jelentős adóbevétellel és foglalkoztatási aránnyal járul hozzá a központi költségvetéshez. Ha azonban a jogszabályok gyakori változtatása bizonytalanságot teremt, ha kimagaslóan magas különadók sújtják az iparágat, és egy adott gyógyszergyár nem tudja hosszú évekre megtervezni jövőjét, beruházásait, fejlesztéseit, akkor a mindennapok kerülnek veszélybe, és egy ilyen gazdasági környezetnek akár belátható időn belül a kutatás-fejlesztés lehet az áldozata. Magyarországnak más európai államokkal összehasonlítva van egy komoly helyzeti előnye. Ez pedig nem más, mint az a gyógyszer-kutatási tradíció, amely komoly kihívásokkal kénytelen szembenézni a gyorsan változó, egyre versenyképesebb globális piacon. Az intellektuális beruházások könnyedén települhetnek át "barátságosabb" piacokra mind Európában, mind Európán kívül. Magyarországon ma az innovatív k+f ezen stratégiai eszközei egy legkevésbé sem megjósolható és európai normák szerint erősen túlzó pénzügyi és gazdasági környezetben vannak fenyegetettségnek kitéve. A jelenlegi adóterhek, a nem kiszámítható gazdasági, jogi, adópolitikai környezet komoly versenyhátrányt jelent az egész gyógyszeriparnak. Engedjenek meg egy példát! A sanofi-aventis/Chinoin 2007-ben hazai árbevételének 28 százalékát költötte kutatás-fejlesztésre Magyarországon, ennek segítségével új termékeket és technológiákat fejlesztett ki, növelte beruházásainak számát és munkahelyet biztosított a magasan képzett munkaerő számára. Ezzel párhuzamosan hozzájárulásunk az egészségmegőrzéshez és az innovációhoz, exportjaink és nemzeti fejlesztéseink kiemelkedő rövid távú bevételt és hosszú távú értékeket hoznak az országnak, egyértelműen növelve annak értékét. Sajnálatosan ma már Magyarország a sanofi-aventis-csoporton belül nincs a legfontosabb országok között. Egyre nagyobb nehézségekbe ütközik fenntartani a magyarországi befektetéseket és kutatásokat. Szükségtelen említenem, hogy a Magyarországon és más fejlett európai piacokon fizetett adóterhek közti különbség Magyarországtól vonja el a forrásokat. Semmi sem visszafordíthatatlan, de legfőbb ideje, hogy a gyógyszeripar stratégiai elsőbbségét politikai döntésekkel is alátámasszák. Kisebb adóterhek, előreláthatóbb és sokkal etikusabb üzleti környezet szükséges ahhoz, hogy fenntarthassuk és fejleszthessük Magyarországon a hosszú távú gyógyszeripari nyereséget. Én a magam részéről tovább harcolok a magyarországi kutatás-fejlesztésért. A sanofi-aventis/Chinoin arra törekszik, hogy kölcsönösen előnyös partnerkapcsolatokat építsen ki Magyarországon. Ezek a partnerkapcsolatok csakis a gyógyszeripar szereplői és a kormányzati döntéshozók közötti építő jellegű párbeszéden alapulhatnak. Ezért is indítunk és támogatunk egészségmegőrző programokat - csak az ingyenes szűréseket és tanácsadásokat nyújtó EgészségVonat projektünk eddig negyedmilliárd forintba került. Partnerei vagyunk a kormányzatnak a büdzsé fenntarthatóságában, viszont nagyon igényeljük, hogy a gyógyszergyárakat is partnernek és ne csak préselhető adóalanynak tekintsék. Véleményünk szerint a nemrég alkotmányellenesnek nyilvánított orvoslátogatói díj újbóli bevezetése további károkat okozhat Magyarország imázsának. Szükségesnek tartjuk azoknak az iparági szereplőknek az elismerését, akik évtizedek óta bizonyítottan jelentős értéket adnak Magyarországnak, miközben magatartásuk etikus tudott maradni, és minden körülmények között becsületesek maradtak. Bízom benne, hogy a költségvetés sarokszámainak kialakítása ezen elvek figyelembevételével történik, és nemcsak az új beruházókat, hanem az évtizedek óta elkötelezett partnereket is méltányolják. Ez segít nekem abban, hogy a kiváló magyar szakértelmet és munkaerőt az innováció és értékek szolgálatába állítsuk, hogy a legjobbat adhassuk Magyarország polgárainak.

Alkotmányossági aggályok az ágyszámelosztásnál

Több ponton is alkotmánysértőnek ítélte az Alkotmánybíróság a kórháztörvény egyes rendelkezéseit. A bírák leginkább az ágyszámelosztás felelősségi körét vitatták. A kapacitáselosztást illetően nincs egységes európai modell, szinte minden tagállamban másként oldják meg a kérdést.

Könnyen megcsappanhat Lenkei doktor "életereje"

Miközben jogerősen megtiltották Lenkei Gábornak, hogy 22 termékét forgalmazza, a vitamincentrumok tovább terjeszkednek. A Dr. Lenkei vitamincentrum újabb 11 városban nyit boltot még az idén, az élelmiszer-hatóságnál pedig állítják: a betiltott termékek új csomagolásban ismét kaphatók.

A gyógyszerreklámok célpontjai továbbra is a nők

Mindaddig, amíg a vény nélkül kapható készítmények vásárlóinak 70 százaléka nő, aligha meglepő, hogy jellemzően a gyengébbik nemnek szóló lapokban gyakori a gyógyszerreklám.

A terápiás szerekről a preventív készítményekre tolódik a hangsúly

Becslések szerint tíz éven belül megduplázódhat a lakosság gyógyszerköltése. A bővülő piacon azonban csak azok a gyártók maradnak "életben", amelyek fejlesztéseik súlypontját a kezelésről a prevencióra helyezik át. Mindeközben a betegek gyógyszerfogyasztásának monitorozását is szorgalmazzák a kutatók.