A biztosítottak jogainak védelmére létrehozott Egészségbiztosítási Felügyeletnél (EBF) a legtöbb esetben az ellátások színvonalával és a betegjogokkal kapcsolatban fogalmaztak meg kifogásokat a panaszosok. Gyakran sérelmezték például a nem megfelelő betegtájékoztatást vagy az orvosok hozzáállását. Az ügyfélszolgálati irodán, telefonon, levélben és e-mailben összesen 3534 megkeresés érkezett az idei év első fél-
évében. Ennek 30 százaléka panasz, 70 százaléka tájékoztatáskérés volt.
A felügyelet az év első hat hónapjában 423 első fokú határozatot hozott, amelyből 144 esetben bírságot szabott ki, 191 alkalommal elutasította a kérelmet. A kirótt bírságok átlagos összege 50 ezer forint volt, de hét esetben hárommillió forintnál is több volt a büntetés - derül ki az EBF féléves jelentéséből.
Tájékoztatásuk szerint a felügyelet egészségbiztosítási rendszerben betöltött szerepét jelzi, hogy egyre több megkeresés érkezik a szolgáltatói oldalról is. Sok kérdés merül fel a jogszabályok értelmezése kapcsán, és egyre többször fordulnak segítségért a felügyelethez finanszírozási, illetve rendszerszintű problémáik megoldása érdekében.
A háziorvosi ellátással kapcsolatban egyre jellemzőbb az alulinformáltságból származó kérés és panasz. A járóbeteg-szakellátásokat érintő bejelentések túlnyomó többsége a várakozási idővel kapcsolatos. A fekvőbeteg-ellátások igénybevételét illetően pedig igen gyakori problémafelvetés a műtétekre való hosszabb várakozási idő és a nem megfelelő kórházi-ápolási körülmények.
A megkeresések gyakoriságának változását elemezve megállapították, hogy január és június között több mint másfélszer annyian fordultak a felügyelethez, mint az elmúlt év azonos időszakában. A megkeresések száma hullámzó képet mutat: a januári közel 670 esetet követően februárban jelentős emelkedés volt tapasztalható (több mint 800 eset), ugyanakkor márciusban és áprilisban ez a szám hozzávetőlegesen 550-re csökkent, májusban viszont ismét emelkedés következett. Júniusban pedig ismételt csökkentést mutat a beérkező panaszok, tájékoztatáskérések száma.
Idén már a vizitdíj eltörlése előtt radikális csökkenésnek indult a vizitdíjjal, kórházi napidíjjal kapcsolatos panaszok, bejelentések száma: míg januárban ez az arány 25 százalékot tett ki, addig márciusban már csak öt százalék körüli értéket mutatott. Általánosságban elmondható, hogy egyre inkább előtérbe kerültek a klasszikus betegjogi panaszok, melyek az ellátás körülményeit, minőségét, a megfelelő betegtájékoztatás hiányát és az orvosok hozzáállását sérelmezik. A vizitdíj megszüntetése után az utóbbi időben nagyobb teret kaptak a betegjogok érvényesülésére vonatkozó kifogások, azaz a betegek figyelme ismét a tényleges orvosi ellátásra irányul.
A felügyelet tapasztalatai szerint növekszik az ápolásra vonatkozó panaszok száma. A fekvőbeteg-szakellátásban ugyanis nemcsak az orvosszakmai hiányosságok, hanem jelentős mértékben az ápolási körülmények (személyi és tárgyi feltételek) is befolyásolják a betegek elégedettségét és az ezzel összefüggő panaszok számát.
Az egészségügyi ellátásokkal kapcsolatos sérelmek mellett a felügyelethez az utóbbi időben egyre több olyan észrevétel is érkezik, amelyben a betegek panaszbejelentésük mellett elismeréssel adóznak az egyes intézményekben kapott ellátásnak, illetve előfordult olyan eset is, amikor kizárólag tájékoztatási szándékkal írták meg az ellátót dicsérő és elégedettségükről tanúskodó levelüket.
Idén az első félév végéig a felügyelet 361 esetben indított hatósági eljárást kérelemre, illetve hivatalból. Ez - a beérkezett összes megkeresésszámhoz igazodva - a tavalyi érték több mint kétszerese. Noha a sajtóban szinte napi gyakorisággal számolnak be a különböző visszásságokról, összesen 13 esetben a médiából való értesülés alapján indított vizsgálatot a felügyelet, például a gyöngyösi kórház esetében (ahol a betegek elhelyezésével kapcsolatban merültek fel gondok), illetve a betegszállítással összefüggő problémák kapcsán.
Az EBF egyre nagyobb hangsúlyt helyez a gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ismertetés felügyeletére. Emellett azt is ellenőrzik, hogy a gyógyszercégek szóróanyagai, illetve egyes általuk adott támogatások, valamint az általuk szervezett rendezvényeken végzett tevékenységük megfelel-e a jogszabályban foglaltaknak. Jelenleg is vizsgálják a rendelési idő alatti gyógyszerismertetéseket. Az idei első félévben a gyógyszerismertetés szabályainak megsértése miatt kiszabott legmagasabb bírság ötmillió forint volt, amivel a felügyelet egy gyógyszerismertetés keretében terjesztett jogszabálysértő szórólap miatt bírságolt.
A felügyelet idén az első hat hónapban összesen 423 első fokú, az egészségügyi szolgáltatókkal szembeni panaszügyben indított eljárást zárt le érdemi döntéssel, 2007 ugyanezen időszakához képest több mint két és félszer annyi döntést született ilyen ügyekben.
Az Egészségbiztosítási Felügyelet összesen 144 esetben szabott ki bírságot (a legmagasabb bírság nyolcmillió forint volt), egy esetben arra kötelezte a szolgáltatót, hogy tegyen eleget a finanszírozási szerződésben foglalt kötelezettségének, míg öt esetben olyan határozatot hozott, amelyben eltiltotta a szolgáltatót a jogsértő magatartás további folytatásától.
A panaszügyekben meghozott első fokú döntések 35 százalékában a felügyelet jogsértést állapított meg a panaszolt szolgáltatói magatartásokat illetően, míg az ügyek 65 százalékában nem történt felelősségre vonás.
A beszámoló tárgyát képező időszakban az EBF 28 panaszügyben hozott határozata ellen nyújtottak be keresetet. A döntések hat százalékát támadták meg bíróságon, a perek túlnyomó részében a bíróság a felügyelet javára dönt - áll a jelentésben.
Szigeti Ildikó