Négy éve élek Magyarországon, négy éve vagyok vezérigazgatója a sanofi-aventis/Chinoin gyógyszergyárnak, s mind a mai napig lelkesedéssel látok neki a munkának, mert naponta 2500 tehetséges, szorgalmas és büszke munkatárs vesz körül. Az innovatív gyógyszerek felfedezése, fejlesztése és előállítása nagy szakmai hozzáértést, határozottságot és eltökéltséget kíván meg, talán ezért is büszkék a sanofi-aventis alkalmazottai, mert bár feladataik bonyolultak és motivációt igényelnek, ők mégis sikeresek.
Amennyire bonyolult a gyógyszerek kutatása, fejlesztése, előállítása és forgalmazása, annyira nyilvánvaló az ipar értéke az ország és a társadalom számára. Ha a gyógyszeripar nyugodt körülmények között, hosszú távú programok mentén, kiszámítható jogi környezetben és elviselhető adóterhek mellett tud létezni, akkor stabil munkahelyet biztosít sok ezer embernek, az árbevételének - minden más iparágat megelőzve - több mint 25 százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre, társadalmi szerepvállalása terén számtalan programot, kezdeményezést karol fel, jelentős adóbevétellel és foglalkoztatási aránnyal járul hozzá a központi költségvetéshez.
Ha azonban a jogszabályok gyakori változtatása bizonytalanságot teremt, ha kimagaslóan magas különadók sújtják az iparágat, és egy adott gyógyszergyár nem tudja hosszú évekre megtervezni jövőjét, beruházásait, fejlesztéseit, akkor a mindennapok kerülnek veszélybe, és egy ilyen gazdasági környezetnek akár belátható időn belül a kutatás-fejlesztés lehet az áldozata.
Magyarországnak más európai államokkal összehasonlítva van egy komoly helyzeti előnye. Ez pedig nem más, mint az a gyógyszer-kutatási tradíció, amely komoly kihívásokkal kénytelen szembenézni a gyorsan változó, egyre versenyképesebb globális piacon. Az intellektuális beruházások könnyedén települhetnek át "barátságosabb" piacokra mind Európában, mind Európán kívül.
Magyarországon ma az innovatív k+f ezen stratégiai eszközei egy legkevésbé sem megjósolható és európai normák szerint erősen túlzó pénzügyi és gazdasági környezetben vannak fenyegetettségnek kitéve.
A jelenlegi adóterhek, a nem kiszámítható gazdasági, jogi, adópolitikai környezet komoly versenyhátrányt jelent az egész gyógyszeriparnak.
Engedjenek meg egy példát! A sanofi-aventis/Chinoin 2007-ben hazai árbevételének 28 százalékát költötte kutatás-fejlesztésre Magyarországon, ennek segítségével új termékeket és technológiákat fejlesztett ki, növelte beruházásainak számát és munkahelyet biztosított a magasan képzett munkaerő számára. Ezzel párhuzamosan hozzájárulásunk az egészségmegőrzéshez és az innovációhoz, exportjaink és nemzeti fejlesztéseink kiemelkedő rövid távú bevételt és hosszú távú értékeket hoznak az országnak, egyértelműen növelve annak értékét.
Sajnálatosan ma már Magyarország a sanofi-aventis-csoporton belül nincs a legfontosabb országok között. Egyre nagyobb nehézségekbe ütközik fenntartani a magyarországi befektetéseket és kutatásokat. Szükségtelen említenem, hogy a Magyarországon és más fejlett európai piacokon fizetett adóterhek közti különbség Magyarországtól vonja el a forrásokat. Semmi sem visszafordíthatatlan, de legfőbb ideje, hogy a gyógyszeripar stratégiai elsőbbségét politikai döntésekkel is alátámasszák. Kisebb adóterhek, előreláthatóbb és sokkal etikusabb üzleti környezet szükséges ahhoz, hogy fenntarthassuk és fejleszthessük Magyarországon a hosszú távú gyógyszeripari nyereséget. Én a magam részéről tovább harcolok a magyarországi kutatás-fejlesztésért.
A sanofi-aventis/Chinoin arra törekszik, hogy kölcsönösen előnyös partnerkapcsolatokat építsen ki Magyarországon. Ezek a partnerkapcsolatok csakis a gyógyszeripar szereplői és a kormányzati döntéshozók közötti építő jellegű párbeszéden alapulhatnak. Ezért is indítunk és támogatunk egészségmegőrző programokat - csak az ingyenes szűréseket és tanácsadásokat nyújtó EgészségVonat projektünk eddig negyedmilliárd forintba került. Partnerei vagyunk a kormányzatnak a büdzsé fenntarthatóságában, viszont nagyon igényeljük, hogy a gyógyszergyárakat is partnernek és ne csak préselhető adóalanynak tekintsék.
Véleményünk szerint a nemrég alkotmányellenesnek nyilvánított orvoslátogatói díj újbóli bevezetése további károkat okozhat Magyarország imázsának. Szükségesnek tartjuk azoknak az iparági szereplőknek az elismerését, akik évtizedek óta bizonyítottan jelentős értéket adnak Magyarországnak, miközben magatartásuk etikus tudott maradni, és minden körülmények között becsületesek maradtak.
Bízom benne, hogy a költségvetés sarokszámainak kialakítása ezen elvek figyelembevételével történik, és nemcsak az új beruházókat, hanem az évtizedek óta elkötelezett partnereket is méltányolják. Ez segít nekem abban, hogy a kiváló magyar szakértelmet és munkaerőt az innováció és értékek szolgálatába állítsuk, hogy a legjobbat adhassuk Magyarország polgárainak.
Szigeti Ildikó