Szerencsi Ágnes szerzői oldala

Az EU emeli az élelmiszer-segélyre jutó összeget

A legszegényebb uniós polgároknak szóló élelmiszersegély költségvetésének kiszélesítését javasolta a tagállamoknak tegnap az Európai Bizottság (EB). Ennek értelmében az erre jutó uniós forrás 2009-től a mostani kétharmadával, mintegy 500 millió euróra emelkedhet. Az 1987 óta futó program keretein belül a tagállamok eredetileg a mezőgazdasági termelőknél felhalmozódott felesleget hasznosíthatták élelmiszersegélyként. Időközben azonban a készletek csaknem teljesen kimerültek, a rászorulók száma megsokszorozódott, az élelmiszerárak pedig az egekbe emelkedtek, ezért szükség van a program költségvetésének növelésére és az új készletek folyamatos nyílt piaci beszerzésének lehetővé tételére. A javaslat értelmében a segélynek szánt élelmiszerek körét a tagállamok határozzák meg, a hatékonyság fokozása és a folyamatosság fenntartása érdekében pedig hároméves elosztási tervet készítenek. 2010-ben társfinanszírozás lépne életbe, azaz az EU a költségek 75 százalékát, a kohéziós országok, így Magyarország esetében is 85 százalékát finanszírozná. A 2013-2015-ös időszakban a társfinanszírozás aránya 50-50 százalékos lenne, a kohéziós országokban pedig 75-25 százalékos. A programban önkéntes alapon részt vevő tagállamok (jelenleg 19) maguk választják ki az elosztást végző szervezeteket, s maguk mérik fel szükségleteiket is, melynek alapján az EB rendelkezésre bocsátja a forrásokat. 2006-ban 13 millió fő részesült segélyben az unión belül, de a hiányosan táplálkozók száma brüsszeli becslések szerint eléri a 43 milliót.

Szerző(k):

A klímaváltozás miatt aggódik Európa

A legtöbb európai aggódik a klímaváltozás miatt, sokan ugyanakkor úgy érzik, nem tudnak eleget a témáról ahhoz, hogy tegyenek is valamit a folyamat ellen - derül ki az Eurobarometer 31 ország lakosságának véleményét tükröző tanulmányából. A 30 170 megkérdezett 62 százaléka szerint a szegénység, az élelmiszer- és ivóvízhiány után a klímaváltozás ma a legégetőbb probléma a világon, jócskán megelőzve a nemzetközi terrorizmust, a fegyveres konfliktusokat és a világgazdaság lassulását. 61 százalék nyilatkozott úgy, hogy tesz is az üvegházhatású gázok csökkentésének érdekében, ugyanakkor minden negyedik ember érzi úgy, nem rendelkezik elég információval a témával kapcsolatban. Ezt támasztja alá, hogy az európaiak 30 százaléka szerint a szén-dioxid kibocsátása alig befolyásolja a klímaváltozást, 15 százalék pedig egyáltalán nem tudja, van-e bármilyen összefüggés a két dolog közt. Leginkább tájékozottnak Svédország, Finnország és Dánia lakosai vallották magukat, ezzel szemben saját bevallásuk szerint legkevesebbet Bulgária, Románia, Portugália és Litvánia polgárai tudnak a témáról. Hatvan százalék optimistának tűnik, ennyien hiszik ugyanis, hogy a globális felmelegedés megállítható folyamat. A huszonhét EU-tagállam mellett Horvátország, Törökország, Macedónia és az Észak-ciprusi Török Köztársaság polgárait is megkérdezték: leginkább a ciprusiak (96 százalék), a görögök (90 százalék) és a szlovénok (80 százalék) aggódnak a globális felmelegedés miatt, ezzel szemben a cseheknek mindössze 45 százalékát foglalkoztatja a dolog. Csehországban egyébként Václav Klaus elnök a szkeptikusok fő szószólója, a politikus többször is megkérdőjelezte, hogy valóban az emberek okolhatóak a klímaváltozásért, de a folyamat ellen hozott intézkedések hatékonyságát is kétségbe vonja. A felelősség kérdését feszegetve a megkérdezettek háromnegyede tartja úgy, hogy a vállalatok és az ipar nem tesz elég erőfeszítést a folyamat kezelése érdekében, kevesebben (67 százalék) hibáztatják az állampolgárokat és a nemzeti kormányokat (64 százalék), s 58 százalék gondolja azt, hogy az EU nem hozza meg a megfelelő döntéseket.

Továbbra is gondot okoz az erős korona Csehországban

Egy augusztusi felmérés szerint a csehországi vállalatok 30 százaléka komolyan fontolgatja, hogy egyes termelési ágakat külföldre telepít - tenné mindezt azért, hogy az immár túlságosan erősnek bizonyuló korona miatt az exportban jelentkező veszteségeket kiküszöbölje. A felmérés során megkérdezett 426 kézművesipari és szolgáltatószektorbeli vállalat 53 százaléka számolt be arról, hogy a túlságosan erős korona miatt több mint öt százalékkal csökkent a profitja, 28,6 százalékuk pedig több mint 10 millió koronás veszteséget szenvedett el. A megkérdezettek ugyanekkora százalékban a koronát okolják a cégen belüli elbocsátásokért, a veszteségek miatt a vállalatok 2,4 százaléka száznál is több munkatársától kényszerült megválni. A cseh valuta egy év alatt 18,86 százalékot erősödött az euróval szemben, júliusban ez az érték minden rekordot megdöntve a 22,925 százalékot is elérte. A gazdasági szereplők az európai közös pénzre való mielőbbi átállást szorgalmazzák, mert az szerintük fegyelmezettebb nemzeti költségvetést és kiszámíthatóbb tervezést jelentene, ám a kormánynak nincs konkrét terve az euró bevezetésére, s az elemzők 2012 előtt nem is számolnak ezzel. A miniszterelnök augusztusban kijelentette, hogy a bevezetés céldátumának kijelölésére csak a gazdasági reformok végrehajtása, az egészségügyi és a nyugdíjrendszer átalakítása után kerülhet sor. Az elemzők a romló gazdasági kilátások egyik fő okaként is az erős koronát jelölik meg. A GDP növekedése az első negyedéves 5,4 után a második negyedévben már 4,6 százalékra mérséklődött, az egész évre pedig a tavalyi 6,6 százalék után az optimistább becslések szerint is csupán 4,7 százalék körüli bővülés várható.

Rekordszintre duzzadt az eurózóna külkereskedelmi hiánya

A júniusi 3,5 milliárdról júliusban 6,4 milliárd euróra emelkedett az eurózóna külkereskedelmi mérleghiánya a szezonális tényezők figyelembevételével, ami 1999 óta a legmagasabb érték. Az export éves összehasonlításban tíz százalékkal nőtt, míg az import 17 százalékkal emelkedett. A Kínával folytatott külkereskedelem deficitje az első félévben változatlanul 50 milliárd eurót tett ki, az Oroszországgal szembeni hiány azonban - a rekordokat döntő energiaárak nyomán -, az egy évvel korábbi 16,3 milliárdról 20,4 milliárd euróra duzzadt. Az energiahordozók kereskedelméből származó hiány csak az idei első félév során 106,5 milliárdról 151,1 milliárd dollárra növekedett. Az Egyesült Államokba irányuló export 30,6 milliárdról 25,3 milliárd euróra csökkent, aminek fő oka az európai fizetőeszköz dollárral szembeni erősödése. Ilyen mértékű visszaesésre 2003 óta nem akadt példa, márpedig az USA - Nagy-Britannia után - az EU második legnagyobb exportpiaca.

Változatlan maradt a japán kamatláb

A japán jegybank (BoJ) tegnap a várakozásoknak megfelelően változatlanul, 0,5 százalékon hagyta irányadó kamatlábát. A monetáris politikai tanács egyhangúlag hozta meg döntését a Lehman Brothers összeomlása nyomán, lassuló gazdasági növekedés és növekvő infláció közepette. A jegybank utoljára 2007 februárjában változtatott a kamat mértékén, akkor 25 bázisponttal emelte a hitelköltségeket. A BoJ a globális pénzpiaci válság hatásainak tompítása érdekében kedden 3 ezer milliárd, tegnap pedig újabb 2500 milliárd jen (összesen 51,8 milliárd dollár) összegű tőkeinjekcióval segítette az ország bankrendszerét, ma pedig bejelentette: ha szükséges, kész ennél is többet áldozni ilyen célra. A japán gazdaság a második negyedévben az első három hónaphoz képest 0,6 százalékkal, annualizált alapon 3 százalékkal zsugorodott, ami 2001 óta a legnagyobb visszaesés, de a harmadik negyedévben az eddig közzétett adatok szerint javult a gazdaság teljesítménye. Az infláció ugyanakkor júliusban 2,4 százalékos volt, ami igen magasnak számít és a jegybank szerint az elkövetkező hónapokban is magas marad. Ugyanakkor Sirakava Maszaaki jegybankelnök tegnap úgy nyilatkozott, hogy a pénzpiac kiválóan működik, és a világ második legnagyobb gazdaságát a globális pénzpiaci válság ellenére sem fenyegeti a további visszaesés veszélye.

Veszélyes ellenségei vannak az orosz bankreformnak

Gyengélkedik az orosz bankrendszer reformja, mert a folyamat egyes befolyásos körök érdekeivel ellentétes - idézi a Standard & Poor's elemzésének megállapítását a Kommerszant. A nemzetközi hitelminősítő állításának szemléletes bizonyítékául Andrej Kozlov, az orosz nemzeti bank elnökhelyettesének 2006-os meggyilkolását említi, az ügy körülményei a mai napig tisztázatlanok. A héten publikált jelentésében a S&P ennek ellenére - némi fenntartással ugyan - az ország bankrendszerének fokozatos reformját jósolja. Az elemzés felidézi, hogy az 1998-as pénzügyi válság egyik legnagyobb áldozata Oroszország volt, ám bankrendszere az azóta eltelt tíz évben folyamatos javulást mutat. Jól tükröződik ez a bankok CCC-ről B+-ra történt felminősítésében is, igaz, ezzel Moszkva még mindig a sereghajtók közé tartozik. Az országkockázat alapján készült bankági besorolás terén szintén előrelépett az ország, a nyolcas csoport tagjaként ma Lettország, Románia és Törökország mellett kap helyet. A reformokat hátráltatja, hogy a szektorbeli változások túlnyomó része ciklikus és bizonytalan, a hitelképesség növelése pedig az iparra, a gazdaság likviditására, az energiaexportra és az életszínvonalra is pozitív hatással lenne. A bankok számát ma 1300 körülire becsülik, ami több mint egész Európa bankjainak száma, ez azonban a legújabb előírásoknak megfelelően a jövőben drasztikusan csökkenhet. Mivel az egyesülések számát szintén meghatározza a Kreml, a racionalizálást túlélő bankok nagyobbak és diverzifikáltabbak lesznek.

Rekordméretű az európai kereskedelmi mérleg hiánya

Rekord nagyságúra emelkedett az európai kereskedelmi mérleg hiánya júliusban - jelentette az EU luxemburgi székhelyű statisztikai hivatala szerdán.